Székelyvásárhelyből Marosvásárhely

A marosvásárhelyi fiatal történészeket tömörítő Borsos Tamás Egyesület 2016 első félévében erre alapozza azt a sorozatát, amelynek meghívott előadói Bethlen Gábor koráról, az azt megelőző és az utána következő állapotokról, a fejedelmi levél hozadékáról értekeznek.

A szabad királyi városi rangra emeléssel a székely székeknek nem lehet beleszólásuk Marosvásárhely ügyeibe, amely ezentúl csak a központi hatalomnak adózik, követeket küld az országgyűlésbe, és saját maga választhatja meg a tisztviselőit, sőt a királybírója bíráskodási jogot kap. Ettől kezdve megnövekszik a lakosság száma, mesteremberek érkeznek a városba, és a szökött jobbágyokat sem kell visszatoloncolni előző uraikhoz.

László Lóránt, a Borsos Tamás Egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, januárban kezdődött az előadássorozat, amely áprilisig, az évfordulóig tart. Az első előadás arról a 25 éves időszakról szólt, amely közvetlenül megelőzte Bethlen korát, az 1588. és 1613. közötti évtizedekről, amelyeket a politikai ármány, a gazdasági hanyatlás, az erőszak és az önkény jellemzett. Erdélyt ez alatt a két és fél évtized alatt hét fejedelem próbálta kormányozni, illetve volt egy olyan időszak is, amely negyven napig tartott, amikor éppen nem volt fejedelme az országnak, és amikor Basta generális és Rudolf császár emberei tették még lehetetlenebbé a pusztító éhínség és pestisjárvány mellett a városi és falusi lakosság életét – ecsetelte a korszakot Sebestyén Mihály történész. Bethlen Gábor vetett véget ennek a korszaknak, közel két évtizedes uralkodása idején helyreállt a rend, és fejlődésnek indult az élet Erdélyben.

A továbbiakban Györffy Zalán tart előadást a Bethlen Gábor-kori építkezésekről, majd Soós Zoltán, Pál-Antal Sándor és Simon Zsolt lesznek a meghívottjai a sorozatnak.