
Fotó: Pixabay.com
A globális munkaerőpiacot 2030-ra a technológiai változások, a geoökonómiai széttagoltság, a gazdasági bizonytalanság, a demográfiai változások és az ökológiai átmenet együttesen alakítja át – áll a Világgazdasági Fórum A munkahelyek jövője 2025 című jelentésében. Az is kiderül, mely készségek és munkakörök kerülnek előtérbe a jövőben, illetve melyek szorulnak háttérbe.
2025. január 26., 14:012025. január 26., 14:01
2025. január 26., 14:122025. január 26., 14:12
A munkaerőpiac alakulását körüljáró elemzés a világ több mint 1000 nagy munkáltatójának véleményét foglalja össze, akik együttesen több mint 14 millió munkavállalót képviselnek 22 iparágban és 55 országban. A jelentés elemzi, hogy ezek a makrotrendek hogyan befolyásolják a munkahelyeket és a készségeket, valamint a munkaadók milyen munkaerő-stratégiákat terveznek elfogadni a következő években.
ami nettó 78 millióval több munkahelyet jelent. Tehát, bár munkahelyek szűnnek meg, a teljes foglalkoztatás várhatóan 7 százalékkal nőni fog.
Fotó: Pixabay.com
A felmérés elkészítése során megkérdezettek a digitális hozzáférés bővülését tekintik a leginkább meghatározó trendnek, a munkáltatók 60 százaléka számít arra, hogy ennek nyomán 2030-ra megváltoztatja tevékenységét – mutat rá az Economedia.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés. Továbbá a technológiai fejlődés – beleértve a mesterséges intelligenciát és az információfeldolgozást (86 százalék), a robotikát és az automatizálást (58 százalék) –, valamint az energiatermelés, -tárolás és -elosztás (41 százalék) is átalakító hatásúnak számít.
Ezek a trendek várhatóan eltérő hatást gyakorolnak majd a munkahelyekre: a leggyorsabban növekvő és a leggyorsabban szűkülő munkaköröket egyaránt meghatározzák, valamint
(a nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó és nagyon változatos adatok feldolgozása), a hálózatépítést és a kiberbiztonságot, valamint a digitális írástudást, amelyek várhatóan a leggyorsabban növekvő kompetenciák közé tartoznak majd.
Fotó: Pexels
A megélhetési költségek emelkedése a második helyen áll a legfontosabb átalakító trendek között és az első helyen a gazdasági trendek között – a munkáltatók fele arra számít, hogy 2030-ra ez a trend átalakítja a vállalkozását, annak ellenére, hogy az infláció várhatóan csökken. Az általános gazdasági lassulás kisebb hatású, de várhatóan a vállalkozások 42 százalékát fogja átalakítani. Az infláció az előrejelzések szerint vegyes kilátásokkal jár a munkahelyteremtésre 2030-ig, míg a lassabb növekedés várhatóan 1,6 millió munkahelyet fog kiszorítani világszerte.
Az elemzés szerint ezek együttesen várhatóan növelni fogják a kreatív gondolkodás és kompetenciák iránti keresletet. Különösen a zöld átállás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fogja átalakítani a munkáltatók 47 százalékának, illetve 41 százalékának a tevékenységét a következő öt évben. Ezek a trendek növelni fogják a keresletet az olyan szakmák iránt, mint a megújuló energiával foglalkozó mérnökök, a környezetvédelmi mérnökök, valamint az elektromos és autonóm járművekkel foglalkozó szakemberek.
A munkaerőpiacot alakító trendek közül ezután következik a demográfiai változás, mivel a népesség elöregedése és a munkaképes korú népesség növekedése miatt megnő a kereslet a tehetséggondozás, az oktatás és a mentorálás iránt.
Fotó: Pixabay
A geoökonómiai széttagoltság és a geopolitikai feszültségek eközben a megkérdezett szervezetek egyharmadánál az üzleti modell átalakítását fogják ösztönözni, míg a kereskedelmi és befektetési korlátozások a globális munkáltatók több mint egyötödének működését fogják befolyásolni. A geoökonómiai trendek amúgy várhatóan az Egyesült Államokkal és/vagy Kínával jelentős kereskedelmet folytató országok gazdaságát érintik leginkább. Ezek a tendenciák a biztonsági és kiberbiztonsági készségek, valamint más emberközpontú készségek, például az ellenálló képesség és az agilitás iránti kereslet növekedéséhez vezetnek.
A leggyorsabb százalékos növekedést a technológiával kapcsolatos munkakörök, köztük
A zöld és energiaipari átállással kapcsolatos munkakörök, köztük az autonóm és elektromos járművekkel foglalkozó szakemberek, a környezetvédelmi mérnökök és a megújuló energiával foglalkozó mérnökök szintén a leggyorsabban növekvő népszerűségű munkakörök között szerepelnek.
Fotó: Pixabay
Ezzel szemben az irodai és titkársági dolgozók körében várható a jelentés szerint a legnagyobb létszámcsökkenés. Hasonlóképpen, a megkérdezett vállalkozók a leggyorsabban visszaszoruló munkakörök közé várják a postai ügyintézői, a banki pénztárosi és az adatbeviteli ügyintézői szerepeket is.
A munkavállalók ugyanakkor arra számíthatnak, hogy jelenlegi kompetenciáik kétötöde (39%) átalakul vagy elavul 2025–2030 között. A jelentés korábbi kiadásaihoz képest azonban a „kompetenciák instabilitásának” a mértéke lelassult a 2023-as 44 százalékról és a világjárványt követő 2020-as 57 százalékos csúcsról. Ez annak tudható be, hogy a jelentés 2023-as kiadásában szereplő 41 százalékról a munkavállalók egyre nagyobb hányada (50%) vett részt képzéseken, átképzéseken vagy továbbképzéseken.
A munkáltatók körében továbbra is az analitikus gondolkodás a legkeresettebb alapkompetencia, tízből hét vállalat 2025-ben is elengedhetetlennek tartja. A fontos készségek közé tartozik még a rugalmasság, az agilitás, valamint a vezetői képesség és a társadalmi befolyás. Az AI és a big data a leggyorsabban előretörő készségek listájának élén áll, szorosan követi a hálózatépítés és a kiberbiztonság, valamint a digitális írástudás.
Fotó: Pixabay
Ezen technológiával kapcsolatos készségek mellett az előrejelzések szerint a 2025–2030-as időszakban nőni fog a kreatív gondolkodás, a rugalmasság, az agilitás, valamint a kíváncsiság és az egész életen át tartó tanulás fontossága.
Ezzel szemben a kézügyesség, az ellenállóképesség és a pontosság kiemelkedik a készségek iránti kereslet jelentős nettó csökkenésével, a válaszadók 24 százaléka fontosságuk csökkenését jósolja. Bár a globális foglalkoztatás 2030-ra várhatóan növekedni fog, az előretörő és a visszaszoruló szerepek közötti meglévő és kialakuló szakképzettségi különbségek súlyosbíthatják a meglévő szakképzettséghiányt.
Várhatóan a legfontosabb kompetenciák, amelyek megkülönböztetik az előretörő és a visszaszoruló munkaköröket, a következők lesznek:
rugalmasság;
agilitás (életrevalóság, rátermettség, tettrekészség);
erőforrás-gazdálkodás;
minőségellenőrzés;
programozás és digitális írástudás.
A munka jövője című felmérés válaszadói egyértelműen a kompetenciahiányt tekintik a vállalatok átalakulásának legnagyobb akadályának, a munkáltatók 63 százaléka ezt jelölte meg a 2025 és 2030 közötti időszakra. Ennek megfelelően a megkérdezett munkáltatók 85 százaléka tervezi, hogy prioritásként kezeli a munkaerő képzettségének fejlesztését, 70 százalékuk új kompetenciákkal rendelkező munkatársakat kíván felvenni, 40 százalékuk csökkenteni kívánja a létszámot, mivel az alkalmazottak készségei kevésbé lesznek relevánsak, 50 százalékuk pedig azt tervezi, hogy a visszaszoruló munkakörökből a „menő” munkakörökbe helyezi át a munkatársakat.
Fotó: Pixabay
A munkavállalók egészségének és jólétének támogatása várhatóan elsődleges fontosságú lesz a tehetségek vonzása szempontjából, a megkérdezett munkáltatók 64 százaléka a tehetségek elérhetőségének növelését célzó kulcsfontosságú stratégiaként jelölte meg. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a sokszínűségre, a méltányosságra és a befogadásra vonatkozó kezdeményezések elfogadása továbbra is növekvőben van. A különböző tehetségekből álló csoportok kiaknázását négyszer annyi munkáltató (47%) emelte ki, mint két évvel ezelőtt (10%). A sokszínűséggel, egyenlőséggel és befogadással kapcsolatos kezdeményezések egyre elterjedtebbek: a munkáltatók 83 százaléka jelezte, hogy végrehajtott ilyen kezdeményezést, szemben a 2023-as 67 százalékkal.
2030-ra a munkáltatók valamivel több mint fele (52%) számol ugyanakkor azzal, hogy bevételeinek nagyobb részét fordítja fizetésekre, és csak 8 százalékuk számít arra, hogy ez az arány csökkenni fog. „A bérstratégiákat elsősorban az a cél vezérli, hogy a béreket a munkavállalók termelékenységéhez és teljesítményéhez igazítsák, de a tehetségekért és a készségek megtartásáért folytatott verseny is lényeges szempont. Végezetül
kétharmaduk tervezi, hogy mesterségesintelligencia-specifikus készségekkel rendelkező tehetségeket vesz fel, míg 40 százalék számol munkavállalók számának csökkentésével, ha a mesterséges intelligencia automatizálni tudja a feladatokat” – összegez a Világgazdasági Fórum elemzése.
A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.
Kimozdulni látszik a holtpontról a Lot 3-ként ismert, közel 50 kilométernyi útszakaszt magába foglaló útrendszer felújításának ügye Hargita megyében – számolt be erről Facebook-oldalán Bíró Barna Botond.
Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?
Európa újra mozizni megy! címmel, tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet. A november 23-ára kitűzött 10. Európai Art Mozi Napon a sepsiszentgyörgyi Művész mozi is teret ad az idei filmtermésnek.
Állásfoglalást juttattak el a Székelyhonhoz az erdővidéki pedagógusok, akiket egy általunk is közölt szülői panasz háborított fel. ,,Elszomorító, hogy odáig jutottunk, hogy a szülők nem szövetségest látnak a pedagógusban, hanem ellenséget” – írják.
Jobb a Tega köztisztasági vállalat által ajánlott módon megszabadulni a kukákba nem férő hulladéktól, még ha fizetni is kell érte, mert a bírság sokkal borsosabb – hívja fel a figyelmet a háromszéki hulladékgazdálkodási cég.
Nem néz derűs jövő elé Hargita Megye Tanácsa, főleg ami a jövő évi beruházásokat illeti. Az európai uniós finanszírozású projektek mellé ugyanis legalább 80 millió lej önrészt kellene előteremteni. Egyelőre még kérdéses, hogy honnan.
Két személy sérülésével járó baleset történt Marosvásárhelyen, a segesvári úton. A balesetet követően a közlekedés félsávon, váltakozva haladt az érintett útszakaszon.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere beadta a jelentkezését, megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét. A függetlenként megválasztott polgármester szerint ez a város érdekét szolgálja.
Horațiu Potra zsoldosvezért csütörtökön egy dubaji járaton visszahozták az országba, a rendőrök az Otopeni repülőtéren vették át, hogy három társával együtt börtönbe szállítsák.
Két ezüst minősítést hozott a svájci nemzetközi sajtversenyről a Caritas Vidékfejlesztés Pricske nevű sajtja. Bronz minősítéssel értékelték a nyárádszeredai Gabriella, illetve az újtusnádi Bömbi tejfeldolgozó egy-egy készítményét is.
szóljon hozzá!