
Fotó: Bodor Tünde
Nem ad okot hangos örvendezésre, mert a halál közelsége mindenki számára félelmetes, az Uzon községhez tartozó Lisznyóban mégis megünnepelték vasárnap az új ravatalozóház elkészültét.
2024. április 21., 18:162024. április 21., 18:16
A lisznyói ravatalozó a község harmadik, saját költségvetésből elkészült hasonló építménye, a közelmúltban épült meg ugyanis az uzoni és a szentivánlaborfalvi halottasház is. Mindegyiket felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül vehetik igénybe az elhunytak hozzátartozói a végső búcsú idejére.
Az átadást megelőző ünnepi istentiszteleten Gál Adél református lelkész mondta, a ravatalozóház méltóvá teszi a halál érkezését, méltóvá az emlékezést és a gyászt, egy kicsit egyszerűsíti az elválást. Minden múlandó, emelte ki, „végesek a találkozásaink, a kapcsolataink, vége lesz az erőnek, a futásnak”, de addig úgy kell élni, hogy az ember ne a megbánás könnyeit hullassa halála napján. Igehirdetését ezzel zárta: „Élj!”
Az istentiszteletről a ravatalozóházhoz vonultak a helybeliek.
Utat is kellett építeni, odavezetni az áramot, közvilágítást – részletezte az előzményeket Bordás Enikő polgármester.
A ravatalozó Zágoni Aladár tervei alapján készült
Fotó: Bodor Tünde
Ám a ravatalozó története sokkal korábban kezdődött, még Ráduly István polgármester (jelenleg Kovászna megye prefektusa, szerk. megj.) idejében, az első lépéseket ugyanis a presbiterek javaslatára ő tette meg a lisznyói ravatalozó létrehozása érdekében. Akkor, a 2010-es évek közepén még Derzsi György, azóta nyugalmazott lelkész szolgált a helyi közösségben, ő telekkönyvezte a területet a református egyház részére, amit majd utódja, Gál Adél adott át az önkormányzatnak, hogy az megvalósíthassa a beruházást.
Ráduly István az átadáson arról a mindenki által megválaszolandó kérdésről elmélkedett, hogy „milyen szerepet játszunk itt a földön, mit hagyunk az utókornak?”. Hangsúlyozta: „amit őseinktől örököltünk, a kitartást, küzdelmet, reményt, tovább kell vinnünk, gyermekeinket pedig úgy kell nevelni, soha ne feledjék, hogy ez a föld a miénk.”
A község három felekezetét képviselő papok megáldották az építményt
Fotó: Bodor Tünde
A falu nyugalmazott lelkésze, Derzsi György elmondta, szolgálata 33 éve alatt egyetlenegy olyan év volt, amikor nem kellett senkit a temetőbe kísérnie, de összesen több mint 200-szor tette meg ezt az utat. A sok könny és búcsú láttán most azt az üzenetet nyomatékosította a jelenlevőknek, hogy
Szőcs Béla uzoni katolikus plébános a ravatalozótól nyíló pazar kilátásra utalva mondta: az Isten, aki ilyen csodálatos világot teremtett, nem ítél, irgalmaz, megbocsát és örökre szeretni fog.”
Fotó: Bodor Tünde
Az ünnepi beszédeket követően a jelenlevő lelkészek megáldották a létesítményt, majd megtörtént a szalagvágás és az ünnepség a közösen elmondott Miatyánkkal zárult.
A ravatalozót a résztvevők belülről is megtekinthették, végül pedig a helyi református nőszövetségnek köszönhetően kis szeretetvendégségen is részt vehettek.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!