
Kolcsár Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője
Fotó: RMDSZ
Romániában sosem volt könnyű feladat vállalkozni, de a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet és a folyamatosan változó adózási szabályok miatt a helyzet ma különösen nehéz.
2024. november 07., 16:352024. november 07., 16:35
2024. november 07., 17:002024. november 07., 17:00
A cégek sok esetben úgy érzik, hogy a rendszer ellenük dolgozik. Kolcsár Károlyt, az RMDSZ újrázni készülő Maros megyei képviselőjét kérdeztük, hogy tapasztalt vállalkozóként, hogyan látja, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozói szektor ne csak túléljen, de fejlődni is tudjon. Milyen megoldásokat kínál a vállalkozók problémáira az RMDSZ?
– Ha vállalkozókkal beszélgetünk, mindig panaszkodnak valamire. Miért van ez?
– Mert igazuk van. A vállalkozók a saját bőrükön, a hétköznapi munkájuk során érzik, hogy recseg-ropog a rendszer, semmiféle kiszámíthatóság nincs, nyomozónak kell lenni ahhoz, hogy követni lehessen az adózási vagy könyvelési változásokat.
Olyan kapkodva, egyik napról a másikra vezetnek be új szabályokat, hogy vállalkozóként legfennebb egy évre tudsz előre tervezni. Ez nem vezet sehova, pillanatnyi gondokat oldanak meg, de úgy, hogy közben mindent a feje tetejére állítanak.
Ha valaki most indít vállalkozást, akkor fontos számára a kiszámíthatóság, hogy pontos gazdasági számításokat végezhessen és azt tartani tudja. Ez a tervezhetőség nagyon fontos ahhoz, hogy ösztönözzük a vállalkozói kedvet. Meg kell könnyíteni a vállalkozások dolgát, hogy fejlesztési pénzekhez jussanak – legyen az hitel vagy pályázat.
– Azt mondják, hogy azért változtatnak, mert folyamatosan javítani akarnak...
– Meg kell tartani az egységes adókulcsot. Ez nem vitás, és nem bír el további kísérletezést. A gazdaságban a kiszámíthatóság a legfontosabb, hogy tudjak tervezni és eldönthessem, hogy felvegyek-e bankkölcsönt egy fejlesztésre vagy ne. Ha nem tudom előre, hogy mire számíthatok, akkor vagy nagyon bátor, vagy vakmerő kell legyek. Legtöbbször viszont panaszkodók leszünk, mi vállalkozók.
Egy érdekes példát is említenék. Amikor napirenden szerepelt a hozzáadott cukrot tartalmazó italok áfakulcsának módosítása, megkeresett egy kisvállalkozó. Ő ugyanis nem értette pontosan, hogy a kávézójában felszolgált kávét miként számlázza ki a vendégnek: hozzáadott cukorral vagy anélkül.
Ez egy egyszerű példa, és azóta ez a kérdés tisztázódott, de ez is jól mutatja, hogy a helyi vállalkozók számára létfontosságú a kiszámíthatóság, különösen a kisebb családi cégek esetében, ahol az államtól visszaigényelt összegek megérkezésének késedelme is komoly pénzügyi gondot okoz.
– Maros megyében továbbra is húzóágazatnak számít a mezőgazdaság. Mit kellene tenni ezen a téren?
– Az RMDSZ által kidolgozott Józan ész programjának egyik kiemelt pontja, hogy csökkenteni kell a munka adóját.
A részmunkaidős állások különösen mezőgazdasági munkából élők számára jelentenének előrelépést, főleg azon munkaképes személyek számára, akik ma is gazdálkodásból élnek, de az államnak nincs tudomása róluk, magyarán feketén dolgoznak. Az adók csökkentésével várhatóan nőhetne a részmunkaidős állások száma, ami közvetlenül hatna a megye gazdaságának növekedésére, hiszen a mezőgazdaság ma is évi 7,5 milliárd lejt termel Maros megyében.
– Rengeteg a reklám a médiában, csak úgy kapkodjuk a fejünket, hogy milyen jól élünk és milyen sokan akarják a pénzünket. Van kiút ebből?
– Igen, sokfelé mondják, de felénk nem tartják be: kevesebb multi, több helyi. A támogatásokat, ha időben kifizetik, ha azokat célzottan ítélik oda, ha a vállalkozókat nem szekálják, ha a munkát nem adózzák agyon, akkor a gazdálkodás újra vonzó pálya lesz.
A munkaképes lakosság a népszámlálási adatok szerint 213 ezer fő. A hivatalos adatok szerint ennek 5%-a dolgozik külföldön, nagy részük fiatal, akik itthon nem találtak megélhetést. Egy erős helyi gazdaság stabil, jól fizető munkahelyeket biztosítana, amelyek visszahozhatnák a fiatalokat és mérsékelhetnék a családok szétszakadását.
A vállalkozásoknak támogatásra van szükségük. De ezeket józan ésszel kell adni.
Azoknak, akik rászorulnak, és nem azoknak, akik trükköznek. Azoknak, akik valóban ott teremtenek munkahelyet és profitot, ahol be vannak jegyezve.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.