
Fotó: Lukács Géza
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
2024. november 17., 17:032024. november 17., 17:03
Ami most a gyergyószentmiklósi múzeum falain látható csak egy szelete annak a hatalmas munkának, kreativitásnak és a régebbi, valamint újabb generációk alkotásainak, amit a Szárhegyi Művésztelep jelent.
A teljességre törekvés lehetetlen lenne, hiszen
Ez idő alatt közel ezer művész dolgozott a táborban. Az évfordulós ünnepségsorozat részeként szombat este nyílt meg a tárlat a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Fotó: Lukács Géza
Márton Árpád, a táboralapítók egyike, kiemelte, hogy
Akkoriban, amikor a rendszer azt is megszabta, hogy mit festhetnek a művészek, itt a szabad alkotás jelszava érvényesült: mindenki azt alkothatott, ami hozzá a legközelebb állt. Ez az elv máig megmaradt.
Fotó: Lukács Géza
Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke, az évfordulós eseménysorozat fővédnöke arról beszélt, hogy
Szárhegy viszont olyan helynek bizonyult, ahol ezek az emberek is kapcsolatokat, kötődéseiket találhattak egymással, vagy román és szász alkotókkal is, és ez a közösség egyre inkább kiteljesedett. A Szárhegyi Művésztelepet pedig példakép-közösségnek nevezte.
A művésztelep és az itt létrejött gyűjtemény a magyar kultúra szerves részévé vált. Minden itt született mű hozzájárult a magyar művészeti élet gazdagításához.
– emelte ki Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztottja.
Fotó: Gergely Imre
A kiállítás anyagát és jelentőségét Túros Eszter művészettörténész méltatta. Elmondása szerint
A művésztelep kilépést jelentett a művészet hivatalos helyeiről, egyfajta kiutat a diktatúrából. A szárhegyi környezet pedig kitűnő ihletforrásnak bizonyult – nemcsak a nagybányai művésztelep iránti nosztalgia okán, hanem minden alkotó számára.
Fotó: Gergely Imre
Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője bemutatta a Szárhegyi Enciklopédia harmadik kötetét is a kiállításon résztvevőknek. Ez a kötet az előző két kiadvány folytatásaként a 2008–2023 közötti időszakot foglalja össze, és átfogó képet ad arról, hogy ezekben az években kik vettek részt Szárhegyen.
Tartalmazza az itt készült művek reprodukcióit, valamint az összes művész nevét, akik 1974-től részesei voltak a művésztáboroknak – összesen 976 név szerepel a listán, közülük többen több mint tíz alkalommal is jelen voltak.
Az eseményt a Domokos Pál Péter Női Dalkör és az Amabile Duo által előadott művek tették ünnepélyesebbé.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!