Sok bába közt elvész a gyermekvédelem – ismét pénz nélkül maradtak az igazgatóságok

Már a múlt hónapban elfogyott a pénze a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak, az intézmény csak a megyei tanácsnál történt pénzátcsoportosítás révén tudta kiadni a szociális és gyermekvédelmi rendszerben dolgozó alkalmazottak béreit.

„Múlt hónapban kaptunk egy kisebb kiegészítést, hogy tudjuk a nettó béreket kiutalni, de az adókat már nem tudtuk kifizetni” – közölte Elekes Zoltán, a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság vezetője. Az intézmény a megyei tanács újabb költségvetés-kiegészítésének köszönhetően ismét pénzhez jutott a napokban – 4,7 millió lejt kaptak a megyei önkormányzat költségvetéséből –, abból kifizették az októberi adóterheket és az e hónapban esedékes nettó fizetéseket. „Most várjuk, hogy valaki – a kormány vagy a megyei tanács – még adjon, hogy ki tudjuk fizetni az adóelmaradást, majd a decemberi béreket és számlákat. Decemberre mindenképpen kellene kiegészítés” – fogalmazott Elekes Zoltán.

A szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok költségeit 90 százalékban az állam, 10 százalékos arányban pedig a megyei tanácsok finanszírozzák.

Az állami 90 százalék azonban a valóságban a kiadásokat csak mintegy 70 százalékban fedezik, ugyanis több alapvető fontosságú szolgáltatásnak nincs megállapított ára, így azokra nem is kapnak pénzt az igazgatóságok.

Ugyanakkor a meglévő árakat is aktualizálni kellene a drágulások miatt.

„Vannak olyan szolgáltatások, amik nincsenek belefoglalva a finanszírozásba. Nem csak kimondottan a gyerekotthont kellene finanszírozni, hanem az egyéb szolgáltatásokat is, mint amilyen az örökbeadás vagy az esetmenedzsment, hiszen ezeken is rengeteg kolléga – szociális munkások, pszichológusok – dolgozik. Nem minden gyermek kerül be a gyermekotthonba, akikkel mi dolgozunk, hál’ istennek, hiszen éppen az a cél, hogy dolgozzunk ezekkel a családokkal, megoldásokat keressünk, megelőzzük, hogy gyermekotthonba kerüljön a gyermek, és ezekre a szolgáltatásokra is kellene költséget biztosítani. Ezeknek nincs megállapított költsége, így a 90 százalékos állami finanszírozás a valóságban 70 körüli” – magyarázta a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.

Megjegyezte, az állam úgy kezeli az említett költségeket, hogy azokat a megyei tanácsok kell finanszírozzák, ha viszont ez így történne, akkor az utóbbiak által biztosított részfinanszírozás aránya 10 százalékról 20-30-ra nőne.

Az a gond, hogy a gyermekvédelmi rendszer a kormány és a megyei tanácsok közé került, és állandó viták tárgyává vált, hogy melyik mit kell finanszírozzon

– véli Elekes Zoltán, aki szerint az évek óta fennálló problémára az volna a végleges megoldás, ha a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok teljes tevékenységét állami pénzből finanszíroznák, úgy ahogyan az az egészségügyi vagy az oktatási rendszerben történik. Másrészt pedig aktualizálni kellene a kiadások költségeit is, hiszen nagyon megdrágult minden, legfőképpen az energiaárak, de emelkednek az élelmiszerárak is – fűzte hozzá az intézmény igazgatója. A megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság az állami tartalékalapból vár költségvetés-kiegészítést, hogy tudják fizetni az év hátralévő részében a béreket, fenntartási és ellátási költségeket.

Noha még nem fordult elő olyan eset, hogy a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság alkalmazottai ne kapják meg időben a fizetésüket, de olyan már volt, hogy késve kapták meg egyéb juttatásaikat a bizonytalan anyagi helyzet miatt – mondta a Székelyhon érdeklődésére Miklea Hajnal, az igazgatóság vezetője. Mint kifejtette, a gondok bő három éve kezdődtek, hiszen a megszokottnál később fogadták el az éves és a megyei költségvetéseket, és csak áprilisban derült ki, hogy mekkora összeg áll a rendelkezésükre.

Általában nyolc hónapra elegendő a költségvetésük, nem egy egész évre, ahogy természetes lenne.

Így szeptembertől már figyelniük kell az országos költségvetés-kiegészítéseket, hogy adnak-e pénzt az intézmények fenntartására vagy sem. Idén különösen nagy gondot jelent, hogy nincs kormány, így nem tudni, november végén lesz-e költségvetés-kiegészítés. Ha az állam nem, akkor Maros megyében a megyei tanács mindig kiutalta az igazgatóságnak a fizetésekre és a szükségesebb kiadásokra szükséges összegeket, remélhetőleg idén is így lesz – bizakodik Miklea Hajnal.

„Sajnos a beutaltak napi ételadagjára biztosított 16,6 lej – ami 2019 óta nem nőtt – már rég nem elég, hiszen az alapélelmiszerek nagyon megdrágultak. Ha év elején megkötöttünk egy szerződést egy húsfeldolgozóval, remélve, hogy egész évben ugyanazon az áron tudja biztostani az alapanyagot, már menet közben jelezte, hogy ez lehetetlen, annyira megnövekedtek az árak. Aggodalommal várjuk, hogy mekkorák lesznek a villany- és gázszámlák.

A fizetések kiutalásával eddig nem volt gond, de az megtörtént, hogy különböző juttatásokat később tudtunk kifizetni. A számlákat is törleszteni tudtuk mindeddig. De így, egyik hónapról a másikra araszolva nem lehet tervezni, nem lehet a szolgáltatókkal több hónapra szóló előnyösebb szerződéseket kötni” – fogalmazott az igazgatóság vezetője.

Maros megyében 1500 kiskorú része a gyermekjogvédelmi rendszernek, egy részük családi típusú házakban él, mások hivatásos nevelőszülőknél vagy családtagoknál vannak elhelyezve. Az idős-, illetve szociális otthonokban ezernél több felnőtt gondozott él Maros megyében.