
Kolcsár Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője
Fotó: RMDSZ
Romániában sosem volt könnyű feladat vállalkozni, de a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet és a folyamatosan változó adózási szabályok miatt a helyzet ma különösen nehéz.
2024. november 07., 16:352024. november 07., 16:35
2024. november 07., 17:002024. november 07., 17:00
A cégek sok esetben úgy érzik, hogy a rendszer ellenük dolgozik. Kolcsár Károlyt, az RMDSZ újrázni készülő Maros megyei képviselőjét kérdeztük, hogy tapasztalt vállalkozóként, hogyan látja, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozói szektor ne csak túléljen, de fejlődni is tudjon. Milyen megoldásokat kínál a vállalkozók problémáira az RMDSZ?
– Ha vállalkozókkal beszélgetünk, mindig panaszkodnak valamire. Miért van ez?
– Mert igazuk van. A vállalkozók a saját bőrükön, a hétköznapi munkájuk során érzik, hogy recseg-ropog a rendszer, semmiféle kiszámíthatóság nincs, nyomozónak kell lenni ahhoz, hogy követni lehessen az adózási vagy könyvelési változásokat.
Olyan kapkodva, egyik napról a másikra vezetnek be új szabályokat, hogy vállalkozóként legfennebb egy évre tudsz előre tervezni. Ez nem vezet sehova, pillanatnyi gondokat oldanak meg, de úgy, hogy közben mindent a feje tetejére állítanak.
Ha valaki most indít vállalkozást, akkor fontos számára a kiszámíthatóság, hogy pontos gazdasági számításokat végezhessen és azt tartani tudja. Ez a tervezhetőség nagyon fontos ahhoz, hogy ösztönözzük a vállalkozói kedvet. Meg kell könnyíteni a vállalkozások dolgát, hogy fejlesztési pénzekhez jussanak – legyen az hitel vagy pályázat.
– Azt mondják, hogy azért változtatnak, mert folyamatosan javítani akarnak...
– Meg kell tartani az egységes adókulcsot. Ez nem vitás, és nem bír el további kísérletezést. A gazdaságban a kiszámíthatóság a legfontosabb, hogy tudjak tervezni és eldönthessem, hogy felvegyek-e bankkölcsönt egy fejlesztésre vagy ne. Ha nem tudom előre, hogy mire számíthatok, akkor vagy nagyon bátor, vagy vakmerő kell legyek. Legtöbbször viszont panaszkodók leszünk, mi vállalkozók.
Egy érdekes példát is említenék. Amikor napirenden szerepelt a hozzáadott cukrot tartalmazó italok áfakulcsának módosítása, megkeresett egy kisvállalkozó. Ő ugyanis nem értette pontosan, hogy a kávézójában felszolgált kávét miként számlázza ki a vendégnek: hozzáadott cukorral vagy anélkül.
Ez egy egyszerű példa, és azóta ez a kérdés tisztázódott, de ez is jól mutatja, hogy a helyi vállalkozók számára létfontosságú a kiszámíthatóság, különösen a kisebb családi cégek esetében, ahol az államtól visszaigényelt összegek megérkezésének késedelme is komoly pénzügyi gondot okoz.
– Maros megyében továbbra is húzóágazatnak számít a mezőgazdaság. Mit kellene tenni ezen a téren?
– Az RMDSZ által kidolgozott Józan ész programjának egyik kiemelt pontja, hogy csökkenteni kell a munka adóját.
A részmunkaidős állások különösen mezőgazdasági munkából élők számára jelentenének előrelépést, főleg azon munkaképes személyek számára, akik ma is gazdálkodásból élnek, de az államnak nincs tudomása róluk, magyarán feketén dolgoznak. Az adók csökkentésével várhatóan nőhetne a részmunkaidős állások száma, ami közvetlenül hatna a megye gazdaságának növekedésére, hiszen a mezőgazdaság ma is évi 7,5 milliárd lejt termel Maros megyében.
– Rengeteg a reklám a médiában, csak úgy kapkodjuk a fejünket, hogy milyen jól élünk és milyen sokan akarják a pénzünket. Van kiút ebből?
– Igen, sokfelé mondják, de felénk nem tartják be: kevesebb multi, több helyi. A támogatásokat, ha időben kifizetik, ha azokat célzottan ítélik oda, ha a vállalkozókat nem szekálják, ha a munkát nem adózzák agyon, akkor a gazdálkodás újra vonzó pálya lesz.
A munkaképes lakosság a népszámlálási adatok szerint 213 ezer fő. A hivatalos adatok szerint ennek 5%-a dolgozik külföldön, nagy részük fiatal, akik itthon nem találtak megélhetést. Egy erős helyi gazdaság stabil, jól fizető munkahelyeket biztosítana, amelyek visszahozhatnák a fiatalokat és mérsékelhetnék a családok szétszakadását.
A vállalkozásoknak támogatásra van szükségük. De ezeket józan ésszel kell adni.
Azoknak, akik rászorulnak, és nem azoknak, akik trükköznek. Azoknak, akik valóban ott teremtenek munkahelyet és profitot, ahol be vannak jegyezve.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.