
Kolcsár Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője
Fotó: RMDSZ
Romániában sosem volt könnyű feladat vállalkozni, de a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet és a folyamatosan változó adózási szabályok miatt a helyzet ma különösen nehéz.
2024. november 07., 16:352024. november 07., 16:35
2024. november 07., 17:002024. november 07., 17:00
A cégek sok esetben úgy érzik, hogy a rendszer ellenük dolgozik. Kolcsár Károlyt, az RMDSZ újrázni készülő Maros megyei képviselőjét kérdeztük, hogy tapasztalt vállalkozóként, hogyan látja, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozói szektor ne csak túléljen, de fejlődni is tudjon. Milyen megoldásokat kínál a vállalkozók problémáira az RMDSZ?
– Ha vállalkozókkal beszélgetünk, mindig panaszkodnak valamire. Miért van ez?
– Mert igazuk van. A vállalkozók a saját bőrükön, a hétköznapi munkájuk során érzik, hogy recseg-ropog a rendszer, semmiféle kiszámíthatóság nincs, nyomozónak kell lenni ahhoz, hogy követni lehessen az adózási vagy könyvelési változásokat.
Olyan kapkodva, egyik napról a másikra vezetnek be új szabályokat, hogy vállalkozóként legfennebb egy évre tudsz előre tervezni. Ez nem vezet sehova, pillanatnyi gondokat oldanak meg, de úgy, hogy közben mindent a feje tetejére állítanak.
Ha valaki most indít vállalkozást, akkor fontos számára a kiszámíthatóság, hogy pontos gazdasági számításokat végezhessen és azt tartani tudja. Ez a tervezhetőség nagyon fontos ahhoz, hogy ösztönözzük a vállalkozói kedvet. Meg kell könnyíteni a vállalkozások dolgát, hogy fejlesztési pénzekhez jussanak – legyen az hitel vagy pályázat.
– Azt mondják, hogy azért változtatnak, mert folyamatosan javítani akarnak...
– Meg kell tartani az egységes adókulcsot. Ez nem vitás, és nem bír el további kísérletezést. A gazdaságban a kiszámíthatóság a legfontosabb, hogy tudjak tervezni és eldönthessem, hogy felvegyek-e bankkölcsönt egy fejlesztésre vagy ne. Ha nem tudom előre, hogy mire számíthatok, akkor vagy nagyon bátor, vagy vakmerő kell legyek. Legtöbbször viszont panaszkodók leszünk, mi vállalkozók.
Egy érdekes példát is említenék. Amikor napirenden szerepelt a hozzáadott cukrot tartalmazó italok áfakulcsának módosítása, megkeresett egy kisvállalkozó. Ő ugyanis nem értette pontosan, hogy a kávézójában felszolgált kávét miként számlázza ki a vendégnek: hozzáadott cukorral vagy anélkül.
Ez egy egyszerű példa, és azóta ez a kérdés tisztázódott, de ez is jól mutatja, hogy a helyi vállalkozók számára létfontosságú a kiszámíthatóság, különösen a kisebb családi cégek esetében, ahol az államtól visszaigényelt összegek megérkezésének késedelme is komoly pénzügyi gondot okoz.
– Maros megyében továbbra is húzóágazatnak számít a mezőgazdaság. Mit kellene tenni ezen a téren?
– Az RMDSZ által kidolgozott Józan ész programjának egyik kiemelt pontja, hogy csökkenteni kell a munka adóját.
A részmunkaidős állások különösen mezőgazdasági munkából élők számára jelentenének előrelépést, főleg azon munkaképes személyek számára, akik ma is gazdálkodásból élnek, de az államnak nincs tudomása róluk, magyarán feketén dolgoznak. Az adók csökkentésével várhatóan nőhetne a részmunkaidős állások száma, ami közvetlenül hatna a megye gazdaságának növekedésére, hiszen a mezőgazdaság ma is évi 7,5 milliárd lejt termel Maros megyében.
– Rengeteg a reklám a médiában, csak úgy kapkodjuk a fejünket, hogy milyen jól élünk és milyen sokan akarják a pénzünket. Van kiút ebből?
– Igen, sokfelé mondják, de felénk nem tartják be: kevesebb multi, több helyi. A támogatásokat, ha időben kifizetik, ha azokat célzottan ítélik oda, ha a vállalkozókat nem szekálják, ha a munkát nem adózzák agyon, akkor a gazdálkodás újra vonzó pálya lesz.
A munkaképes lakosság a népszámlálási adatok szerint 213 ezer fő. A hivatalos adatok szerint ennek 5%-a dolgozik külföldön, nagy részük fiatal, akik itthon nem találtak megélhetést. Egy erős helyi gazdaság stabil, jól fizető munkahelyeket biztosítana, amelyek visszahozhatnák a fiatalokat és mérsékelhetnék a családok szétszakadását.
A vállalkozásoknak támogatásra van szükségük. De ezeket józan ésszel kell adni.
Azoknak, akik rászorulnak, és nem azoknak, akik trükköznek. Azoknak, akik valóban ott teremtenek munkahelyet és profitot, ahol be vannak jegyezve.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.