
Kovách Imre. A kutatásoknál nagyon fontos a helyismeret
Fotó: Korzenszky Anna
A székelyföldi térségben még kiaknázatlan kutatási területekről, illetve a helyi szakemberek Magyarországon való doktori képzéséről beszélgettünk dr. Kovách Imrével, a Debreceni Egyetem Poltikatudományi és Szociológiai intézetének vezetőjével, a Magyar Tudományos Akadémia doktorával, a Szociológia és Társadalompoltika Phd program vezetője, aki a napokban egy konferencia erejéig Csíkszeredában tartózkodott.
2017. április 10., 17:492017. április 10., 17:49
2017. április 11., 13:242017. április 11., 13:24
– Kérem, ismertesse a doktori programjuk fontosságát a székelyföldi társadalomkutatókra nézve.
– Ez a program a Debreceni Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai doktori képzése, amelyre erdélyi egyetemen végzett, mesteri fokozattal rendelkező személyek is iratkozhatnak előnyös feltételek mellett. Noha a négy évvel ezelőtti indulást követően még nem volt erdélyi hallgatónk, közülük ma már többen is végzés előtt állnak. A program jelentősége többrétű: egyrészt, intenzíven találkozik az erdélyi és magyarországi kultúra a doktoranduszok kapcsolataiban, másrészt
Továbbá az is nagyon fontos eleme az együttműködésnek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karával, hogy az órák egy részét az itteni egyetemi oktatók helyben tartják, az itt élő doktoranduszoknak.
– Rámutatna a székelyföldi szakemberek szakmai munkáinak erősségeire, illetve gyenge pontjaira?
– Az erdélyiek a dolgozataikban inkább helyi, vidékfejlesztési témákat dolgoznak fel. Az erősség az mindenképpen a helyismeret. Sok beszélgetésen azt mondjuk a doktoranduszoknak, hogy az elméleti felkészültség és a módszertani pontosság elengedhetetlen, de sokfajta előny jelent, ha valaki egy olyan közeget dolgoz fel a dolgozatában, amit ismer. Bár nyilván
Gyengébb pont lehet, hogy az Erdélyből hozzánk iratkozók, akik nem szociológiai szakirányt végeztek, azoknak ismét át kell venniük a tantárgy szakirodalmát, alaptanulmányait.
Csíkszék egy része madártávlatból. Sok szempontból kiaknázatlan kutatási terület
Fotó: Kristó Róbert
– Ön szerint melyek azok a szakterületek, amelyek még mindig kutatásra várnak Székelyföldön?
– Az egyik kérdéskör mindenképpen az itteni kisebbségi létből fakad. A székelyföldi világ, amely eddig természetes módon fenntartotta a kultúráját, hagyományait, tradícióit, egyre inkább eltűnőben van. Fontos stratégiai kérdés, hogy az új generációk ezt tovább tudják-e vinni. Lényeges, hogy kik lehetnek a kulcsszereplői annak, hogy a székelység megmaradjon. Kérdés, hogy a Sapientia által kitermelt szakemberek lehetnek-e ébresztői ennek a folyamatnak. Ehhez kell egyfajta szellemi és intellektuális tőke, mivel ez a folyamat nem működhet fiatal, magasan képzett szakemberek nélkül, akik értő módon tudnak hozzászólni a fejlesztésekhez. Továbbá,
A térség eléggé rurális jellegű, mivel a sok település mellett inkább csak kisebb városok találhatók. Ma már a mezőgazdaság is egyre kevesebb embernek biztosít megélhetést, ezt tehát át kell alakítani, modernizálni kell. Megoldásra váró feladat, hogy hogyan lehet erre a célra tőkét vonzani, illetve a tradíciónak milyen szerepe lehet a fejlesztésekben. Ezeknek a projekteknek a megtervezéséhez, véghezviteléhez szakértelem kell, ami ha megvan, hasznos dolgokat termel a térségnek, és itthon is tartja a fiatalokat. Mindaz, ami ezzel kapcsolatos kutatás, azokat fontosnak tartom.
– Személy szerint milyen kiaknázatlan területet lát itt, milyen területeken végezne saját maga kutatásokat?
– Egyrészt azokról a témákról, amiket már az előbb is kifejtettem. Tehát, azzal a közeggel kapcsolatos kutatásokat tartom fontosnak, amelyek azt taglalják, hogy egy jól képzett fiatal hogyan aknázhatná ki a térségben lévő lehetőségeket.
Ugye az erdélyi magyar kultúra és az anyaországi másféleképpen szerveződik. Az itteniek részéről tapasztalható egyfajta jó értelemben vett irigység, az anyaországiaknak a magyar kultúra szempontjából meglévő szabadságfokát tekintetbe véve. A magyarországiak pedig az erdélyiek szempontjából a sokkal nagyobb együttműködést vagy a zártabb közösségeket tekinthetik ilyennek. Egy ilyen összehasonlítás is érdekes témát jelenthet.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) populista és izolacionista pártként tartják számon, amelynek kormányra kerülése szerinte rövid időn belül rontott volna Románia hitelminősítésén.
Nyilvános projektbemutatót és közösségi beszélgetést szervez december 3-án Csíkzsögödben a Dracula Park Transylvania beruházója. A találkozón a résztvevők megismerhetik a tervezett élménypark koncepcióját, és megoszthatják észrevételeiket.
Nicușor Dan államfő kedd este kijelentette, hogy Romániában az elmúlt egy évben csökkent az életszínvonal, a teljes jogkörű kormány nélküli hónapokban pedig értékes időt veszített az ország.
Továbbra is számítani lehet medvék megjelenésére Csíkszeredában, annak ellenére, hogy a múlt héten három nagyvadat is kilőttek a városban, illetve a közelében. Ezek közül kettőt a jóváhagyott kvóta alapján, egyet veszélyessége miatt ejtettek el.
Keddi ülésén a parlament Sorina Mateit nevezte ki a Román Televíziótársaság (SRTV) elnök-vezérigazgatójává. A közszolgálati rádió elnök-vezérigazgatójává Răzvan Dincát nevezték ki.
A Lionsgate Studios vásárolta meg a 2025-ben bemutatott Hunyadi-sorozat (Rise of the Raven) sugárzási jogait az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban – adta hírül a Variety filmes szakportál.
A parkolóhelyek megszüntetése, a szökőkút átalakítása és a forgalom átszervezése váltotta ki a legtöbb ellenérzést Kézdivásárhely központjának megújításáról tartott lakossági fórumon. A városvezetés élhetőbb, gyalogosbarát főtér kialakítását ígéri.
Több mint 60 ezer lej értékben két EKG-készüléket kapott a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház a 2025-ös Katalin-báli adomány révén. A készülékeket kedden adták át Csíki Vállalkozók Egyesülete és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviselői.
A tantárgyversenyeken elért sikerekért idén is elismerésben részesíti Hargita Megye Tanácsa és a megyei tanfelügyelőség a diákokat, csapatokat, valamint felkészítő tanáraikat. A gyergyószéki díjátadón 69 diákot és 40 pedagógust díjaztak.
A fővárosi Szent Pantelimon kórház intenzív osztályának négy orvosát bíróság elé állítják minősített emberölés, minősített emberölési kísérlet és bűncselekményre való felbújtás vádjával.
szóljon hozzá!