
Kovách Imre. A kutatásoknál nagyon fontos a helyismeret
Fotó: Korzenszky Anna
A székelyföldi térségben még kiaknázatlan kutatási területekről, illetve a helyi szakemberek Magyarországon való doktori képzéséről beszélgettünk dr. Kovách Imrével, a Debreceni Egyetem Poltikatudományi és Szociológiai intézetének vezetőjével, a Magyar Tudományos Akadémia doktorával, a Szociológia és Társadalompoltika Phd program vezetője, aki a napokban egy konferencia erejéig Csíkszeredában tartózkodott.
2017. április 10., 17:492017. április 10., 17:49
2017. április 11., 13:242017. április 11., 13:24
– Kérem, ismertesse a doktori programjuk fontosságát a székelyföldi társadalomkutatókra nézve.
– Ez a program a Debreceni Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai doktori képzése, amelyre erdélyi egyetemen végzett, mesteri fokozattal rendelkező személyek is iratkozhatnak előnyös feltételek mellett. Noha a négy évvel ezelőtti indulást követően még nem volt erdélyi hallgatónk, közülük ma már többen is végzés előtt állnak. A program jelentősége többrétű: egyrészt, intenzíven találkozik az erdélyi és magyarországi kultúra a doktoranduszok kapcsolataiban, másrészt
Továbbá az is nagyon fontos eleme az együttműködésnek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karával, hogy az órák egy részét az itteni egyetemi oktatók helyben tartják, az itt élő doktoranduszoknak.
– Rámutatna a székelyföldi szakemberek szakmai munkáinak erősségeire, illetve gyenge pontjaira?
– Az erdélyiek a dolgozataikban inkább helyi, vidékfejlesztési témákat dolgoznak fel. Az erősség az mindenképpen a helyismeret. Sok beszélgetésen azt mondjuk a doktoranduszoknak, hogy az elméleti felkészültség és a módszertani pontosság elengedhetetlen, de sokfajta előny jelent, ha valaki egy olyan közeget dolgoz fel a dolgozatában, amit ismer. Bár nyilván
Gyengébb pont lehet, hogy az Erdélyből hozzánk iratkozók, akik nem szociológiai szakirányt végeztek, azoknak ismét át kell venniük a tantárgy szakirodalmát, alaptanulmányait.
Csíkszék egy része madártávlatból. Sok szempontból kiaknázatlan kutatási terület
Fotó: Kristó Róbert
– Ön szerint melyek azok a szakterületek, amelyek még mindig kutatásra várnak Székelyföldön?
– Az egyik kérdéskör mindenképpen az itteni kisebbségi létből fakad. A székelyföldi világ, amely eddig természetes módon fenntartotta a kultúráját, hagyományait, tradícióit, egyre inkább eltűnőben van. Fontos stratégiai kérdés, hogy az új generációk ezt tovább tudják-e vinni. Lényeges, hogy kik lehetnek a kulcsszereplői annak, hogy a székelység megmaradjon. Kérdés, hogy a Sapientia által kitermelt szakemberek lehetnek-e ébresztői ennek a folyamatnak. Ehhez kell egyfajta szellemi és intellektuális tőke, mivel ez a folyamat nem működhet fiatal, magasan képzett szakemberek nélkül, akik értő módon tudnak hozzászólni a fejlesztésekhez. Továbbá,
A térség eléggé rurális jellegű, mivel a sok település mellett inkább csak kisebb városok találhatók. Ma már a mezőgazdaság is egyre kevesebb embernek biztosít megélhetést, ezt tehát át kell alakítani, modernizálni kell. Megoldásra váró feladat, hogy hogyan lehet erre a célra tőkét vonzani, illetve a tradíciónak milyen szerepe lehet a fejlesztésekben. Ezeknek a projekteknek a megtervezéséhez, véghezviteléhez szakértelem kell, ami ha megvan, hasznos dolgokat termel a térségnek, és itthon is tartja a fiatalokat. Mindaz, ami ezzel kapcsolatos kutatás, azokat fontosnak tartom.
– Személy szerint milyen kiaknázatlan területet lát itt, milyen területeken végezne saját maga kutatásokat?
– Egyrészt azokról a témákról, amiket már az előbb is kifejtettem. Tehát, azzal a közeggel kapcsolatos kutatásokat tartom fontosnak, amelyek azt taglalják, hogy egy jól képzett fiatal hogyan aknázhatná ki a térségben lévő lehetőségeket.
Ugye az erdélyi magyar kultúra és az anyaországi másféleképpen szerveződik. Az itteniek részéről tapasztalható egyfajta jó értelemben vett irigység, az anyaországiaknak a magyar kultúra szempontjából meglévő szabadságfokát tekintetbe véve. A magyarországiak pedig az erdélyiek szempontjából a sokkal nagyobb együttműködést vagy a zártabb közösségeket tekinthetik ilyennek. Egy ilyen összehasonlítás is érdekes témát jelenthet.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
szóljon hozzá!