Hirdetés
Hirdetés

Milyen trendek alakítják a munkaerőpiacot, és kik lesznek a nyertesek?

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

A globális munkaerőpiacot 2030-ra a technológiai változások, a geoökonómiai széttagoltság, a gazdasági bizonytalanság, a demográfiai változások és az ökológiai átmenet együttesen alakítja át – áll a Világgazdasági Fórum A munkahelyek jövője 2025 című jelentésében. Az is kiderül, mely készségek és munkakörök kerülnek előtérbe a jövőben, illetve melyek szorulnak háttérbe.

Bálint Eszter

2025. január 26., 14:012025. január 26., 14:01

2025. január 26., 14:122025. január 26., 14:12

A munkaerőpiac alakulását körüljáró elemzés a világ több mint 1000 nagy munkáltatójának véleményét foglalja össze, akik együttesen több mint 14 millió munkavállalót képviselnek 22 iparágban és 55 országban. A jelentés elemzi, hogy ezek a makrotrendek hogyan befolyásolják a munkahelyeket és a készségeket, valamint a munkaadók milyen munkaerő-stratégiákat terveznek elfogadni a következő években.

A becslések szerint 2030-ra a munkaerőpiac strukturális átalakulása 170 millió új munkahely létrehozását és 92 millió meglévő munkahely megszűnését eredményezi,

Hirdetés

ami nettó 78 millióval több munkahelyet jelent. Tehát, bár munkahelyek szűnnek meg, a teljes foglalkoztatás várhatóan 7 százalékkal nőni fog.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Hogyan hatnak a trendek a munkaerőpiac átalakulására?

A felmérés elkészítése során megkérdezettek a digitális hozzáférés bővülését tekintik a leginkább meghatározó trendnek, a munkáltatók 60 százaléka számít arra, hogy ennek nyomán 2030-ra megváltoztatja tevékenységét – mutat rá az Economedia.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés. Továbbá a technológiai fejlődés – beleértve a mesterséges intelligenciát és az információfeldolgozást (86 százalék), a robotikát és az automatizálást (58 százalék) –, valamint az energiatermelés, -tárolás és -elosztás (41 százalék) is átalakító hatásúnak számít.

Ezek a trendek várhatóan eltérő hatást gyakorolnak majd a munkahelyekre: a leggyorsabban növekvő és a leggyorsabban szűkülő munkaköröket egyaránt meghatározzák, valamint

felpezsdítik a keresletet a technológiához kapcsolódó kompetenciák iránt, ideértve a mesterséges intelligenciát és a „big datát”

(a nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó és nagyon változatos adatok feldolgozása), a hálózatépítést és a kiberbiztonságot, valamint a digitális írástudást, amelyek várhatóan a leggyorsabban növekvő kompetenciák közé tartoznak majd.

•  Fotó: Pexels Galéria

Fotó: Pexels

A megélhetési költségek emelkedése a második helyen áll a legfontosabb átalakító trendek között és az első helyen a gazdasági trendek között – a munkáltatók fele arra számít, hogy 2030-ra ez a trend átalakítja a vállalkozását, annak ellenére, hogy az infláció várhatóan csökken. Az általános gazdasági lassulás kisebb hatású, de várhatóan a vállalkozások 42 százalékát fogja átalakítani. Az infláció az előrejelzések szerint vegyes kilátásokkal jár a munkahelyteremtésre 2030-ig, míg a lassabb növekedés várhatóan 1,6 millió munkahelyet fog kiszorítani világszerte.

Az klímaváltozás a harmadik meghatározó tényező.

Az elemzés szerint ezek együttesen várhatóan növelni fogják a kreatív gondolkodás és kompetenciák iránti keresletet. Különösen a zöld átállás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fogja átalakítani a munkáltatók 47 százalékának, illetve 41 százalékának a tevékenységét a következő öt évben. Ezek a trendek növelni fogják a keresletet az olyan szakmák iránt, mint a megújuló energiával foglalkozó mérnökök, a környezetvédelmi mérnökök, valamint az elektromos és autonóm járművekkel foglalkozó szakemberek.

Várhatóan a környezetgazdálkodásra is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd.

A munkaerőpiacot alakító trendek közül ezután következik a demográfiai változás, mivel a népesség elöregedése és a munkaképes korú népesség növekedése miatt megnő a kereslet a tehetséggondozás, az oktatás és a mentorálás iránt.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A geoökonómiai széttagoltság és a geopolitikai feszültségek eközben a megkérdezett szervezetek egyharmadánál az üzleti modell átalakítását fogják ösztönözni, míg a kereskedelmi és befektetési korlátozások a globális munkáltatók több mint egyötödének működését fogják befolyásolni. A geoökonómiai trendek amúgy várhatóan az Egyesült Államokkal és/vagy Kínával jelentős kereskedelmet folytató országok gazdaságát érintik leginkább. Ezek a tendenciák a biztonsági és kiberbiztonsági készségek, valamint más emberközpontú készségek, például az ellenálló képesség és az agilitás iránti kereslet növekedéséhez vezetnek.

Milyen munkakörökre lesznek a legnagyobb hatással?

A leggyorsabb százalékos növekedést a technológiával kapcsolatos munkakörök, köztük

a big data szakemberek, a fintech mérnökök, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás szakértői, valamint a szoftver- és alkalmazásfejlesztők, mutatják.

A zöld és energiaipari átállással kapcsolatos munkakörök, köztük az autonóm és elektromos járművekkel foglalkozó szakemberek, a környezetvédelmi mérnökök és a megújuló energiával foglalkozó mérnökök szintén a leggyorsabban növekvő népszerűségű munkakörök között szerepelnek.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Ezzel szemben az irodai és titkársági dolgozók körében várható a jelentés szerint a legnagyobb létszámcsökkenés. Hasonlóképpen, a megkérdezett vállalkozók a leggyorsabban visszaszoruló munkakörök közé várják a postai ügyintézői, a banki pénztárosi és az adatbeviteli ügyintézői szerepeket is.

A munkavállalók ugyanakkor arra számíthatnak, hogy jelenlegi kompetenciáik kétötöde (39%) átalakul vagy elavul 2025–2030 között. A jelentés korábbi kiadásaihoz képest azonban a „kompetenciák instabilitásának” a mértéke lelassult a 2023-as 44 százalékról és a világjárványt követő 2020-as 57 százalékos csúcsról. Ez annak tudható be, hogy a jelentés 2023-as kiadásában szereplő 41 százalékról a munkavállalók egyre nagyobb hányada (50%) vett részt képzéseken, átképzéseken vagy továbbképzéseken.

A vállalkozók körében legkeresettebb kompetenciák

A munkáltatók körében továbbra is az analitikus gondolkodás a legkeresettebb alapkompetencia, tízből hét vállalat 2025-ben is elengedhetetlennek tartja. A fontos készségek közé tartozik még a rugalmasság, az agilitás, valamint a vezetői képesség és a társadalmi befolyás. Az AI és a big data a leggyorsabban előretörő készségek listájának élén áll, szorosan követi a hálózatépítés és a kiberbiztonság, valamint a digitális írástudás.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

Ezen technológiával kapcsolatos készségek mellett az előrejelzések szerint a 2025–2030-as időszakban nőni fog a kreatív gondolkodás, a rugalmasság, az agilitás, valamint a kíváncsiság és az egész életen át tartó tanulás fontossága.

Ezzel szemben a kézügyesség, az ellenállóképesség és a pontosság kiemelkedik a készségek iránti kereslet jelentős nettó csökkenésével, a válaszadók 24 százaléka fontosságuk csökkenését jósolja. Bár a globális foglalkoztatás 2030-ra várhatóan növekedni fog, az előretörő és a visszaszoruló szerepek közötti meglévő és kialakuló szakképzettségi különbségek súlyosbíthatják a meglévő szakképzettséghiányt.

Várhatóan a legfontosabb kompetenciák, amelyek megkülönböztetik az előretörő és a visszaszoruló munkaköröket, a következők lesznek:

  • rugalmasság;

  • agilitás (életrevalóság, rátermettség, tettrekészség);

  • erőforrás-gazdálkodás;

  • minőségellenőrzés;

  • programozás és digitális írástudás.

A munka jövője című felmérés válaszadói egyértelműen a kompetenciahiányt tekintik a vállalatok átalakulásának legnagyobb akadályának, a munkáltatók 63 százaléka ezt jelölte meg a 2025 és 2030 közötti időszakra. Ennek megfelelően a megkérdezett munkáltatók 85 százaléka tervezi, hogy prioritásként kezeli a munkaerő képzettségének fejlesztését, 70 százalékuk új kompetenciákkal rendelkező munkatársakat kíván felvenni, 40 százalékuk csökkenteni kívánja a létszámot, mivel az alkalmazottak készségei kevésbé lesznek relevánsak, 50 százalékuk pedig azt tervezi, hogy a visszaszoruló munkakörökből a „menő” munkakörökbe helyezi át a munkatársakat.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A munkavállalók egészségének és jólétének támogatása várhatóan elsődleges fontosságú lesz a tehetségek vonzása szempontjából, a megkérdezett munkáltatók 64 százaléka a tehetségek elérhetőségének növelését célzó kulcsfontosságú stratégiaként jelölte meg. Az elemzés azt is megállapítja, hogy a sokszínűségre, a méltányosságra és a befogadásra vonatkozó kezdeményezések elfogadása továbbra is növekvőben van. A különböző tehetségekből álló csoportok kiaknázását négyszer annyi munkáltató (47%) emelte ki, mint két évvel ezelőtt (10%). A sokszínűséggel, egyenlőséggel és befogadással kapcsolatos kezdeményezések egyre elterjedtebbek: a munkáltatók 83 százaléka jelezte, hogy végrehajtott ilyen kezdeményezést, szemben a 2023-as 67 százalékkal.

A jövő zenéje a munkaerőpiacon

2030-ra a munkáltatók valamivel több mint fele (52%) számol ugyanakkor azzal, hogy bevételeinek nagyobb részét fordítja fizetésekre, és csak 8 százalékuk számít arra, hogy ez az arány csökkenni fog. „A bérstratégiákat elsősorban az a cél vezérli, hogy a béreket a munkavállalók termelékenységéhez és teljesítményéhez igazítsák, de a tehetségekért és a készségek megtartásáért folytatott verseny is lényeges szempont. Végezetül

Idézet
a munkáltatók fele tervezi, hogy a mesterséges intelligenciára reagálva átalakítja üzleti tevékenységét,

kétharmaduk tervezi, hogy mesterségesintelligencia-specifikus készségekkel rendelkező tehetségeket vesz fel, míg 40 százalék számol munkavállalók számának csökkentésével, ha a mesterséges intelligencia automatizálni tudja a feladatokat” – összegez a Világgazdasági Fórum elemzése.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 06., szerda

Tarr Zoltán: a határon túli magyarok szerzett jogait megtartjuk

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium működését a szabadság, az autonómia tisztelete és a párbeszéd fogja jellemezni – írta Tarr Zoltán leendő miniszter a Facebookon, röviden bemutatva az új, integrált tárcát és feladatköreit.

Tarr Zoltán: a határon túli magyarok szerzett jogait megtartjuk
Hirdetés
2026. május 05., kedd

Szökött rabot lőttek le a rendőrök

Figyelmeztető, majd célzott lövéseket adtak le kedden a rendőrök a craiovai börtön egyik rabjára, aki megszökött egy munkapontról. A férfi életét vesztette.

Szökött rabot lőttek le a rendőrök
2026. május 05., kedd

Ha az AUR-on múlik, akkor Călin Georgescut javasolják kormányfőnek

Ha lehetőségük lesz rá, és rajtuk múlik, akkor Călin Georgescut fogják javasolni miniszterelnöknek – jelentette ki George Simion, az AUR elnöke hétfőn este.

Ha az AUR-on múlik, akkor Călin Georgescut javasolják kormányfőnek
2026. május 05., kedd

Döntött a PNL a kormánybuktatás után: ellenzékbe vonulnak

Ellenzékbe vonul Romániában az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL), miután a parlament kedden megvonta a bizalmat az Ilie Bolojan pártelnök vezette koalíciós kormánytól.

Döntött a PNL a kormánybuktatás után: ellenzékbe vonulnak
Hirdetés
2026. május 05., kedd

Krasznahorkai László Nobel-díjas írót ünnepelte az MTA

A Határtalan történet című műalkotás új kövének avatásával, felolvasással, vetítéssel, kerekasztal-beszélgetéssel és a Korossy Kvartett előadásával ünnepelte Krasznahorkai László Nobel-díjas írót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden Budapesten.

Krasznahorkai László Nobel-díjas írót ünnepelte az MTA
2026. május 05., kedd

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Bírálta kedden az RMDSZ-t a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion, amiért a szövetség képviselői és szenátorai nem szavazták meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz
2026. május 05., kedd

Nem csak az autósok járnak a Libánon – a medvék is

Több medvét is lefotózott olvasónk miközben a Gyergyóalfalu és Zeteváralja közötti 138-as megyei úton, a Libánon utazott autójával.

Nem csak az autósok járnak a Libánon – a medvék is
Hirdetés
2026. május 05., kedd

A bíráknak és ügyészeknek megítélt bértartozások kifizetésére kötelezi a kormányt a bukaresti ítélőtábla

A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.

A bíráknak és ügyészeknek megítélt bértartozások kifizetésére kötelezi a kormányt a bukaresti ítélőtábla
2026. május 05., kedd

Pert nyert Nicușor Dan az Állandó Választási Hatóság ellen

Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.

Pert nyert Nicușor Dan az Állandó Választási Hatóság ellen
2026. május 05., kedd

Tánczos: ismét politikai krízis van Romániában, nem ezt várták az emberek

„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.

Tánczos: ismét politikai krízis van Romániában, nem ezt várták az emberek
Hirdetés