
Kolcsár Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője
Fotó: RMDSZ
Romániában sosem volt könnyű feladat vállalkozni, de a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet és a folyamatosan változó adózási szabályok miatt a helyzet ma különösen nehéz.
2024. november 07., 16:352024. november 07., 16:35
2024. november 07., 17:002024. november 07., 17:00
A cégek sok esetben úgy érzik, hogy a rendszer ellenük dolgozik. Kolcsár Károlyt, az RMDSZ újrázni készülő Maros megyei képviselőjét kérdeztük, hogy tapasztalt vállalkozóként, hogyan látja, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozói szektor ne csak túléljen, de fejlődni is tudjon. Milyen megoldásokat kínál a vállalkozók problémáira az RMDSZ?
– Ha vállalkozókkal beszélgetünk, mindig panaszkodnak valamire. Miért van ez?
– Mert igazuk van. A vállalkozók a saját bőrükön, a hétköznapi munkájuk során érzik, hogy recseg-ropog a rendszer, semmiféle kiszámíthatóság nincs, nyomozónak kell lenni ahhoz, hogy követni lehessen az adózási vagy könyvelési változásokat.
Olyan kapkodva, egyik napról a másikra vezetnek be új szabályokat, hogy vállalkozóként legfennebb egy évre tudsz előre tervezni. Ez nem vezet sehova, pillanatnyi gondokat oldanak meg, de úgy, hogy közben mindent a feje tetejére állítanak.
Ha valaki most indít vállalkozást, akkor fontos számára a kiszámíthatóság, hogy pontos gazdasági számításokat végezhessen és azt tartani tudja. Ez a tervezhetőség nagyon fontos ahhoz, hogy ösztönözzük a vállalkozói kedvet. Meg kell könnyíteni a vállalkozások dolgát, hogy fejlesztési pénzekhez jussanak – legyen az hitel vagy pályázat.
– Azt mondják, hogy azért változtatnak, mert folyamatosan javítani akarnak...
– Meg kell tartani az egységes adókulcsot. Ez nem vitás, és nem bír el további kísérletezést. A gazdaságban a kiszámíthatóság a legfontosabb, hogy tudjak tervezni és eldönthessem, hogy felvegyek-e bankkölcsönt egy fejlesztésre vagy ne. Ha nem tudom előre, hogy mire számíthatok, akkor vagy nagyon bátor, vagy vakmerő kell legyek. Legtöbbször viszont panaszkodók leszünk, mi vállalkozók.
Egy érdekes példát is említenék. Amikor napirenden szerepelt a hozzáadott cukrot tartalmazó italok áfakulcsának módosítása, megkeresett egy kisvállalkozó. Ő ugyanis nem értette pontosan, hogy a kávézójában felszolgált kávét miként számlázza ki a vendégnek: hozzáadott cukorral vagy anélkül.
Ez egy egyszerű példa, és azóta ez a kérdés tisztázódott, de ez is jól mutatja, hogy a helyi vállalkozók számára létfontosságú a kiszámíthatóság, különösen a kisebb családi cégek esetében, ahol az államtól visszaigényelt összegek megérkezésének késedelme is komoly pénzügyi gondot okoz.
– Maros megyében továbbra is húzóágazatnak számít a mezőgazdaság. Mit kellene tenni ezen a téren?
– Az RMDSZ által kidolgozott Józan ész programjának egyik kiemelt pontja, hogy csökkenteni kell a munka adóját.
A részmunkaidős állások különösen mezőgazdasági munkából élők számára jelentenének előrelépést, főleg azon munkaképes személyek számára, akik ma is gazdálkodásból élnek, de az államnak nincs tudomása róluk, magyarán feketén dolgoznak. Az adók csökkentésével várhatóan nőhetne a részmunkaidős állások száma, ami közvetlenül hatna a megye gazdaságának növekedésére, hiszen a mezőgazdaság ma is évi 7,5 milliárd lejt termel Maros megyében.
– Rengeteg a reklám a médiában, csak úgy kapkodjuk a fejünket, hogy milyen jól élünk és milyen sokan akarják a pénzünket. Van kiút ebből?
– Igen, sokfelé mondják, de felénk nem tartják be: kevesebb multi, több helyi. A támogatásokat, ha időben kifizetik, ha azokat célzottan ítélik oda, ha a vállalkozókat nem szekálják, ha a munkát nem adózzák agyon, akkor a gazdálkodás újra vonzó pálya lesz.
A munkaképes lakosság a népszámlálási adatok szerint 213 ezer fő. A hivatalos adatok szerint ennek 5%-a dolgozik külföldön, nagy részük fiatal, akik itthon nem találtak megélhetést. Egy erős helyi gazdaság stabil, jól fizető munkahelyeket biztosítana, amelyek visszahozhatnák a fiatalokat és mérsékelhetnék a családok szétszakadását.
A vállalkozásoknak támogatásra van szükségük. De ezeket józan ésszel kell adni.
Azoknak, akik rászorulnak, és nem azoknak, akik trükköznek. Azoknak, akik valóban ott teremtenek munkahelyet és profitot, ahol be vannak jegyezve.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy elvben nem támogatja a tilalmakat, így a kiskorúak online tartalmakhoz való hozzáférésének megtiltását sem.
Rendkívül hideg időjárásra, kemény fagyra, ónos esőre és hófúvásra figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország teljes területére. Hargita és Kovászna megyében is erősen lehűl az idő.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).