Gyermeki lelkek az iskolai tanácsadó szobákban: válsághelyzetek és megoldások

– tudtuk meg Szőcs Leventétől, a háromszéki központ igazgatójától. Rögtön hozzátette, az viszont jó, hogy területileg most már az egész megye le van fedve, azaz a legkisebb falusi iskolába is bejár egy-egy tanácsadó (kivéve Dálnokot, ahol az igazgató nem kérte ezt), jövőre pedig adott a lehetőség, hogy még alkalmazzanak szakembereket, sőt, kifejezetten iskolapszichológusokat:

Több iskolai tanácsadóval is elbeszélgettünk azzal a céllal, hogy egy átfogó képet kapjunk arról, hogy mik azok a problémák, amivel a sepsiszentgyörgyi iskolások küszködnek.

Figyelmet fordítanak a megelőzésre is, nem csak a kezelésre

Papp Ágota, aki a Nicolae Colan Általános Iskolában dolgozik tanácsadóként, bepillantást engedett számunkra a rendszer egészének működésébe. Mint elmondta: munkája felerészben egyéni tanácsadásból, felerészben pedig óraadásból, illetve a pedagógusokkal, szülőkkel tartott konzultációkból áll, utóbbiak fókuszában

Sok a prevenciós jellegű tevékenység az iskolában: nagy igény van arra, hogy erőszak- vagy zaklatásmegelőző célzatú csoportos tevékenységeket tartsanak akár osztályfőnöki órákon, akár az Iskola másképp hét vagy Zöld hét programjainak keretében.

A cikluskezdő osztályokra kiemelten figyelnek.

„Jól működik az is, ha nagyobb erőket megmozgatva mesélünk bizonyos témákról. Tavaly kezdtem el egy, az agresszió megelőzésének céljából indított programot »Velem lehet játszani« címmel.

– részletezte a megelőzést szolgáló erőfeszítéseket az iskolai tanácsadó.

„Ha egy pedagógus jelez egy nehéz helyzetet, mindig a szülőkkel tisztázzuk a teendőket: szükség van-e az én beavatkozásomra, illetve melyek a közös szempontjaink, mik azok a célok, amelyeket az iskolai környezetben el lehet érni – az iskola ugyanis behatárolja a lehetőségeket.

– fejtegette a szakember.

Van amikor összetettebb konfliktushelyzet van, például bántalmazás, de sok a szorongásos alapú probléma, vagy a tanulás vagy a társakkal való kapcsolatok miatt. Olykor előfordul az is, hogy a szülő keresi meg az iskolai tanácsadót:

A gyermekek szorongása mögött erőteljes teljesítménykényszer, a saját magukkal szemben támasztott magas elvárások vannak. Ilyenkor azon dolgoznak a szakemberek, hogy az önelfogadás, énkép váljon le egy kicsit a teljesítményről.

„Nálunk nagyon sok a sajátos nevelési igényű (román rövídítéssel CES-es, magyarul SNI-s) gyermek is. Őket a a humánerőforrás központnak egy felmérő bizottsága azonosítja egy komplex felmérés során.

– avatott be az iskolai tanácsadó.

Sokszor a szülők hiánya miatt könnyen sodródni kezdenek, rossz befolyással bíró kortárs-csoportokhoz csapódnak, így már a pedagógusoknak a deviáns viselkedés első jeleire lépni kell, a nagyobb bajokat megelőzendő.

A Gödriben igyekeznek a gyerekeket olyan tevékenységekbe bevonni, amelyben sikerélményük lehet (sakkozás, malmozás, focibajnokság), az iskolaelhagyást célzó pályázatoknak (PNRAS-program) köszönhetően pedig kirándulásokra viszik őket. Ebben az iskolában többnyire nincs a gyerekek mögött támogató családi háttér, magántanárt sem szokás fogadni, így

A családi gondok miatt is gyakoribbak a megkeresések: van példa arra, hogy egy hetedikes gyermek szülői szerepbe kényszerül, kisebb testvéreit óvodába viszi, szülői értekezletekre jár el.

Egyébként mindkét iskola kicsinek számít, így mindenki ismer mindenkit, a pedagógusok együttműködnek, figyelnek a gyermekre és jelzik a tanácsadónak, ha gond van.

Itt is vannak válások, külföldön dolgozó szülők hiányát szenvedő gyermekek. Az is gyakori, hogy ha itthon van a szülő, akkor sem tud a gyermeke problémáinak megoldásában az iskolai tanácsadóval együttműködni. Sőt, még az egyszeri, első megbeszélésre is nehezen elérhetők.

„Az ideális az lenne, ha legalább tíz alkalommal jönne a szülő is a megbeszélésekre.

– jelezte Fazakas Ildikó.

Papp Ágota tapasztalatai szerint viszont a szülők általában elismerik, hogy gond lehet a gyermekükkel, legnagyobb részben nyitottak, és ugyanígy a gyermekek is szeretnek a tanácsadói órákra járni, kitartóak a folyamatban.

„A gyermeknek tudjuk támogatni, de az otthoni cirkuszt nem tudjuk megszüntetni” – húzta alá háromszéki erőforrás központ igazgatója.

A középiskolások sajátos gondjai

Sztakics Éva, az ugyancsak sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium volt igazgatója (aki egy hónapja ismét Sepsiszentgyörgy alpolgármestere) iskolai problémákra vonatkozó tapasztalataiból a következőket osztotta meg a Székelyhonnal.

„Mivel nálunk integráló jellegű az oktatás, a gyerekek csak nagyon különleges esetekben kerülnek a speciális oktatásba.

Ettől függetlenül, a tanácsadó egy évben egyszer minden osztályba el kell jusson, hogy tájékoztassa a gyermekeket a lehetőségről, arról, hogy hozzá lehet fordulni, még akkor is, ha nem iskolai keretek között éri valamilyen megrázkódtatás őket.

Bár ritkábban, itt is van olyan gyermek, akinek szülei (vagy legalább egyikük) külföldön dolgozik, de előfordulnak testképzavarok, evészavarok (anorexia-bulimia), és ciklusváltáskor az új közösségbe való beilleszkedés is gondot jelenthet. „Igyekeztünk ezeket rögtön lereagálni” – mondta Sztakics Éva. Ugyanakkor

A jövő kihívása, hogy a tanácsadói rendszer tovább bővüljön, hogy minden gyermek számára elérhetővé váljon a segítség. Hiszen egy támogatott gyermek, aki képes szembenézni problémáival, nemcsak az iskolában, de az életben is sikeresebbé válhat – vonható le egyfajta következtetés.