
Fotó: Haáz Vince
Két nap alatt ezernél is többen léptek fel a marosvásárhelyi vár színpadán, és több ezren látogattak el a második alkalommal megrendezett Folkfórum Fesztiválra, amely a szervezők értékelése szerint elérte a célját: négy, Maros megyében élő nemzetiség találkozott, mutatta be hagyományos népviseletét, zenéjét, táncát.
2021. szeptember 26., 21:202021. szeptember 26., 21:20
2021. szeptember 27., 10:352021. szeptember 27., 10:35
Az egyetlen olyan rendezvényt sikerült megszervezni Maros megyében, ahol az itt élő négy nemzetiség együtt ünnepelt, megtekintette az előadásokat, kölcsönösen rácsodálkozott egymás hagyományos viseletére, népzenéjére, táncára – foglalta össze röviden a lényeget Barabás Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója, a fesztivál egyik szervezője, aki a Székelyhon érdeklődésére úgy összegezte a péntektől vasárnapig tartó eseménysorozatot, hogy
Fotó: Haáz Vince
A néptáncfesztiválokra a gyakorlat szerint meghívnak egy-egy magyar, vagy szász, illetve cigány együttest, akik bemutatják az arra a célra készült előadásukat, többnyire sikert is aratnak, de a marosvásárhelyi várban ennél jóval több történt, a színpadról egy olyan üzenet jutott el a többi résztvevőhöz és a nézőkhöz, ami megmutatta Maros megye sokszínűségét, gazdagságát a néphagyományokat illetően is.
– fogalmazott Barabás Attila Csaba.
Fotó: Haáz Vince
A Maros Művészegyüttes, a Pro Folk Dance Egyesület és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által, a Spektrum Színház és a Világló Egyesület társszervezésével létrejött fesztiválon a hivatásos táncosok és zenészek találkoztak az amatőr néptáncosokkal, az adatközlők a legfiatalabbakkal, cigányok, románok, magyarok és szászok képviselték a megye egyes régióit, és ahogy Barabási fogalmazott, „még a Jóisten is szerette a folkfórumot, hiszen végig meleg, szép idővel örvendeztetett meg, még egy felhő sem volt az égen”.
Fotó: Haáz Vince
A szervezők a néptáncosok, népzenészek, énekesek és adatközlők mellett a népi hagyományos mesterséggel foglalkozó kézműveseket is meghívták, akik interaktív műhelyekben tanították a szövést, fonást, fafaragást. A színpadi előadások mellett táncház, kiállítás, könyvbemutató és néprajzi előadás várta az érdeklődőket.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Az ősz színeit kedd reggelre a frissen hullott hó fehérsége törte meg Hargitafürdőn.
Romániában több mint négyezer gyermek szenved 1-es típusú cukorbetegségben, a kezeléshez való hozzáférést, a metabolikus betegségek megelőzését és az egészségnevelést a legfontosabb prioritások közé kell sorolni – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
szóljon hozzá!