
Fotó: Haáz Vince
Két nap alatt ezernél is többen léptek fel a marosvásárhelyi vár színpadán, és több ezren látogattak el a második alkalommal megrendezett Folkfórum Fesztiválra, amely a szervezők értékelése szerint elérte a célját: négy, Maros megyében élő nemzetiség találkozott, mutatta be hagyományos népviseletét, zenéjét, táncát.
2021. szeptember 26., 21:202021. szeptember 26., 21:20
2021. szeptember 27., 10:352021. szeptember 27., 10:35
Az egyetlen olyan rendezvényt sikerült megszervezni Maros megyében, ahol az itt élő négy nemzetiség együtt ünnepelt, megtekintette az előadásokat, kölcsönösen rácsodálkozott egymás hagyományos viseletére, népzenéjére, táncára – foglalta össze röviden a lényeget Barabás Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója, a fesztivál egyik szervezője, aki a Székelyhon érdeklődésére úgy összegezte a péntektől vasárnapig tartó eseménysorozatot, hogy
Fotó: Haáz Vince
A néptáncfesztiválokra a gyakorlat szerint meghívnak egy-egy magyar, vagy szász, illetve cigány együttest, akik bemutatják az arra a célra készült előadásukat, többnyire sikert is aratnak, de a marosvásárhelyi várban ennél jóval több történt, a színpadról egy olyan üzenet jutott el a többi résztvevőhöz és a nézőkhöz, ami megmutatta Maros megye sokszínűségét, gazdagságát a néphagyományokat illetően is.
– fogalmazott Barabás Attila Csaba.
Fotó: Haáz Vince
A Maros Művészegyüttes, a Pro Folk Dance Egyesület és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által, a Spektrum Színház és a Világló Egyesület társszervezésével létrejött fesztiválon a hivatásos táncosok és zenészek találkoztak az amatőr néptáncosokkal, az adatközlők a legfiatalabbakkal, cigányok, románok, magyarok és szászok képviselték a megye egyes régióit, és ahogy Barabási fogalmazott, „még a Jóisten is szerette a folkfórumot, hiszen végig meleg, szép idővel örvendeztetett meg, még egy felhő sem volt az égen”.
Fotó: Haáz Vince
A szervezők a néptáncosok, népzenészek, énekesek és adatközlők mellett a népi hagyományos mesterséggel foglalkozó kézműveseket is meghívták, akik interaktív műhelyekben tanították a szövést, fonást, fafaragást. A színpadi előadások mellett táncház, kiállítás, könyvbemutató és néprajzi előadás várta az érdeklődőket.
A Gyimesek vadregényes erdői között, a hegyek ölelésében egy különleges természeti kincs bújik meg: a Jávárdi-vízesés, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Zúgó. A név tökéletesen illik rá – itt a víz sziklák között zúg le a mélybe.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
szóljon hozzá!