
Kovách Imre. A kutatásoknál nagyon fontos a helyismeret
Fotó: Korzenszky Anna
A székelyföldi térségben még kiaknázatlan kutatási területekről, illetve a helyi szakemberek Magyarországon való doktori képzéséről beszélgettünk dr. Kovách Imrével, a Debreceni Egyetem Poltikatudományi és Szociológiai intézetének vezetőjével, a Magyar Tudományos Akadémia doktorával, a Szociológia és Társadalompoltika Phd program vezetője, aki a napokban egy konferencia erejéig Csíkszeredában tartózkodott.
2017. április 10., 17:492017. április 10., 17:49
2017. április 11., 13:242017. április 11., 13:24
– Kérem, ismertesse a doktori programjuk fontosságát a székelyföldi társadalomkutatókra nézve.
– Ez a program a Debreceni Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai doktori képzése, amelyre erdélyi egyetemen végzett, mesteri fokozattal rendelkező személyek is iratkozhatnak előnyös feltételek mellett. Noha a négy évvel ezelőtti indulást követően még nem volt erdélyi hallgatónk, közülük ma már többen is végzés előtt állnak. A program jelentősége többrétű: egyrészt, intenzíven találkozik az erdélyi és magyarországi kultúra a doktoranduszok kapcsolataiban, másrészt
Továbbá az is nagyon fontos eleme az együttműködésnek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karával, hogy az órák egy részét az itteni egyetemi oktatók helyben tartják, az itt élő doktoranduszoknak.
– Rámutatna a székelyföldi szakemberek szakmai munkáinak erősségeire, illetve gyenge pontjaira?
– Az erdélyiek a dolgozataikban inkább helyi, vidékfejlesztési témákat dolgoznak fel. Az erősség az mindenképpen a helyismeret. Sok beszélgetésen azt mondjuk a doktoranduszoknak, hogy az elméleti felkészültség és a módszertani pontosság elengedhetetlen, de sokfajta előny jelent, ha valaki egy olyan közeget dolgoz fel a dolgozatában, amit ismer. Bár nyilván
Gyengébb pont lehet, hogy az Erdélyből hozzánk iratkozók, akik nem szociológiai szakirányt végeztek, azoknak ismét át kell venniük a tantárgy szakirodalmát, alaptanulmányait.
Csíkszék egy része madártávlatból. Sok szempontból kiaknázatlan kutatási terület
Fotó: Kristó Róbert
– Ön szerint melyek azok a szakterületek, amelyek még mindig kutatásra várnak Székelyföldön?
– Az egyik kérdéskör mindenképpen az itteni kisebbségi létből fakad. A székelyföldi világ, amely eddig természetes módon fenntartotta a kultúráját, hagyományait, tradícióit, egyre inkább eltűnőben van. Fontos stratégiai kérdés, hogy az új generációk ezt tovább tudják-e vinni. Lényeges, hogy kik lehetnek a kulcsszereplői annak, hogy a székelység megmaradjon. Kérdés, hogy a Sapientia által kitermelt szakemberek lehetnek-e ébresztői ennek a folyamatnak. Ehhez kell egyfajta szellemi és intellektuális tőke, mivel ez a folyamat nem működhet fiatal, magasan képzett szakemberek nélkül, akik értő módon tudnak hozzászólni a fejlesztésekhez. Továbbá,
A térség eléggé rurális jellegű, mivel a sok település mellett inkább csak kisebb városok találhatók. Ma már a mezőgazdaság is egyre kevesebb embernek biztosít megélhetést, ezt tehát át kell alakítani, modernizálni kell. Megoldásra váró feladat, hogy hogyan lehet erre a célra tőkét vonzani, illetve a tradíciónak milyen szerepe lehet a fejlesztésekben. Ezeknek a projekteknek a megtervezéséhez, véghezviteléhez szakértelem kell, ami ha megvan, hasznos dolgokat termel a térségnek, és itthon is tartja a fiatalokat. Mindaz, ami ezzel kapcsolatos kutatás, azokat fontosnak tartom.
– Személy szerint milyen kiaknázatlan területet lát itt, milyen területeken végezne saját maga kutatásokat?
– Egyrészt azokról a témákról, amiket már az előbb is kifejtettem. Tehát, azzal a közeggel kapcsolatos kutatásokat tartom fontosnak, amelyek azt taglalják, hogy egy jól képzett fiatal hogyan aknázhatná ki a térségben lévő lehetőségeket.
Ugye az erdélyi magyar kultúra és az anyaországi másféleképpen szerveződik. Az itteniek részéről tapasztalható egyfajta jó értelemben vett irigység, az anyaországiaknak a magyar kultúra szempontjából meglévő szabadságfokát tekintetbe véve. A magyarországiak pedig az erdélyiek szempontjából a sokkal nagyobb együttműködést vagy a zártabb közösségeket tekinthetik ilyennek. Egy ilyen összehasonlítás is érdekes témát jelenthet.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!