Fotó: Bodor Tünde
Nem ad okot hangos örvendezésre, mert a halál közelsége mindenki számára félelmetes, az Uzon községhez tartozó Lisznyóban mégis megünnepelték vasárnap az új ravatalozóház elkészültét.
2024. április 21., 18:162024. április 21., 18:16
A lisznyói ravatalozó a község harmadik, saját költségvetésből elkészült hasonló építménye, a közelmúltban épült meg ugyanis az uzoni és a szentivánlaborfalvi halottasház is. Mindegyiket felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül vehetik igénybe az elhunytak hozzátartozói a végső búcsú idejére.
Az átadást megelőző ünnepi istentiszteleten Gál Adél református lelkész mondta, a ravatalozóház méltóvá teszi a halál érkezését, méltóvá az emlékezést és a gyászt, egy kicsit egyszerűsíti az elválást. Minden múlandó, emelte ki, „végesek a találkozásaink, a kapcsolataink, vége lesz az erőnek, a futásnak”, de addig úgy kell élni, hogy az ember ne a megbánás könnyeit hullassa halála napján. Igehirdetését ezzel zárta: „Élj!”
Az istentiszteletről a ravatalozóházhoz vonultak a helybeliek.
Utat is kellett építeni, odavezetni az áramot, közvilágítást – részletezte az előzményeket Bordás Enikő polgármester.
A ravatalozó Zágoni Aladár tervei alapján készült
Fotó: Bodor Tünde
Ám a ravatalozó története sokkal korábban kezdődött, még Ráduly István polgármester (jelenleg Kovászna megye prefektusa, szerk. megj.) idejében, az első lépéseket ugyanis a presbiterek javaslatára ő tette meg a lisznyói ravatalozó létrehozása érdekében. Akkor, a 2010-es évek közepén még Derzsi György, azóta nyugalmazott lelkész szolgált a helyi közösségben, ő telekkönyvezte a területet a református egyház részére, amit majd utódja, Gál Adél adott át az önkormányzatnak, hogy az megvalósíthassa a beruházást.
Ráduly István az átadáson arról a mindenki által megválaszolandó kérdésről elmélkedett, hogy „milyen szerepet játszunk itt a földön, mit hagyunk az utókornak?”. Hangsúlyozta: „amit őseinktől örököltünk, a kitartást, küzdelmet, reményt, tovább kell vinnünk, gyermekeinket pedig úgy kell nevelni, soha ne feledjék, hogy ez a föld a miénk.”
A község három felekezetét képviselő papok megáldották az építményt
Fotó: Bodor Tünde
A falu nyugalmazott lelkésze, Derzsi György elmondta, szolgálata 33 éve alatt egyetlenegy olyan év volt, amikor nem kellett senkit a temetőbe kísérnie, de összesen több mint 200-szor tette meg ezt az utat. A sok könny és búcsú láttán most azt az üzenetet nyomatékosította a jelenlevőknek, hogy
Szőcs Béla uzoni katolikus plébános a ravatalozótól nyíló pazar kilátásra utalva mondta: az Isten, aki ilyen csodálatos világot teremtett, nem ítél, irgalmaz, megbocsát és örökre szeretni fog.”
Fotó: Bodor Tünde
Az ünnepi beszédeket követően a jelenlevő lelkészek megáldották a létesítményt, majd megtörtént a szalagvágás és az ünnepség a közösen elmondott Miatyánkkal zárult.
A ravatalozót a résztvevők belülről is megtekinthették, végül pedig a helyi református nőszövetségnek köszönhetően kis szeretetvendégségen is részt vehettek.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!