
Fotó: Haáz Vince
Két nap alatt ezernél is többen léptek fel a marosvásárhelyi vár színpadán, és több ezren látogattak el a második alkalommal megrendezett Folkfórum Fesztiválra, amely a szervezők értékelése szerint elérte a célját: négy, Maros megyében élő nemzetiség találkozott, mutatta be hagyományos népviseletét, zenéjét, táncát.
2021. szeptember 26., 21:202021. szeptember 26., 21:20
2021. szeptember 27., 10:352021. szeptember 27., 10:35
Az egyetlen olyan rendezvényt sikerült megszervezni Maros megyében, ahol az itt élő négy nemzetiség együtt ünnepelt, megtekintette az előadásokat, kölcsönösen rácsodálkozott egymás hagyományos viseletére, népzenéjére, táncára – foglalta össze röviden a lényeget Barabás Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója, a fesztivál egyik szervezője, aki a Székelyhon érdeklődésére úgy összegezte a péntektől vasárnapig tartó eseménysorozatot, hogy
Fotó: Haáz Vince
A néptáncfesztiválokra a gyakorlat szerint meghívnak egy-egy magyar, vagy szász, illetve cigány együttest, akik bemutatják az arra a célra készült előadásukat, többnyire sikert is aratnak, de a marosvásárhelyi várban ennél jóval több történt, a színpadról egy olyan üzenet jutott el a többi résztvevőhöz és a nézőkhöz, ami megmutatta Maros megye sokszínűségét, gazdagságát a néphagyományokat illetően is.
– fogalmazott Barabás Attila Csaba.
Fotó: Haáz Vince
A Maros Művészegyüttes, a Pro Folk Dance Egyesület és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által, a Spektrum Színház és a Világló Egyesület társszervezésével létrejött fesztiválon a hivatásos táncosok és zenészek találkoztak az amatőr néptáncosokkal, az adatközlők a legfiatalabbakkal, cigányok, románok, magyarok és szászok képviselték a megye egyes régióit, és ahogy Barabási fogalmazott, „még a Jóisten is szerette a folkfórumot, hiszen végig meleg, szép idővel örvendeztetett meg, még egy felhő sem volt az égen”.
Fotó: Haáz Vince
A szervezők a néptáncosok, népzenészek, énekesek és adatközlők mellett a népi hagyományos mesterséggel foglalkozó kézműveseket is meghívták, akik interaktív műhelyekben tanították a szövést, fonást, fafaragást. A színpadi előadások mellett táncház, kiállítás, könyvbemutató és néprajzi előadás várta az érdeklődőket.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
szóljon hozzá!