
Koronavírus elleni védőoltás: az enyhe mellékhatások előfordulása is ritka
Fotó: Veres Nándor/MTI
Már közel 14 ezer koronavírus elleni védőoltást adtak be Hargita megyében, súlyos mellékhatásokra viszont még egyetlen esetben sem volt példa, enyhe mellékhatások pedig csak ritkán jelentkeztek. Maros megyében is hasonló a helyzet. A második dózis után egyébként valószínűbb a panaszok megjelenése, de ez sem törvényszerű.
2021. február 12., 15:582021. február 12., 15:58
Világszerte több mint 151 millió dózis koronavírus elleni védőoltást adtak be szerda estig, az Európai Unióban ez az érték több mint 18 millió, Romániában pedig 970 697. Hargita megyében ugyancsak szerda estig 13 431 dózis védőoltást adtak be, ennek jelentős része, mintegy 94 százaléka Pfizer-BioNTech által kifejlesztett vakcina volt (12 591 dózis), a fennmaradó hat százalék pedig Moderna (840) – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjétől.
Mivel a védőoltásokból egynél több dózis szükséges, a teljeskörű védőoltásban részesült személyek száma az említett értékeknél alacsonyabb. Hargita megyében például a 13 431 oltás közül 3321-et adtak be második adagként. Maros megyében a prefektusi hivatal már személyekre bontva közölte az oltáskampánnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. E szerint 21 601 személy kapta meg a vakcinát, ebből 9169 orvosi személyzet, akiket az első szakaszban oltottak be. A megyében öt személynél tapasztaltak enyhébb mellékhatásokat.
Tar Gyöngyi elmondása szerint Hargita megyében a közel 14 ezer védőoltás beadása után súlyos mellékhatásra nem volt példa, sem anafilaxiás sokk, sem egyéb komolyabb allergiás reakció nem történt.
Kérdésünkre arra is kitért: nem kijelenthető, hogy a második dózis után jelentkeznek gyakrabban vagy erősebben a mellékhatások, de tény, hogy ez az oltás hatásától, azaz az immunválasz erősségétől függ. Mivel az oltás az immunrendszerünket stimulálja, megtanítja neki, hogyan védekezzen a vírus ellen, nyilván a második oltás után erősebb az immunválasz, ez lehet az oka annak, hogy többen tapasztalhatnak mellékhatásokat az emlékeztető oltást követően. Ezek aránya viszont nagyon alacsony, még kevesebbszer fordulnak elő, mint az influenza elleni védőoltás esetében.
„Minden nap elviselném azt az enyhe fájdalmat, amit az oltás után éreztem, ha tudnám, hogy egy életen át védett leszek a koronavírussal szemben.
A mellékhatások valós száma elenyésző, a rémhíreké viszont annál nagyobb, amelyekben nem megtörtént, vagy eltúlzott, torzított eseteket kapnak fel, és ezek sajnos rövid időn belül elterjednek. A hatóságok reakciója ennél mindig lassabb, mert a hivatalos, írott tudományos válasz megfogalmazása időbe telik. Mire megszületik egy cáfolat, egy-egy rémhír már nagyon sok személyhez eljut, és jelentős károkat okoz. Ezért fontos, hogy hiteles forrásokból tájékozódjunk” – húzta alá Tar Gyöngyi.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!