Hirdetés
Hirdetés

Milyen trendek alakítják a munkaerőpiacot, és kik lesznek a nyertesek?

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

A globális munkaerőpiacot 2030-ra a technológiai változások, a geoökonómiai széttagoltság, a gazdasági bizonytalanság, a demográfiai változások és az ökológiai átmenet együttesen alakítja át – áll a Világgazdasági Fórum A munkahelyek jövője 2025 című jelentésében. Az is kiderül, mely készségek és munkakörök kerülnek előtérbe a jövőben, illetve melyek szorulnak háttérbe.

Bálint Eszter

2025. január 26., 14:012025. január 26., 14:01

2025. január 26., 14:122025. január 26., 14:12

A munkaerőpiac alakulását körüljáró elemzés a világ több mint 1000 nagy munkáltatójának véleményét foglalja össze, akik együttesen több mint 14 millió munkavállalót képviselnek 22 iparágban és 55 országban. A jelentés elemzi, hogy ezek a makrotrendek hogyan befolyásolják a munkahelyeket és a készségeket, valamint a munkaadók milyen munkaerő-stratégiákat terveznek elfogadni a következő években.

A becslések szerint 2030-ra a munkaerőpiac strukturális átalakulása 170 millió új munkahely létrehozását és 92 millió meglévő munkahely megszűnését eredményezi,

Hirdetés

ami nettó 78 millióval több munkahelyet jelent. Tehát, bár munkahelyek szűnnek meg, a teljes foglalkoztatás várhatóan 7 százalékkal nőni fog.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Hogyan hatnak a trendek a munkaerőpiac átalakulására?

A felmérés elkészítése során megkérdezettek a digitális hozzáférés bővülését tekintik a leginkább meghatározó trendnek, a munkáltatók 60 százaléka számít arra, hogy ennek nyomán 2030-ra megváltoztatja tevékenységét – mutat rá az Economedia.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés. Továbbá a technológiai fejlődés – beleértve a mesterséges intelligenciát és az információfeldolgozást (86 százalék), a robotikát és az automatizálást (58 százalék) –, valamint az energiatermelés, -tárolás és -elosztás (41 százalék) is átalakító hatásúnak számít.

Ezek a trendek várhatóan eltérő hatást gyakorolnak majd a munkahelyekre: a leggyorsabban növekvő és a leggyorsabban szűkülő munkaköröket egyaránt meghatározzák, valamint

felpezsdítik a keresletet a technológiához kapcsolódó kompetenciák iránt, ideértve a mesterséges intelligenciát és a „big datát”

(a nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó és nagyon változatos adatok feldolgozása), a hálózatépítést és a kiberbiztonságot, valamint a digitális írástudást, amelyek várhatóan a leggyorsabban növekvő kompetenciák közé tartoznak majd.

•  Fotó: Pexels Galéria

Fotó: Pexels

A megélhetési költségek emelkedése a második helyen áll a legfontosabb átalakító trendek között és az első helyen a gazdasági trendek között – a munkáltatók fele arra számít, hogy 2030-ra ez a trend átalakítja a vállalkozását, annak ellenére, hogy az infláció várhatóan csökken. Az általános gazdasági lassulás kisebb hatású, de várhatóan a vállalkozások 42 százalékát fogja átalakítani. Az infláció az előrejelzések szerint vegyes kilátásokkal jár a munkahelyteremtésre 2030-ig, míg a lassabb növekedés várhatóan 1,6 millió munkahelyet fog kiszorítani világszerte.

Az klímaváltozás a harmadik meghatározó tényező.

Az elemzés szerint ezek együttesen várhatóan növelni fogják a kreatív gondolkodás és kompetenciák iránti keresletet. Különösen a zöld átállás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fogja átalakítani a munkáltatók 47 százalékának, illetve 41 százalékának a tevékenységét a következő öt évben. Ezek a trendek növelni fogják a keresletet az olyan szakmák iránt, mint a megújuló energiával foglalkozó mérnökök, a környezetvédelmi mérnökök, valamint az elektromos és autonóm járművekkel foglalkozó szakemberek.

Várhatóan a környezetgazdálkodásra is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd.

A munkaerőpiacot alakító trendek közül ezután következik a demográfiai változás, mivel a népesség elöregedése és a munkaképes korú népesség növekedése miatt megnő a kereslet a tehetséggondozás, az oktatás és a mentorálás iránt.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A geoökonómiai széttagoltság és a geopolitikai feszültségek eközben a megkérdezett szervezetek egyharmadánál az üzleti modell átalakítását fogják ösztönözni, míg a kereskedelmi és befektetési korlátozások a globális munkáltatók több mint egyötödének működését fogják befolyásolni. A geoökonómiai trendek amúgy várhatóan az Egyesült Államokkal és/vagy Kínával jelentős kereskedelmet folytató országok gazdaságát érintik leginkább. Ezek a tendenciák a biztonsági és kiberbiztonsági készségek, valamint más emberközpontú készségek, például az ellenálló képesség és az agilitás iránti kereslet növekedéséhez vezetnek.

Milyen munkakörökre lesznek a legnagyobb hatással?

A leggyorsabb százalékos növekedést a technológiával kapcsolatos munkakörök, köztük

a big data szakemberek, a fintech mérnökök, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás szakértői, valamint a szoftver- és alkalmazásfejlesztők, mutatják.

A zöld és energiaipari átállással kapcsolatos munkakörök, köztük az autonóm és elektromos járművekkel foglalkozó szakemberek, a környezetvédelmi mérnökök és a megújuló energiával foglalkozó mérnökök szintén a leggyorsabban növekvő népszerűségű munkakörök között szerepelnek.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Ezzel szemben az irodai és titkársági dolgozók körében várható a jelentés szerint a legnagyobb létszámcsökkenés. Hasonlóképpen, a megkérdezett vállalkozók a leggyorsabban visszaszoruló munkakörök közé várják a postai ügyintézői, a banki pénztárosi és az adatbeviteli ügyintézői szerepeket is.

A munkavállalók ugyanakkor arra számíthatnak, hogy jelenlegi kompetenciáik kétötöde (39%) átalakul vagy elavul 2025–2030 között. A jelentés korábbi kiadásaihoz képest azonban a „kompetenciák instabilitásának” a mértéke lelassult a 2023-as 44 százalékról és a világjárványt követő 2020-as 57 százalékos csúcsról. Ez annak tudható be, hogy a jelentés 2023-as kiadásában szereplő 41 százalékról a munkavállalók egyre nagyobb hányada (50%) vett részt képzéseken, átképzéseken vagy továbbképzéseken.

A vállalkozók körében legkeresettebb kompetenciák

A munkáltatók körében továbbra is az analitikus gondolkodás a legkeresettebb alapkompetencia, tízből hét vállalat 2025-ben is elengedhetetlennek tartja. A fontos készségek közé tartozik még a rugalmasság, az agilitás, valamint a vezetői képesség és a társadalmi befolyás. Az AI és a big data a leggyorsabban előretörő készségek listájának élén áll, szorosan követi a hálózatépítés és a kiberbiztonság, valamint a digitális írástudás.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Ezen technológiával kapcsolatos készségek mellett az előrejelzések szerint a 2025–2030-as időszakban nőni fog a kreatív gondolkodás, a rugalmasság, az agilitás, valamint a kíváncsiság és az egész életen át tartó tanulás fontossága.

Ezzel szemben a kézügyesség, az ellenállóképesség és a pontosság kiemelkedik a készségek iránti kereslet jelentős nettó csökkenésével, a válaszadók 24 százaléka fontosságuk csökkenését jósolja. Bár a globális foglalkoztatás 2030-ra várhatóan növekedni fog, az előretörő és a visszaszoruló szerepek közötti meglévő és kialakuló szakképzettségi különbségek súlyosbíthatják a meglévő szakképzettséghiányt.

Várhatóan a legfontosabb kompetenciák, amelyek megkülönböztetik az előretörő és a visszaszoruló munkaköröket, a következők lesznek:

  • rugalmasság;

  • agilitás (életrevalóság, rátermettség, tettrekészség);

  • erőforrás-gazdálkodás;

  • minőségellenőrzés;

  • programozás és digitális írástudás.

A munka jövője című felmérés válaszadói egyértelműen a kompetenciahiányt tekintik a vállalatok átalakulásának legnagyobb akadályának, a munkáltatók 63 százaléka ezt jelölte meg a 2025 és 2030 közötti időszakra. Ennek megfelelően a megkérdezett munkáltatók 85 százaléka tervezi, hogy prioritásként kezeli a munkaerő képzettségének fejlesztését, 70 százalékuk új kompetenciákkal rendelkező munkatársakat kíván felvenni, 40 százalékuk csökkenteni kívánja a létszámot, mivel az alkalmazottak készségei kevésbé lesznek relevánsak, 50 százalékuk pedig azt tervezi, hogy a visszaszoruló munkakörökből a „menő” munkakörökbe helyezi át a munkatársakat.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A munkavállalók egészségének és jólétének támogatása várhatóan elsődleges fontosságú lesz a tehetségek vonzása szempontjából, a megkérdezett munkáltatók 64 százaléka a tehetségek elérhetőségének növelését célzó kulcsfontosságú stratégiaként jelölte meg. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a sokszínűségre, a méltányosságra és a befogadásra vonatkozó kezdeményezések elfogadása továbbra is növekvőben van. A különböző tehetségekből álló csoportok kiaknázását négyszer annyi munkáltató (47%) emelte ki, mint két évvel ezelőtt (10%). A sokszínűséggel, egyenlőséggel és befogadással kapcsolatos kezdeményezések egyre elterjedtebbek: a munkáltatók 83 százaléka jelezte, hogy végrehajtott ilyen kezdeményezést, szemben a 2023-as 67 százalékkal.

A jövő zenéje a munkaerőpiacon

2030-ra a munkáltatók valamivel több mint fele (52%) számol ugyanakkor azzal, hogy bevételeinek nagyobb részét fordítja fizetésekre, és csak 8 százalékuk számít arra, hogy ez az arány csökkenni fog. „A bérstratégiákat elsősorban az a cél vezérli, hogy a béreket a munkavállalók termelékenységéhez és teljesítményéhez igazítsák, de a tehetségekért és a készségek megtartásáért folytatott verseny is lényeges szempont. Végezetül

Idézet
a munkáltatók fele tervezi, hogy a mesterséges intelligenciára reagálva átalakítja üzleti tevékenységét,

kétharmaduk tervezi, hogy mesterségesintelligencia-specifikus készségekkel rendelkező tehetségeket vesz fel, míg 40 százalék számol munkavállalók számának csökkentésével, ha a mesterséges intelligencia automatizálni tudja a feladatokat” – összegez a Világgazdasági Fórum elemzése.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 12., szombat

Több mint 25 ezer lejnyi bírságot szabtak ki Hargita megyében egy nagyszabású ellenőrzés során

Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.

Több mint 25 ezer lejnyi bírságot szabtak ki Hargita megyében egy nagyszabású ellenőrzés során
Hirdetés
2026. szeptember 12., szombat

Bukovina, mit vétettem... A zene és tánc nyelvén meséltek egy hányatott sorsú népről

Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.

Bukovina, mit vétettem... A zene és tánc nyelvén meséltek egy hányatott sorsú népről
2026. szeptember 12., szombat

Költségrobbanás és súlyos szabálytalanságok a Romániába tervezett mini atomerőmű körül

A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.

Költségrobbanás és súlyos szabálytalanságok a Romániába tervezett mini atomerőmű körül
2026. szeptember 12., szombat

Viharos idő váltja a nyári meleget a hétvégén, helyenként jégeső is lehet

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.

Viharos idő váltja a nyári meleget a hétvégén, helyenként jégeső is lehet
Hirdetés
2026. szeptember 12., szombat

Hiány van a magyarul beszélő bírókból és ügyészekből, ösztöndíjjal segítik a fiatal jogászokat

Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.

Hiány van a magyarul beszélő bírókból és ügyészekből, ösztöndíjjal segítik a fiatal jogászokat
2026. szeptember 12., szombat

PISA-felmérés: a magyarul tanuló diákok jobban teljesítettek román társaiknál

Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.

PISA-felmérés: a magyarul tanuló diákok jobban teljesítettek román társaiknál
2026. szeptember 11., péntek

Megvan, hogy miként tárolnák a radiológiai hulladékot Romániában, ez azonban nem a közeljövőben fog megvalósulni

A kormány pénteken memorandumot fogadott el az ország stratégiai nukleáris projektjeinek az európai fenntarthatósági követelményekhez való hozzáigazításáról, és meghatározta az ehhez szükséges intézkedések ütemtervét.

Megvan, hogy miként tárolnák a radiológiai hulladékot Romániában, ez azonban nem a közeljövőben fog megvalósulni
Hirdetés
2026. szeptember 11., péntek

Két lehetséges opcióról beszélt az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a kormányalakítás kapcsán

Két életképes megoldást lát a kormányalakításra Csoma Botond: a PSD külső támogatásával létrejövő PNL-RMDSZ-USR-kormányt vagy egy kisebbségi PSD-kabinetet.

Két lehetséges opcióról beszélt az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a kormányalakítás kapcsán
2026. szeptember 11., péntek

Az ügyvivő oktatási miniszter is tudomásul vette, hogy nagyon gyengén állnak a romániai diákok a szövegértés terén

Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.

Az ügyvivő oktatási miniszter is tudomásul vette, hogy nagyon gyengén állnak a romániai diákok a szövegértés terén
2026. szeptember 11., péntek

Kevesebb mobil, több tanulás? Turcan teljes iskolai mobiltilalmat sürget

Raluca Turcan nemzeti liberális párti képviselő kérte a képviselőház oktatási bizottságát, hogy tűzze napirendre a mobiltelefonok általános és középiskolai használatát egyaránt betiltó törvénytervezetet.

Kevesebb mobil, több tanulás? Turcan teljes iskolai mobiltilalmat sürget
Hirdetés