Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:29

Nyolcvannégy millió lejes fejlesztésre készül a brassói repülőtér

17:19

Batzula Hunor: a második félidőre elfáradtunk, de most a három pont a legfontosabb

17:11

Kikapott a Brassótól, elúszott a felsőház esélye a gyergyói kosarasok számára

16:55

Öt héten át 130 magyar film érhető el ingyen a Filmión, köztük a Hunyadi-sorozat is

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megnyitották Székelyudvarhely bevásárlóközpontját, a Riverside Retail Parkot

Harmadikos diák tombolt az iskolában, pedagógusok is megsérültek

Ha átszakadna a Békási-víztározó...

Elindultak a rendőrök szerdán reggel, sok helyen rosszul kezdődött a nap

Az induló repülőgépet akarta lestoppolni két késésben lévő román utas – videóval

Megnyitották Székelyudvarhely bevásárlóközpontját, a Riverside Retail Parkot

A legmagasabb szinteken is elismerték Prohászka-Rád Boróka oktatói munkáját

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Elképesztő mértékben drágultak a lakások néhány év alatt

Gyűjtőúthálózatot építtetne Csíkszereda

Nem tapasztaltak súlyos mellékhatásokat a beoltottak a székelyföldi megyékben

Koronavírus elleni védőoltás: az enyhe mellékhatások előfordulása is ritka

Fotó: Veres Nándor/MTI

Már közel 14 ezer koronavírus elleni védőoltást adtak be Hargita megyében, súlyos mellékhatásokra viszont még egyetlen esetben sem volt példa, enyhe mellékhatások pedig csak ritkán jelentkeztek. Maros megyében is hasonló a helyzet. A második dózis után egyébként valószínűbb a panaszok megjelenése, de ez sem törvényszerű.

Iszlai Katalin

2021. február 12., 15:582021. február 12., 15:58

Világszerte több mint 151 millió dózis koronavírus elleni védőoltást adtak be szerda estig, az Európai Unióban ez az érték több mint 18 millió, Romániában pedig 970 697. Hargita megyében ugyancsak szerda estig 13 431 dózis védőoltást adtak be, ennek jelentős része, mintegy 94 százaléka Pfizer-BioNTech által kifejlesztett vakcina volt (12 591 dózis), a fennmaradó hat százalék pedig Moderna (840) – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjétől.

Mivel a védőoltásokból egynél több dózis szükséges, a teljeskörű védőoltásban részesült személyek száma az említett értékeknél alacsonyabb. Hargita megyében például a 13 431 oltás közül 3321-et adtak be második adagként. Maros megyében a prefektusi hivatal már személyekre bontva közölte az oltáskampánnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. E szerint 21 601 személy kapta meg a vakcinát, ebből 9169 orvosi személyzet, akiket az első szakaszban oltottak be. A megyében öt személynél tapasztaltak enyhébb mellékhatásokat.

Tények és álhírek

Tar Gyöngyi elmondása szerint Hargita megyében a közel 14 ezer védőoltás beadása után súlyos mellékhatásra nem volt példa, sem anafilaxiás sokk, sem egyéb komolyabb allergiás reakció nem történt.

Kizárólag enyhébb mellékhatásokat tapasztaltak néhányan, mint a fájdalom a szúrás helyén, a hőemelkedés vagy a hidegrázás.

Kérdésünkre arra is kitért: nem kijelenthető, hogy a második dózis után jelentkeznek gyakrabban vagy erősebben a mellékhatások, de tény, hogy ez az oltás hatásától, azaz az immunválasz erősségétől függ. Mivel az oltás az immunrendszerünket stimulálja, megtanítja neki, hogyan védekezzen a vírus ellen, nyilván a második oltás után erősebb az immunválasz, ez lehet az oka annak, hogy többen tapasztalhatnak mellékhatásokat az emlékeztető oltást követően. Ezek aránya viszont nagyon alacsony, még kevesebbszer fordulnak elő, mint az influenza elleni védőoltás esetében.

„Minden nap elviselném azt az enyhe fájdalmat, amit az oltás után éreztem, ha tudnám, hogy egy életen át védett leszek a koronavírussal szemben.

A tapasztalataim alapján, miután láttam, hogy hányan meghaltak és sokan milyen súlyos szövődményeken estek át, úgy gondolom, messze megéri egy enyhe kellemetlenség a védettségért cserébe.

A mellékhatások valós száma elenyésző, a rémhíreké viszont annál nagyobb, amelyekben nem megtörtént, vagy eltúlzott, torzított eseteket kapnak fel, és ezek sajnos rövid időn belül elterjednek. A hatóságok reakciója ennél mindig lassabb, mert a hivatalos, írott tudományos válasz megfogalmazása időbe telik. Mire megszületik egy cáfolat, egy-egy rémhír már nagyon sok személyhez eljut, és jelentős károkat okoz. Ezért fontos, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk” – húzta alá Tar Gyöngyi.