
Kolcsár Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője
Fotó: RMDSZ
Romániában sosem volt könnyű feladat vállalkozni, de a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet és a folyamatosan változó adózási szabályok miatt a helyzet ma különösen nehéz.
2024. november 07., 16:352024. november 07., 16:35
2024. november 07., 17:002024. november 07., 17:00
A cégek sok esetben úgy érzik, hogy a rendszer ellenük dolgozik. Kolcsár Károlyt, az RMDSZ újrázni készülő Maros megyei képviselőjét kérdeztük, hogy tapasztalt vállalkozóként, hogyan látja, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a vállalkozói szektor ne csak túléljen, de fejlődni is tudjon. Milyen megoldásokat kínál a vállalkozók problémáira az RMDSZ?
– Ha vállalkozókkal beszélgetünk, mindig panaszkodnak valamire. Miért van ez?
– Mert igazuk van. A vállalkozók a saját bőrükön, a hétköznapi munkájuk során érzik, hogy recseg-ropog a rendszer, semmiféle kiszámíthatóság nincs, nyomozónak kell lenni ahhoz, hogy követni lehessen az adózási vagy könyvelési változásokat.
Olyan kapkodva, egyik napról a másikra vezetnek be új szabályokat, hogy vállalkozóként legfennebb egy évre tudsz előre tervezni. Ez nem vezet sehova, pillanatnyi gondokat oldanak meg, de úgy, hogy közben mindent a feje tetejére állítanak.
Ha valaki most indít vállalkozást, akkor fontos számára a kiszámíthatóság, hogy pontos gazdasági számításokat végezhessen és azt tartani tudja. Ez a tervezhetőség nagyon fontos ahhoz, hogy ösztönözzük a vállalkozói kedvet. Meg kell könnyíteni a vállalkozások dolgát, hogy fejlesztési pénzekhez jussanak – legyen az hitel vagy pályázat.
– Azt mondják, hogy azért változtatnak, mert folyamatosan javítani akarnak...
– Meg kell tartani az egységes adókulcsot. Ez nem vitás, és nem bír el további kísérletezést. A gazdaságban a kiszámíthatóság a legfontosabb, hogy tudjak tervezni és eldönthessem, hogy felvegyek-e bankkölcsönt egy fejlesztésre vagy ne. Ha nem tudom előre, hogy mire számíthatok, akkor vagy nagyon bátor, vagy vakmerő kell legyek. Legtöbbször viszont panaszkodók leszünk, mi vállalkozók.
Egy érdekes példát is említenék. Amikor napirenden szerepelt a hozzáadott cukrot tartalmazó italok áfakulcsának módosítása, megkeresett egy kisvállalkozó. Ő ugyanis nem értette pontosan, hogy a kávézójában felszolgált kávét miként számlázza ki a vendégnek: hozzáadott cukorral vagy anélkül.
Ez egy egyszerű példa, és azóta ez a kérdés tisztázódott, de ez is jól mutatja, hogy a helyi vállalkozók számára létfontosságú a kiszámíthatóság, különösen a kisebb családi cégek esetében, ahol az államtól visszaigényelt összegek megérkezésének késedelme is komoly pénzügyi gondot okoz.
– Maros megyében továbbra is húzóágazatnak számít a mezőgazdaság. Mit kellene tenni ezen a téren?
– Az RMDSZ által kidolgozott Józan ész programjának egyik kiemelt pontja, hogy csökkenteni kell a munka adóját.
A részmunkaidős állások különösen mezőgazdasági munkából élők számára jelentenének előrelépést, főleg azon munkaképes személyek számára, akik ma is gazdálkodásból élnek, de az államnak nincs tudomása róluk, magyarán feketén dolgoznak. Az adók csökkentésével várhatóan nőhetne a részmunkaidős állások száma, ami közvetlenül hatna a megye gazdaságának növekedésére, hiszen a mezőgazdaság ma is évi 7,5 milliárd lejt termel Maros megyében.
– Rengeteg a reklám a médiában, csak úgy kapkodjuk a fejünket, hogy milyen jól élünk és milyen sokan akarják a pénzünket. Van kiút ebből?
– Igen, sokfelé mondják, de felénk nem tartják be: kevesebb multi, több helyi. A támogatásokat, ha időben kifizetik, ha azokat célzottan ítélik oda, ha a vállalkozókat nem szekálják, ha a munkát nem adózzák agyon, akkor a gazdálkodás újra vonzó pálya lesz.
A munkaképes lakosság a népszámlálási adatok szerint 213 ezer fő. A hivatalos adatok szerint ennek 5%-a dolgozik külföldön, nagy részük fiatal, akik itthon nem találtak megélhetést. Egy erős helyi gazdaság stabil, jól fizető munkahelyeket biztosítana, amelyek visszahozhatnák a fiatalokat és mérsékelhetnék a családok szétszakadását.
A vállalkozásoknak támogatásra van szükségük. De ezeket józan ésszel kell adni.
Azoknak, akik rászorulnak, és nem azoknak, akik trükköznek. Azoknak, akik valóban ott teremtenek munkahelyet és profitot, ahol be vannak jegyezve.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.