
Fotó: Lukács Géza
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
2024. november 17., 17:032024. november 17., 17:03
Ami most a gyergyószentmiklósi múzeum falain látható csak egy szelete annak a hatalmas munkának, kreativitásnak és a régebbi, valamint újabb generációk alkotásainak, amit a Szárhegyi Művésztelep jelent.
A teljességre törekvés lehetetlen lenne, hiszen
Ez idő alatt közel ezer művész dolgozott a táborban. Az évfordulós ünnepségsorozat részeként szombat este nyílt meg a tárlat a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Fotó: Lukács Géza
Márton Árpád, a táboralapítók egyike, kiemelte, hogy
Akkoriban, amikor a rendszer azt is megszabta, hogy mit festhetnek a művészek, itt a szabad alkotás jelszava érvényesült: mindenki azt alkothatott, ami hozzá a legközelebb állt. Ez az elv máig megmaradt.
Fotó: Lukács Géza
Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke, az évfordulós eseménysorozat fővédnöke arról beszélt, hogy
Szárhegy viszont olyan helynek bizonyult, ahol ezek az emberek is kapcsolatokat, kötődéseiket találhattak egymással, vagy román és szász alkotókkal is, és ez a közösség egyre inkább kiteljesedett. A Szárhegyi Művésztelepet pedig példakép-közösségnek nevezte.
A művésztelep és az itt létrejött gyűjtemény a magyar kultúra szerves részévé vált. Minden itt született mű hozzájárult a magyar művészeti élet gazdagításához.
– emelte ki Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztottja.
Fotó: Gergely Imre
A kiállítás anyagát és jelentőségét Túros Eszter művészettörténész méltatta. Elmondása szerint
A művésztelep kilépést jelentett a művészet hivatalos helyeiről, egyfajta kiutat a diktatúrából. A szárhegyi környezet pedig kitűnő ihletforrásnak bizonyult – nemcsak a nagybányai művésztelep iránti nosztalgia okán, hanem minden alkotó számára.
Fotó: Gergely Imre
Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője bemutatta a Szárhegyi Enciklopédia harmadik kötetét is a kiállításon résztvevőknek. Ez a kötet az előző két kiadvány folytatásaként a 2008–2023 közötti időszakot foglalja össze, és átfogó képet ad arról, hogy ezekben az években kik vettek részt Szárhegyen.
Tartalmazza az itt készült művek reprodukcióit, valamint az összes művész nevét, akik 1974-től részesei voltak a művésztáboroknak – összesen 976 név szerepel a listán, közülük többen több mint tíz alkalommal is jelen voltak.
Az eseményt a Domokos Pál Péter Női Dalkör és az Amabile Duo által előadott művek tették ünnepélyesebbé.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.
A hét halálos áldozatot követelő keddi Temes megyei közúti balesetben nyaki gerinctörést szenvedett görög fiatalembert megműtötték a temesvári megyei kórházban, állapota stabil.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda immár 13. alkalommal szervezte meg a megyei szintű óvodai sportnapot csütörtökön. Az eseményen mintegy nyolcvan óvodás vett részt, akik a verseny izgalma mellett a mozgás örömét is átélhették.
A korrupcióellenes ügyészség által szervezett titkos akció pillanatai – így tálalja a román sajtó azokat a felvételeket, amelyeket közlésük szerint akkor rögzítettek, amikor a gyanúsított nő nagy összegű pénzt vett át.
Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
Csapadék várható és időnként a szél is megerősödik az ország nagy részén vasárnap estig. Hétvégétől aztán jelentősen lehűl az idő, vasárnapra virradóan mínusz 14–10 Celsius-fokis is visszaeshet a hőmérséklet. A fagyos idő jövő hét szerdáig kitart.
A romániai polgárok elsősorban a jövedelmek növekedését, új munkahelyek teremtését és az ukrajnai háború befejezését várják 2026-tól – derül ki az INSCOP Research barométer típusú közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
szóljon hozzá!