
Fotó: Pinti Attila
Európa jövőjéről, az energetikai válságról, annak kiváltó okairól és a lehetséges megoldásokról kezdeményeztek román-magyar párbeszédet Tusványoson szerda délután. A panelbeszélgetésen Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ludovic Orban román parlamenti képviselő, Schiffer András ügyvéd és Zakariás Zoltán, az EMNP parlamenti képviselője szólalt fel. A párbeszédet Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselő moderálta.
2022. július 20., 18:302022. július 20., 18:30
2022. július 21., 02:482022. július 21., 02:48
„Európa jövője olyan bizonytalan, mintha futóhomokra akarnánk várat építeni” – nyitotta meg a beszélgetést a Fidesz EP-képviselője, Schaller-Baross Ernő, aki lényegre törő kérdéssel indított: az Európai Unióban történő egyre szorosabb egységre való törekvés veszély vagy lehetőség?
A válaszokat távolról kezdték megközelíteni a meghívott felszólalók, Gulyás Gergely miniszter azt hangsúlyozta, hogy az inflációt és a gazdasági krízishelyzetet nem a háború váltotta ki, bár az tetézi. Mint mondta, Európa túlélte a koronavírust, a mostani gazdasági jelenségeket tekintve pedig a 2008–2009-es világválság sokkal nagyobb krízist okozott, mint az évekig tartó koronavírus-járvány. A háborúval kapcsolatban kifejtette, Európa mindig is távolságot tartott Oroszországtól. „Ukrajna területi integritása nekünk azért fontos, mert jó, hogyha Magyarország és Oroszország között van egy másik ország”– nyomatékosította a miniszter. Hozzátette,
A szankciók elfogadásáról a miniszter feltette a kérdést: inkább a szankciók fontosak, amelyeket Oroszország meg sem érez, vagy azokat a szankciókat kellene csak érvényesíteni, amelyek nem érintik az energetikát?
Fotó: Pinti Attila
A járvány közös szolidaritásra és összefogásra ösztökélte az európai országokat a megoldás keresését illetően – folytatta a beszélgetést Ludovic Orban parlamenti képviselő, Románia volt miniszterelnöke. Szerinte bár van Oroszország felé energetikai szempontból függés, az európai országok tekintetében ez nincs akkora hatással a jelenlegi krízisre, mint az antieurópai magatartás. Fontosnak tartja úgy lépni a háború ellen, hogy tanúságot tegyünk az emberségünkről. Az energiaválsággal kapcsolatban azt emelte ki, hogy az orosz katonai és energetikai erő meghaladja az európai országok kapacitását, és túlmutat azok tevékenységén. Ezért is veszélyes a háborús helyzet a közeli orosz agresszorral szemben, annak ellenére, hogy a veszélyek minden európai országban különböznek.
Fotó: Pinti Attila
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt parlamenti képviselője megjegyezte:
Állítása szerint az országstratégiák 200 éve nem nagyon változtak, az „erősebb kutya politikája” érvényesül. Mint fogalmazott, még mindig probléma a kisebbségek integrálása az Európai Unióba, és ahhoz, hogy az unió versenyképes maradjon, egységes összefogásra van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen a kisebbségek autonómiájának biztosítása.
Fotó: Pinti Attila
A háború alatt megnövekedett energetikai krízis és infláció az elmúlt évek „falanszteri tevékenységének” is betudható – mutatott rá a jelenségre Schiffer András ügyvéd, aki szerint újjá kell alkotni és növelni kell a saját termelési kapacitásunkat. Elmondása szerint túlságosan belekényelmesedett a régió a saját energiafogyasztásába.
– mondta.
Fotó: Pinti Attila
A háborúval kapcsolatban kiemelte:
Gulyás Gergely hozzáfűzte, az energiafüggőség megváltoztatása érdekében a magyar kormány mindent megtett. Mint mondta, az unió országai egyetértenek abban, hogy segítséget kell nyújtani Ukrajna újjáépítésében, de kételyei vannak az anyagi forrásokat illetően. „Segíteni kell, erre bevezetnek olyan szankciókat, amik szétverik a gazdaságot” – mondta a miniszter, aki kételkedésének adott hangot, hogy ez anyagilag jó hatással lenne a segítség megvalósítására.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
1 hozzászólás