
Egyelőre csak nappal tud leszállni a mentőhelikopter Hargita megyében. Archív
Fotó: Barabás Ákos
Noha a megyei mentőszolgálat vezetője szerint életek nem múlhatnak azon, hogy sötétedés után sehol nem tud biztonságosan leszállni egy mentőhelikopter Hargita megyében, mégis egyre égetőbb szükség volna éjszakai leszállópályák létrehozására.
2019. október 07., 09:182019. október 07., 09:18
Léteznek ugyan helikopter-leszállásra alkalmas, illetve arra használt területek a Hargita megyei települések egy részén, sőt helikopter-leszállóhely is van, ám ezek közül mindeddig egyik sem kapta meg az éjszakai leszálláshoz szükséges engedélyt.
Az éjszakai leszállópályák hiányán nem múlnak életek, ezért nem helyénvaló problémának nevezni a helyzetet, ami egyébként az ország nagy részére jellemző, de az kétségtelen, hogy nagy szükség volna ilyen leszállóhelyek kialakítására – mutatott rá megkeresésünkre Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatója.
„Azért mondom, hogy nem probléma, mert az orvosos mentőink működnek” – magyarázta, majd azzal folytatta, a gond azzal van, hogy az egyre dinamikusabban növekvő közúti forgalom miatt a rohammentők egyre lassabban jutnak el a sürgősségi beavatkozásra szoruló beteggel a marosvásárhelyi kórházba, például
Tévedés viszont azt hinni – tudtuk meg a mentőszolgálat vezetőjétől –, hogy a helikopter percek alatt a helyszínre ér: helikopteres szállítás esetén is eltelik a hívástól számítva több mint egy óra, mire a beteg a marosvásárhelyi műtőbe kerül. Ez azzal magyarázható, hogy a helikopter reakcióideje lassúbb, mint a mentőautóké, továbbá az oda-vissza út megtétele nagyjából kétszer 20 percet vesz igénybe, és Marosvásárhelyen általában újabb húsz percbe telik, mire a beteg a műtőbe kerül.
Előfordult már olyan eset is, hogy ő Csíkszeredából indult rohammentővel a marosvásárhelyi kórházba, a mentőhelikopter pedig Gyergyószentmiklósról, és az ő betege hamarabb került be az intervenciós kardiológiai műtőbe, mint a helikopterrel szállított páciens, mert utóbbinak még fel kellett mérni az állapotát a marosvásárhelyi sürgősségi részlegen, ők viszont már a mentőből értesítették a kórházat, így a beteg azonnal bekerülhetett a műtőbe – árnyalta a közúti, illetve légi betegszállításról alkotott képet Péter Szilárd.
Általában viszont gyorsabban eljutnának a betegek a marosvásárhelyi kórházba, ha a Hargita megyei kórházak közelében volnának éjszakai helikopter-leszálló pályák, a másik ok azonban, amely miatt nagy szükség volna a leszállóhelyekre, az, hogy így felszabadulnának azok a mentőautók, amelyekben orvos is ül. Jelenleg ugyanis
ebből egy-egy 24 órás ügyeletet teljesít Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, illetve Székelykeresztúron viszont csak 8 és 13 óra között biztosított ilyen ügyelet.
A Marosvásárhelyre beteget szállító rohammentőben azonban orvosnak is kell lennie, a megfelelő leszállópályákra pedig azért volna nagy szükség, hogy felszabaduljanak ezek a rohammentők.
Csíkszeredában, a katonai alakulatnál van helikopter-leszálló pálya, de a mentőhelikopter ott sem szállhat le éjszaka, ugyanis a megfelelő világítás mellett az engedélyezés feltétele a helybeni tűzoltási lehetőség is. Hasonló hiányosság miatt nem rendelkezik ilyen engedéllyel a maroshévízi futballpálya mellett található leszállóhely sem, ami egyébként éjszaka is ki van világítva – tudtuk meg Péter szilárdtól.
A mentőszolgálat vezérigazgatója elmondta viszont, hogy Csíkszeredában már terv készült egy minden feltételnek megfelelő, éjszaka is használható leszállóhely kialakítására a megyei kórház mellett. Ez már nagy előrelépést jelentene, de szerinte nem elegendő, hiszen a megye más részeiből továbbra is viszonylag nagy távolságokat kellene megtenni a megyeközponti leszállóhelyig.
Kiszemelt terület már Székelyudvarhelyen is létezik egy majdani leszállópálya kialakítására – tudtuk meg Jakab Attila városmenedzsertől –, ám ez egyelőre nem terv, csak elképzelés, megvalósíthatósági tanulmányra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, a Nicolae Bălcescu utca mellett, a régi cérnagyári garzontömbházak előtt található, városi tulajdonban lévő terület alkalmas volna-e a célra.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
2 hozzászólás