Lesz-e Guşă-szobor? Bármelyik pillanatban megtudhatjuk

Fotó: Boda L. Gergely

A marosvásárhelyi igazságszolgáltatás immár 5 nappal túllépte a törvény által megszabott határidőt, amely alatt ítéletet kellett volna hirdetnie a Guşă-szobor ügyében. A Tőkés László felperest képviselő Kincses Előd ügyvéd szerint bármelyik pillanatban megszülethet a döntés, ő maga csütörtökre, június 17-ére várja.

Gáspár Botond

2010. június 16., 15:472010. június 16., 15:47

Fotó: Boda L. Gergely

„Június 11-én kellett volna ítéletet hirdetniük, de tovább halasztották június 16-ára, azonban még mindig nem született meg. Szerintem csütörtökön, június 17-én megszületik a döntés, hiszen már nem húzhatják, előbb-utóbb ki kell hirdetniük. A törvény szerint egyébként egy héttel lehet elhalasztani az ítéletet” – ismertette a Székelyhon.-ro-val a felperes Tőkés Lászlót képviselő Kincses Előd (fotó) ügyvéd.

A legutóbbi, egyben utolsó érdemi tárgyaláson az ügyvéd újabb bizonyítékot tett le annak érdekében, hogy a bíróság hatálytalanítsa a marosvásárhelyi önkormányzat határozatát, miszerint szobrot emelnének a temesvári forradalmi tömegbe lövető főtisztnek, Ştefan Guşának.

Kincses Előd megszerezte, és a bíróságnak benyújtotta a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának 2006-ban nyilvánosságra került jegyzőkönyvét, miszerint a szovjet elit már 1986-ban eldöntötte, nem avatkoznak be a szocialista országok belügyeibe, ez pedig bizonyíték arra, hogy a Szovjetunió 1989-re szakított a Brezsnyev-doktrínával. Ştefan Guşă védelmezői ugyanis azt állítják, hogy a főtiszt Temesváron ellenállt az oroszok bejövetelének, megakadályozta, hogy a szovjetek ellepjék Romániát, ellenállt a szovjet nyomásnak, s mint ilyen, hősnek tekinthető.

Az orosz nyelvű okirat magyar nyelvű fordításából kiderül, a szovjet politikai csúcsvezetés Moszkvában 1986-ban elfogadta, hogy nem gyakorolja tovább a Brezsnyev-doktrínát, mint tette azt 1956-ban Magyarországon és 1968-ban Csehszlovákiában, hanem a Varsói Szerződést aláíró országokkal szemben elfogadja, hogy joguk van megválasztani saját politikai útjukat. Ez azt jelenti, hogy a szovjetek nem akartak közbeavatkozni Romániában és nem akarták megakadályozni a „rendszerváltást” (amely sokak szerint azóta sem történt meg, illetve csak névlegesen, felszínesen), tehát Ştefan Guşă maga rendelte el, hogy a katonaság és a civilruhás szekusok a tömegbe lőjenek – ezért bűnős, és nem állítható neki szobor a marosvásárhelyi Vár sétányon.

Korábban azt is kifogásolták, hogy milyen személyes kára származik abból a felperes Tőkés Lászlónak, ha Ştefan Guşának szobrot állítanak. Az ügyvéd elmondta, az EP most már alelnöke azért érzi sértve magát, mert a tábornok parancsára azokat az embereket gyilkolta le a román hadsereg, akik az ő védelmére gyűltek össze.