
Fotó: Lukács Géza
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
2024. november 17., 17:032024. november 17., 17:03
Ami most a gyergyószentmiklósi múzeum falain látható csak egy szelete annak a hatalmas munkának, kreativitásnak és a régebbi, valamint újabb generációk alkotásainak, amit a Szárhegyi Művésztelep jelent.
A teljességre törekvés lehetetlen lenne, hiszen
Ez idő alatt közel ezer művész dolgozott a táborban. Az évfordulós ünnepségsorozat részeként szombat este nyílt meg a tárlat a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Fotó: Lukács Géza
Márton Árpád, a táboralapítók egyike, kiemelte, hogy
Akkoriban, amikor a rendszer azt is megszabta, hogy mit festhetnek a művészek, itt a szabad alkotás jelszava érvényesült: mindenki azt alkothatott, ami hozzá a legközelebb állt. Ez az elv máig megmaradt.
Fotó: Lukács Géza
Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke, az évfordulós eseménysorozat fővédnöke arról beszélt, hogy
Szárhegy viszont olyan helynek bizonyult, ahol ezek az emberek is kapcsolatokat, kötődéseiket találhattak egymással, vagy román és szász alkotókkal is, és ez a közösség egyre inkább kiteljesedett. A Szárhegyi Művésztelepet pedig példakép-közösségnek nevezte.
A művésztelep és az itt létrejött gyűjtemény a magyar kultúra szerves részévé vált. Minden itt született mű hozzájárult a magyar művészeti élet gazdagításához.
– emelte ki Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztottja.
Fotó: Gergely Imre
A kiállítás anyagát és jelentőségét Túros Eszter művészettörténész méltatta. Elmondása szerint
A művésztelep kilépést jelentett a művészet hivatalos helyeiről, egyfajta kiutat a diktatúrából. A szárhegyi környezet pedig kitűnő ihletforrásnak bizonyult – nemcsak a nagybányai művésztelep iránti nosztalgia okán, hanem minden alkotó számára.
Fotó: Gergely Imre
Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője bemutatta a Szárhegyi Enciklopédia harmadik kötetét is a kiállításon résztvevőknek. Ez a kötet az előző két kiadvány folytatásaként a 2008–2023 közötti időszakot foglalja össze, és átfogó képet ad arról, hogy ezekben az években kik vettek részt Szárhegyen.
Tartalmazza az itt készült művek reprodukcióit, valamint az összes művész nevét, akik 1974-től részesei voltak a művésztáboroknak – összesen 976 név szerepel a listán, közülük többen több mint tíz alkalommal is jelen voltak.
Az eseményt a Domokos Pál Péter Női Dalkör és az Amabile Duo által előadott művek tették ünnepélyesebbé.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!