Fotó: Lukács Géza
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
2024. november 17., 17:032024. november 17., 17:03
Ami most a gyergyószentmiklósi múzeum falain látható csak egy szelete annak a hatalmas munkának, kreativitásnak és a régebbi, valamint újabb generációk alkotásainak, amit a Szárhegyi Művésztelep jelent.
A teljességre törekvés lehetetlen lenne, hiszen
Ez idő alatt közel ezer művész dolgozott a táborban. Az évfordulós ünnepségsorozat részeként szombat este nyílt meg a tárlat a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Fotó: Lukács Géza
Márton Árpád, a táboralapítók egyike, kiemelte, hogy
Akkoriban, amikor a rendszer azt is megszabta, hogy mit festhetnek a művészek, itt a szabad alkotás jelszava érvényesült: mindenki azt alkothatott, ami hozzá a legközelebb állt. Ez az elv máig megmaradt.
Fotó: Lukács Géza
Lezsák Sándor, a magyar országgyűlés alelnöke, az évfordulós eseménysorozat fővédnöke arról beszélt, hogy
Szárhegy viszont olyan helynek bizonyult, ahol ezek az emberek is kapcsolatokat, kötődéseiket találhattak egymással, vagy román és szász alkotókkal is, és ez a közösség egyre inkább kiteljesedett. A Szárhegyi Művésztelepet pedig példakép-közösségnek nevezte.
A művésztelep és az itt létrejött gyűjtemény a magyar kultúra szerves részévé vált. Minden itt született mű hozzájárult a magyar művészeti élet gazdagításához.
– emelte ki Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztottja.
Fotó: Gergely Imre
A kiállítás anyagát és jelentőségét Túros Eszter művészettörténész méltatta. Elmondása szerint
A művésztelep kilépést jelentett a művészet hivatalos helyeiről, egyfajta kiutat a diktatúrából. A szárhegyi környezet pedig kitűnő ihletforrásnak bizonyult – nemcsak a nagybányai művésztelep iránti nosztalgia okán, hanem minden alkotó számára.
Fotó: Gergely Imre
Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője bemutatta a Szárhegyi Enciklopédia harmadik kötetét is a kiállításon résztvevőknek. Ez a kötet az előző két kiadvány folytatásaként a 2008–2023 közötti időszakot foglalja össze, és átfogó képet ad arról, hogy ezekben az években kik vettek részt Szárhegyen.
Tartalmazza az itt készült művek reprodukcióit, valamint az összes művész nevét, akik 1974-től részesei voltak a művésztáboroknak – összesen 976 név szerepel a listán, közülük többen több mint tíz alkalommal is jelen voltak.
Az eseményt a Domokos Pál Péter Női Dalkör és az Amabile Duo által előadott művek tették ünnepélyesebbé.
Jövő héttől minden általános iskolai tanító és tanár munkaköri feladatai közé bekerül heti plusz két óra, amelyet felzárkóztató vagy tehetséggondozó foglalkozásokra kell fordítania. A pedagógus maga dönti el, hogy milyen tevékenységre fordítja ezt.
Daniel David oktatási miniszter kedden azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy az új tanév első napján, szeptember 8-án valamennyi iskola várja és fogadja majd a gyermekeket, de néhány tanintézetben számítani lehet „a bojkott valamilyen formájára”.
Ismét pezsegni fog Kovászna hétvégén: a 26. városnapok számtalan rendezvénye remélhetően sokakat kihoz a terekre, bevisz az előadótermekbe szórakozni, művelődni.
Általános sztrájkra készül a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) a kormány által kilátásba helyezett elbocsátások miatt.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es autópályán – közölte a Szeben megyei rendőrség.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamosenergia árát – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az energiaügyi miniszter.
A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma – derül ki a kormány kedden közzétett elemzéséből.
Idén, az év első hét hónapjában Maros megyében 15 személy hunyt el közúti balesetben és ötvennél többen súlyosan megsérültek. A rendőrség beszámolójából kiderül az is, hogy melyek volt a balesetek legfőbb okai.
Az augusztus 25-31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!