Hirdetés
Hirdetés

Sokkal kevesebben fizetik be, mint ahányan élnek az egészségbiztosítással

Hargita megyében 252 ezer egészségügyi biztosítottból 153 ezren élvezhetik hozzájárulás befizetése nélkül az egészségügyi alapszolgáltatásokat. Mivel ezeknek a személyeknek nincs bejelentett jövedelmük, egészségügyi ellátásukat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár saját költségén fedezi.

Molnár Rajmond

2018. október 28., 12:252018. október 28., 12:25

Az év közepéig összesített adatok szerint mintegy 252 ezer egészségügyi biztosítottból

153 ezer személy élvezheti Hargita megyében hozzájárulás befizetése nélkül az egészségügyi alapszolgáltatásokat

– derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár szerkesztőségünkhöz eljuttatott legfrissebb kimutatásából. Mint megtudtuk, többek között gyermekek, diákok, egyetemisták, fogyatékkal élők, társbiztosított személyek, nyugdíjasok, jövedelem nélküli terhes nők, illetve különböző jogszabályok kedvezményezettjei tartoznak ebbe a kategóriába. Ők anélkül biztosítottak, hogy bárki fizetné utánuk a szükséges hozzájárulást. Nincs bejelentett jövedelmük, egészségügyi kezelésüket, ellátásukat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár saját költségén fedezi.

Ezzel szemben – ugyancsak az év közepéig összesített adatok szerint –

98 813 egészségbiztosítási hozzájárulást fizető személy él a megyében.

Közéjük tartoznak egyebek mellett az alkalmazottak, az egyéni vállalkozók, a munkanélküli- vagy szociális segélyben részesülők, a bejelentett mezőgazdasági jövedelemből élők, illetve azok, akiknek bár nincs bejelentett jövedelmük, fizetik az egészségbiztosítási járulékot. E kategóriába eső személyek tehát jövedelmük révén hozzájárulnak a rendszerhez.

2014-ben még közel 137 ezren járultak hozzá jövedelmükkel a rendszerhez Hargita megyében.

Itt megjegyzendő, hogy 2015-től a nyugdíjasok átkerültek a kedvezményezett egészségbiztosítottak kategóriájába, míg azelőtt csak az a nyugdíjas volt alapból egészségbiztosított, akinek 740 lejes vagy annál alacsonyabb nyugdíja volt. A jelenség egyébként már jó ideje téma az országos sajtóban is, legutóbb Răzvan Vulcănescu, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke nyilatkozott arról, hogy

Idézet
Romániában csak minden harmadik személy járul hozzá jövedelmével a rendszer működtetéséhez, ez pedig elfogadhatatlan arány.
Az országos egészségbiztosítási alapnak több forrással kellene rendelkeznie, hogy a jelenleginél jobb egészségügyi szolgáltatásokat nyújthassanak •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Az országos egészségbiztosítási alapnak több forrással kellene rendelkeznie, hogy a jelenleginél jobb egészségügyi szolgáltatásokat nyújthassanak

Fotó: Veres Nándor

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója megkeresésünkre kifejtette, az országos egészségbiztosítási alapnak több forrással kellene rendelkeznie, hogy a jelenleginél jobb egészségügyi szolgáltatásokat tudjanak nyújtani a biztosítottaknak.

„Bővíteni kellene azoknak a bázisát, akik jövedelmükkel hozzájárulnak a rendszerhez. Nem a gyermekektől vagy a terhes nőktől, kismamáktól kell elvenni az ingyenes egészségügyi ellátást, viszont például a társbiztosítottak – akik házastársuk vagy gyermekük után részesülnek ingyenes egészségbiztosításban –, illetve a nyugdíjasok (akiknek bármekkora nyugdíjuk van, nem kell fizetniük az egészségbiztosításért) esetében célszerű volna megtalálni azt a megoldást, hogy valamilyen formában ők is hozzájáruljanak a rendszer finanszírozásához.

Hirdetés

Több alapból jobban lehet gazdálkodni, például jelentősen csökkenhetne az egészségügyi várólisták hossza.

Ugyanakkor a megye gazdaságának fejlődése, új munkahelyek létrehozása is fontos tényező lehetne az egészségügyi rendszer finanszírozási szintjének növelésében” – mondta Duda Tihamér.

A megyei egészségbiztosítási pénztár tavalyi pénzügyi mérlege szerint

2017-ben 182 millió lej érkezett be hozzájuk a biztosított személyek után, a kiadásuk viszont 300 millió lej fölé rúgott.

Ezt az országos alapból érkező költségvetés-kiegészítésekkel tudták megoldani.

59 ezren biztosítás nélkül
A kapott adatokból az is kiderül, hogy ez év közepéig 58 991 olyan személy volt a megyében, aki az említett kategóriák egyikébe sem sorolható, tehát egyáltalán nem rendelkezik egészségügyi biztosítással. Hargita megye összlakosságához viszonyítva – amely a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 310 ezer – ez egy igen kimagasló arány. Nem beszélve arról, hogy az utóbbi adat nyolcezres növekedést mutat 2014-hez képest, azaz négy évvel ezelőtt még „csak” 50 737 személy volt egészségbiztosítás nélkül Hargita megyében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 03., hétfő

Újabb 30 nappal meghosszabbították a korrupcióval gyanúsított konstancai ügyészek előzetes letartóztatását

Újabb 30 nappal meghosszabbította hétfőn a legfelsőbb bíróság Gigi Ștefan és Teodor Niță, a konstancai területi ügyészség két volt ügyészének előzetes letartóztatását.

Újabb 30 nappal meghosszabbították a korrupcióval gyanúsított konstancai ügyészek előzetes letartóztatását
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Országos ellenőrzéseket indít a Munkaügyi Felügyelet a hőség miatt

A rendkívüli hőség miatt országos szinten fokozza az ellenőrzéseket a Munkaügyi Felügyelet, elsősorban azokban az ágazatokban, ahol a munkavállalók a szabadban dolgoznak, és fokozottan ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.

Országos ellenőrzéseket indít a Munkaügyi Felügyelet a hőség miatt
2026. augusztus 03., hétfő

Ősztől új buszjáratok és új parkolási övezetek jönnek Sepsiszentgyörgyön

Átalakul Sepsiszentgyörgy tömegközlekedése és parkolási rendszere: péntektől három új járatot indítanak. Ráadásul szinte minden buszvonal módosul, bővülnek a buszmegállók, és több ponton változnak a parkolási szabályok is.

Ősztől új buszjáratok és új parkolási övezetek jönnek Sepsiszentgyörgyön
2026. augusztus 03., hétfő

Energiaválság Romániában: leálltak az autógyárak, a kormány takarékosságra szólít fel

A rendkívüli szárazság és a Duna rekordalacsony vízállása miatt kialakult energiaválság következtében több nagy energiaigényű romániai vállalat – köztük az ország két autógyára – ideiglenesen leállította termelését.

Energiaválság Romániában: leálltak az autógyárak, a kormány takarékosságra szólít fel
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Energiaügyi államtitkár: nincs olyan forgatókönyv, amelyben a lakosság áram nélkül maradna

Nincs olyan forgatókönyv, amely szerint a lakosság áram nélkül maradna, a háztartási fogyasztás fedezéséhez szükséges hazai termelés stabil – jelentette ki hétfőn Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.

Energiaügyi államtitkár: nincs olyan forgatókönyv, amelyben a lakosság áram nélkül maradna
2026. augusztus 03., hétfő

Csütörtökig kitart a kánikula, utána viharosra fordul az időjárás

Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.

Csütörtökig kitart a kánikula, utána viharosra fordul az időjárás
2026. augusztus 03., hétfő

Nem sokkal dél után rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt hétfőn 12 óra 34 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Nem sokkal dél után rengett a föld
Nem sokkal dél után rengett a föld
2026. augusztus 03., hétfő

Nem sokkal dél után rengett a föld

Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Pár napig még el kell viseljük a kánikulát

A meteorológiai szolgálat hétfői előrejelzése szerint péntek reggelig az egész országban kánikula és rendkívül magas hőmérsékletek várhatók.

Pár napig még el kell viseljük a kánikulát
2026. augusztus 03., hétfő

Száznyolcvan kilogramm robbanóanyaggal nyitottak utat a Dunának Csernavoda felé – videóval

Száznyolcvan kilogramm robbanóanyaggal mozdítottak el egy sziklát a Duna Bala-ágának közelében, hogy vizet tereljenek a csernavodai atomerőművet tápláló Öreg-Duna medrébe – jelentette be hétfőn Radu Miruță.

Száznyolcvan kilogramm robbanóanyaggal nyitottak utat a Dunának Csernavoda felé – videóval
2026. augusztus 03., hétfő

Vádat emelt a DNA Ráduly István háromszéki prefektus ellen

Vádat emelt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Ráduly István háromszéki prefektus ellen, miután több mint két és fél évig nyomozott a prefektúra villanyhálózatának felújítása, az épületen végzett munkálatok és egyes föld-visszaszolgáltatási ügyek miatt.

Vádat emelt a DNA Ráduly István háromszéki prefektus ellen
Hirdetés