
Kovách Imre. A kutatásoknál nagyon fontos a helyismeret
Fotó: Korzenszky Anna
A székelyföldi térségben még kiaknázatlan kutatási területekről, illetve a helyi szakemberek Magyarországon való doktori képzéséről beszélgettünk dr. Kovách Imrével, a Debreceni Egyetem Poltikatudományi és Szociológiai intézetének vezetőjével, a Magyar Tudományos Akadémia doktorával, a Szociológia és Társadalompoltika Phd program vezetője, aki a napokban egy konferencia erejéig Csíkszeredában tartózkodott.
2017. április 10., 17:492017. április 10., 17:49
2017. április 11., 13:242017. április 11., 13:24
– Kérem, ismertesse a doktori programjuk fontosságát a székelyföldi társadalomkutatókra nézve.
– Ez a program a Debreceni Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai doktori képzése, amelyre erdélyi egyetemen végzett, mesteri fokozattal rendelkező személyek is iratkozhatnak előnyös feltételek mellett. Noha a négy évvel ezelőtti indulást követően még nem volt erdélyi hallgatónk, közülük ma már többen is végzés előtt állnak. A program jelentősége többrétű: egyrészt, intenzíven találkozik az erdélyi és magyarországi kultúra a doktoranduszok kapcsolataiban, másrészt
Továbbá az is nagyon fontos eleme az együttműködésnek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karával, hogy az órák egy részét az itteni egyetemi oktatók helyben tartják, az itt élő doktoranduszoknak.
– Rámutatna a székelyföldi szakemberek szakmai munkáinak erősségeire, illetve gyenge pontjaira?
– Az erdélyiek a dolgozataikban inkább helyi, vidékfejlesztési témákat dolgoznak fel. Az erősség az mindenképpen a helyismeret. Sok beszélgetésen azt mondjuk a doktoranduszoknak, hogy az elméleti felkészültség és a módszertani pontosság elengedhetetlen, de sokfajta előny jelent, ha valaki egy olyan közeget dolgoz fel a dolgozatában, amit ismer. Bár nyilván
Gyengébb pont lehet, hogy az Erdélyből hozzánk iratkozók, akik nem szociológiai szakirányt végeztek, azoknak ismét át kell venniük a tantárgy szakirodalmát, alaptanulmányait.
Csíkszék egy része madártávlatból. Sok szempontból kiaknázatlan kutatási terület
Fotó: Kristó Róbert
– Ön szerint melyek azok a szakterületek, amelyek még mindig kutatásra várnak Székelyföldön?
– Az egyik kérdéskör mindenképpen az itteni kisebbségi létből fakad. A székelyföldi világ, amely eddig természetes módon fenntartotta a kultúráját, hagyományait, tradícióit, egyre inkább eltűnőben van. Fontos stratégiai kérdés, hogy az új generációk ezt tovább tudják-e vinni. Lényeges, hogy kik lehetnek a kulcsszereplői annak, hogy a székelység megmaradjon. Kérdés, hogy a Sapientia által kitermelt szakemberek lehetnek-e ébresztői ennek a folyamatnak. Ehhez kell egyfajta szellemi és intellektuális tőke, mivel ez a folyamat nem működhet fiatal, magasan képzett szakemberek nélkül, akik értő módon tudnak hozzászólni a fejlesztésekhez. Továbbá,
A térség eléggé rurális jellegű, mivel a sok település mellett inkább csak kisebb városok találhatók. Ma már a mezőgazdaság is egyre kevesebb embernek biztosít megélhetést, ezt tehát át kell alakítani, modernizálni kell. Megoldásra váró feladat, hogy hogyan lehet erre a célra tőkét vonzani, illetve a tradíciónak milyen szerepe lehet a fejlesztésekben. Ezeknek a projekteknek a megtervezéséhez, véghezviteléhez szakértelem kell, ami ha megvan, hasznos dolgokat termel a térségnek, és itthon is tartja a fiatalokat. Mindaz, ami ezzel kapcsolatos kutatás, azokat fontosnak tartom.
– Személy szerint milyen kiaknázatlan területet lát itt, milyen területeken végezne saját maga kutatásokat?
– Egyrészt azokról a témákról, amiket már az előbb is kifejtettem. Tehát, azzal a közeggel kapcsolatos kutatásokat tartom fontosnak, amelyek azt taglalják, hogy egy jól képzett fiatal hogyan aknázhatná ki a térségben lévő lehetőségeket.
Ugye az erdélyi magyar kultúra és az anyaországi másféleképpen szerveződik. Az itteniek részéről tapasztalható egyfajta jó értelemben vett irigység, az anyaországiaknak a magyar kultúra szempontjából meglévő szabadságfokát tekintetbe véve. A magyarországiak pedig az erdélyiek szempontjából a sokkal nagyobb együttműködést vagy a zártabb közösségeket tekinthetik ilyennek. Egy ilyen összehasonlítás is érdekes témát jelenthet.
80 éves korában elhunyt Tim Curry színészlegenda, a Rocky Horror Picture Show és az It sztárja, aki közel 250 filmben szerepelt pályafutása során.
A képviselőház szerdán döntő házként elfogadta a helyreállítási terv (PNRR) operatív és pénzügyi lezárását szabályozó törvénytervezetet.
Az elmúlt időszakban kormányzó pártokat terheli a teljes felelősség azért, ahogyan az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalt bérreformot kezelték – közölte szerdán az öt országos szakszervezeti szövetség.
Százak vettek részt a szemerkélő esőben tartott úzvölgyi megemlékezésen szerdán.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) tudatosan akadályozza az új egységes bértörvény elfogadását, a szociáldemokraták viszont a liberálisokat teszik felelőssé a jogszabálytervezet kudarcáért.
A Tónidob perkúció tábor augusztus 31. és szeptember 3. között várja a dobolás és az ütőhangszerek iránt érdeklődő gyerekeket és fiatalokat. Péntekig lehet még jelentkezni.
Legalább 95 ember életét vesztette, és több mint 380-an eltűntek Himalája határvidékén pusztító villámárvizek következtében Nepálban. A katasztrófát a Kínát és Nepált összekötő folyó partjairól feltörő sár-, víz- és törmelékáradat okozta.
Az Országos Meteorológiai Igazgatóság narancssárga riasztást adott ki szerda estére következő Maros megyei településekre: Szováta, Sóvárad, Makfalva, Székelybere, Nyárádremete, Nyárádmagyarós és Kibéd.
Szociális gondosóra-program bevezetése, a civil pályázati rendszer újraindítása, valamint a városi költségvetés módosítása is a napirenden szerepelt a gyergyószentmiklósi képviselő-testület szerdai ülésén. A Monturistnak újabb levelet küldenek.
Narancssárga riasztást adott ki a meteorológiai szolgálat több településre Hargita megyében szerda estére. Erős széllökések, jégeső és villámlás is kísérheti a ma esti vihart Korond térségében.
szóljon hozzá!