Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:27

Tíz horgász akadt fenn az ellenőrzésen, háromezer lejnyi bírságot osztottak ki

12:14

Egyre biztosabban lehet tervezni az előttünk álló napokra – közzétették a kéthetes előrejelzést

11:44

Újra megmérkőzik egymással a Sepsi OSK és a Marosvásárhelyi ASA

11:31

Nem állnak le a hulladék válogatásával a tűzvész után

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Tömeges rosszullétbe torkollt a szombat esti rendezvény, vörös beavatkozási tervet rendeltek el

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

„Nyugodjon meg, itt Románia van, nem Magyarország” – magyarul is odaszúrt Dan Tanasă az RMDSZ-nek

Adóemelés nélkül, alacsonyabb áfával – Tánczos Barna több pontban foglalta össze az RMDSZ céljait

Feketébe öltözve tiltakoznak a diákok a kötelező iskolai egyenruha ellen

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés

Számos kutatási terület vár kiaknázásra Székelyföldön

Kovách Imre. A kutatásoknál nagyon fontos a helyismeret

Fotó: Korzenszky Anna

A székelyföldi térségben még kiaknázatlan kutatási területekről, illetve a helyi szakemberek Magyarországon való doktori képzéséről beszélgettünk dr. Kovách Imrével, a Debreceni Egyetem Poltikatudományi és Szociológiai intézetének vezetőjével, a Magyar Tudományos Akadémia doktorával, a Szociológia és Társadalompoltika Phd program vezetője, aki a napokban egy konferencia erejéig Csíkszeredában tartózkodott.

Molnár Rajmond

2017. április 10., 17:492017. április 10., 17:49

2017. április 11., 13:242017. április 11., 13:24

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

– Kérem, ismertesse a doktori programjuk fontosságát a székelyföldi társadalomkutatókra nézve.

– Ez a program a Debreceni Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai doktori képzése, amelyre erdélyi egyetemen végzett, mesteri fokozattal rendelkező személyek is iratkozhatnak előnyös feltételek mellett. Noha a négy évvel ezelőtti indulást követően még nem volt erdélyi hallgatónk, közülük ma már többen is végzés előtt állnak. A program jelentősége többrétű: egyrészt, intenzíven találkozik az erdélyi és magyarországi kultúra a doktoranduszok kapcsolataiban, másrészt

ez a fajta együttműködés olyan témáknak a megfogalmazását segítheti Székelyföldön, amelyek nagyon mély betekintést engednek bizonyos társadalmi kérdésekbe, ezáltal pedig a térségben történő fejlesztési tendenciákra reflektálnak.

Továbbá az is nagyon fontos eleme az együttműködésnek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karával, hogy az órák egy részét az itteni egyetemi oktatók helyben tartják, az itt élő doktoranduszoknak.

– Rámutatna a székelyföldi szakemberek szakmai munkáinak erősségeire, illetve gyenge pontjaira?

– Az erdélyiek a dolgozataikban inkább helyi, vidékfejlesztési témákat dolgoznak fel. Az erősség az mindenképpen a helyismeret. Sok beszélgetésen azt mondjuk a doktoranduszoknak, hogy az elméleti felkészültség és a módszertani pontosság elengedhetetlen, de sokfajta előny jelent, ha valaki egy olyan közeget dolgoz fel a dolgozatában, amit ismer. Bár nyilván

annak is megvannak az előnyei, ha valaki ismeretlenül dolgozik egy közegben, mert olyant is meglát, amit egy helyi nem.

Gyengébb pont lehet, hogy az Erdélyből hozzánk iratkozók, akik nem szociológiai szakirányt végeztek, azoknak ismét át kell venniük a tantárgy szakirodalmát, alaptanulmányait.

Csíkszék egy része madártávlatból. Sok szempontból kiaknázatlan kutatási terület

Fotó: Kristó Róbert

– Ön szerint melyek azok a szakterületek, amelyek még mindig kutatásra várnak Székelyföldön?

– Az egyik kérdéskör mindenképpen az itteni kisebbségi létből fakad. A székelyföldi világ, amely eddig természetes módon fenntartotta a kultúráját, hagyományait, tradícióit, egyre inkább eltűnőben van. Fontos stratégiai kérdés, hogy az új generációk ezt tovább tudják-e vinni. Lényeges, hogy kik lehetnek a kulcsszereplői annak, hogy a székelység megmaradjon. Kérdés, hogy a Sapientia által kitermelt szakemberek lehetnek-e ébresztői ennek a folyamatnak. Ehhez kell egyfajta szellemi és intellektuális tőke, mivel ez a folyamat nem működhet fiatal, magasan képzett szakemberek nélkül, akik értő módon tudnak hozzászólni a fejlesztésekhez. Továbbá,

az is nagy kérdés, hogy az itt tapasztalható, nagyon erős vidéki tradicionális irányultságot hogyan lehet fejleszteni.

A térség eléggé rurális jellegű, mivel a sok település mellett inkább csak kisebb városok találhatók. Ma már a mezőgazdaság is egyre kevesebb embernek biztosít megélhetést, ezt tehát át kell alakítani, modernizálni kell. Megoldásra váró feladat, hogy hogyan lehet erre a célra tőkét vonzani, illetve a tradíciónak milyen szerepe lehet a fejlesztésekben. Ezeknek a projekteknek a megtervezéséhez, véghezviteléhez szakértelem kell, ami ha megvan, hasznos dolgokat termel a térségnek, és itthon is tartja a fiatalokat. Mindaz, ami ezzel kapcsolatos kutatás, azokat fontosnak tartom.

Azt látom, hogy a szakértelemmel rendelkező romániai magyar politikusok is ezeket a kérdéseket helyezik a középpontba.

– Személy szerint milyen kiaknázatlan területet lát itt, milyen területeken végezne saját maga kutatásokat?

– Egyrészt azokról a témákról, amiket már az előbb is kifejtettem. Tehát, azzal a közeggel kapcsolatos kutatásokat tartom fontosnak, amelyek azt taglalják, hogy egy jól képzett fiatal hogyan aknázhatná ki a térségben lévő lehetőségeket.

Egy másik érdekes kutatásra váró terület, hogy milyenek a sajátos kisebbségi létből fakadó együttélési kultúrák az erdélyiek és anyaországiak között.

Ugye az erdélyi magyar kultúra és az anyaországi másféleképpen szerveződik. Az itteniek részéről tapasztalható egyfajta jó értelemben vett irigység, az anyaországiaknak a magyar kultúra szempontjából meglévő szabadságfokát tekintetbe véve. A magyarországiak pedig az erdélyiek szempontjából a sokkal nagyobb együttműködést vagy a zártabb közösségeket tekinthetik ilyennek. Egy ilyen összehasonlítás is érdekes témát jelenthet.