Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:07

Lakóház gyúlt ki Marosvásárhelyen

20:56

Szilveszterkor a székelyföldiek is megkérik a szállások árát, de mit kínálnak cserébe?

20:47

Újra felhasználják Marosvásárhely régi köztéri gránitköveit

20:32

A kovásznai unitáriusok évszázados álma valósulhat meg

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Megszálltak a rendőrök egy Maros megyei községet

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Elkezdték telepíteni a digitális hulladékgyűjtőpontokat Csíkszeredában

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

Reformáció – túlmutat a protestánsokon

Fotó: Gecse Noémi

A reformáció ötszázadik évfordulója kapcsán tartottak beszélgetést csütörtökön a Lőrincz Csaba-sátorban Reformáció500: Europa semper reformanda? – A reformáció eszméje és Európa jövője címmel. A beszélgetés meghívottai rámutattak, a reformáció nemcsak teológiai és egyházi forradalom volt, hanem Európa civilizációjának a meghatározójává vált.

Péter Beáta

2017. július 20., 20:042017. július 20., 20:04

„Mire van a vallás: arra, hogy megőrizzen valamit, vagy hogy megváltoztasson valamit?” – tette fel a kérdést Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Úgy véli, a válaszhoz érdemes a személyes életből elindulni. Rámutatott, a kereszténységben az a csodálatos, hogy egyszerre konzervál és egyszerre renovál. Egyszerre őriz és újít. És a különböző korokban különböző funkciói kerülnek előtérbe vagy egymás mellé.

„A reformációt semmiképp nem szűkíteném le a reformátusokra,

a reformáció mint mozgalom a katolikus egyházban is egy hatalmas megújulási hullámot indított el, amit aztán a tridenti zsinatban rögzítettek. Inkább egy szomorú és tragikus üzemi balesetnek tartom, hogy nem sikerült úgy megújítani az egyházat, hogy közben egyben maradjon. A szakadás mai napig tartó tragikumát nem szabad elhallgatni, másrészt látni kell azt, ami közös. Látni kell a katolikus egyházon belüli megújulást. (...) A reformátusok azért tudnak élen járni, mert újra felértékelődött a lokalitás, az, hogy hol élünk és kik vagyunk.

A nemzeti nyelv megőrzésében ma a reformátusokra, protestáns egyházakra erősebben lehet számítani, mert nemzeti egyházként éltek és éltek túl.”

Hangsúlyozta, a reformációban a legfontosabb, hogy személyessé tette az Istennel való kapcsolatot és az anyanyelvet.

Fotó: Gecse Noémi

Európa nem lenne mai formájában

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, Európa nem lenne ebben a mai formájában, ha nem lett volna reformáció. Azzal, hogy a reformáció elindul a maga útján és átjárja egész Európát, megmozdítja és kialakítja az intézményeket, és új célokat tűz ki a közösségek elé, tagadhatatlan nagy érdem. Abból kell kiindulni, hogy addig az Istenhez való kapcsolódást, hűséget, vallásosságot kolostorokban, templomokban, a zárt helyen levő vallásosság határozta meg – tette hozzá.

„A reformációban történik meg az, hogy a munka is lehet Isten dicsőségére való.

Elkezdődik az a fajta tevékenység, amelynek fontos volt, hogy a megtermelt javakkal mi történik. Az a munka, amelyik a másik ember javát szolgálja, az Isten előtt kedves. Ez az egyik fontos mozzanat, amelyben elkezd változni az emberek gondolkodása” – magyarázta.

Fotó: Gecse Noémi

Az élet minden területét átjárta

Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos is úgy véli, hogy a reformáció a következményei miatt Európát és az egész világot megmozgató esemény volt:

lelki indíttatású megújulás volt, de az élet minden területét átjárta.

Balog Zoltán az eseményen kifejtette: jövőre százéves lesz a gyulafehérvári nyilatkozat, amit szembe kell állítani az 1568-as tordai országgyűlés határozataival. A magyar kormány ebből az alkalomból felújítja a Torda főterén álló templomot, ahol kimondták a vallásszabadság elvét, azt a felismerést, hogy a hit lelkiismereti kérdés.

Tusványos