Az INSP felmérése szerint az összes vakcina közül a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltás (ROR) beadatását utasították el a legnagyobb arányban a szülők
Fotó: Pál Árpád
Romániában messze elmarad a kanyaró elleni átoltottság mértéke az európai átlagtól, miközben a legtöbb megbetegedés itt történik. A kétségbeejtő helyzet viszont nem csak a kanyaró elleni oltással kapcsolatos tévhitek terjedésével magyarázható.
2025. április 30., 10:402025. április 30., 10:40
Sürgős beavatkozásra van szükség az átoltottság javítása érdekében Romániában, hívja fel a figyelmet a Mentsétek Meg a Gyermekeket (Salvați Copiii) nevű civil szervezet a vidéki immunizálás akadályairól szóló, múlt hónapban publikált tanulmányában. Annak kapcsán sürgetik az intézkedéseket, hogy
Vidéken az arány még rosszabb – mutat rá tanulmányában a civil szervezet.
Az adatok az Országos Közegészségügyi Intézetnek az oltásokkal kapcsolatos helyzet felmérésére irányuló 2024-es jelentéséből származnak, amelyben egy 2023 augusztusában elvégzett összesítésről írnak: akkor megvizsgálták, hogy a 2022 júliusában született kisgyermekek közül mennyien kapták meg a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltást (a román nyelvű megnevezés rövidítése alapján ROR, az angol nyelvű megnevezés alapján MMR), ennek az eredménye volt 59,8 százalék.
ugyanis az említett INSP-jelentés a 2023-as évre vonatkozóan 78 százalékos ROR-átoltottságról számol be a védőoltás első adagja esetében, a második adag esetében pedig 62 százalékos átoltottsági arányról.
Ez azonban még mindig kevés, a betegség felszámolásához szükséges 95 százalékos átoltottsági célhoz, valamint az átoltottság európai átlagához képest is. A Világbank 2023-as adatai szerint az EU-ban az átoltottsági átlag 94 százalékos volt. Nem meglepő hát, hogy
ahol egyébként már 2023 decemberében kanyarójárványt hirdetett az egészségügyi minisztérium a kanyaró terjedése miatt. Az INSP jelentéséből kitűnik, hogy
Sok volt a kanyarós beteg Brassó megyében is, Hargita megyében viszont közel sem volt annyira gyakori a fertőzés előfordulása.
Fotó: Barabás Ákos
Ami az ROR első adagjára vonatkozó átoltottsági adatokat (a már említett, az INSP által 2023 augusztusában készített felmérés szerint) illeti, a három székelyföldi megye közül
Az országos átlag akkor volt a már említett 59,8 százalék, a legkisebb átoltottsági arányt Arad megyében (31,1%), a legnagyobbat pedig Szilágy megyében (91,1%) mérték.
Hargita megyében azóta lényegesen nőtt a kanyaró elleni védettség mértéke – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől.
– közölte a legfrissebb átoltottsági adatokat.
Ez azonban még nem elegendő a fertőzés terjedésének a megállításához, voltak is megbetegedések az utóbbi időben Hargita megyében is: márciusban 4 kanyarós megbetegedés történt, áprilisban 7, utóbbiak közül eddig 4 számít igazolt megbetegedésnek.
Nagy erőfeszítéseket igényelt az átoltottság növelése, ugyanis
Őket a közösségi asszisztensek, a polgármesteri hivatalok és a háziorvosok bevonásával próbálja elérni és beoltani a népegészségügyi igazgatóság. Noha Hargita megyében kevés az oltást elutasító szülő, de országos viszonylatban a védőoltással – különösen a kanyaró ellenivel – kapcsolatos tévhit is sokat ártott az immunizálási törekvéseknek – emlékeztetett Tar Gyöngyi.
Az említett tényezők mellett azonban az egészségügyi minisztérium felelőssége is elvitathatatlan az áldatlan helyzet kialakulásában. Az elmúlt években ugyanis számtalanszor kiürültek az oltóanyagkészletek, és emiatt hosszú időre megszakadt az oltásbeadások folyamatossága.
„Hál’ istennek nem volt oltóanyaghiány ebben a periódusban, de én rettegek tőle, mert nem egyszer éltem meg.
Utólag persze kaptunk oltóanyagot, de egy roma közösségben, amelyet alig tudsz meggyőzni, amikor odamész, és össze kell fogdosni a gyerekeket, akik bújnak el a bokrokba, mert félnek a tűszúrástól, hogy lehet utólag pótolni az oltást? Nem tudod, pontosan hányan vannak, és ha egyszer elszalasztottad az alkalmat, ki fogja visszahívni őket a pótlásra, ha családorvosuk sincs, és lehet, hogy már egy más megyében vannak? De
– magyarázta a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.
Egy másik káros tényező – folytatta Tar Gyöngyi – az, hogy nincs egy folyamatosan frissülő központi tartalék, vagy akár hasonló regionális tartalékok, ugyanis így meg lehetne előzni az oltóanyaghiány kialakulását. Ehhez pénz kell, hiszen a hűtőkapacitást fenn kell tartani, de más országokban, ahol az oltóanyagellátás nem akadozik, így működik – fűzte hozzá.
Fotó: Gecse Noémi
Tar Gyöngyi szerint ugyanakkor a védőoltásokat népszerűsítő stratégiát is újra kellene gondolni: nem a közszolgálati tévécsatorna híradója előtt kellene leadni a középosztálybeli, betegségmegelőzést fontosnak tartó családról szóló, UNICEF-támogatásból készített reklámfilmet, hanem
„Azokat kell utolérni, akik nincsenek beoltva” – hangsúlyozta a megyei tisztifőorvos. Megjegyezte ugyanakkor azt is, tudja, hogy ezzel nem lesz népszerű a szülők egy része körében, de azokban az országokban érik el az ideális átoltottsági arányt, ahol nem kérdezik meg a szülőket, hanem az állam átvállalja a felelősséget, és politikai kérdést sem csinál egy népegészségügyi kérdésből.
Az Országos Közegészségügyi Intézet a már említett, 12 150 gyermek oltási előzményeire kiterjedő 2023-as felmérése során azt is vizsgálta, melyek voltak az oltásnaptárban meghatározott korban történő oltások elmaradásának az okai.
A vizsgált minta 60 százalékát, az egy évben születetteknek pedig az 53,9 százalékát tették ki azok a gyermekek, összesen 7285, akiket az életkoruknak megfelelően hiányosan immunizáltak. A 7 285 gyermek közül 4092 (56,2%) városi, 3193 (43,8%) pedig vidéki volt.
Az oltás elmaradásának az okai gyakorisági sorrendben a következők voltak:
távolmaradás, azaz nem jelentek meg az orvosnál a védőoltás beadására (40,3%),
átmeneti orvosi ellenjavallatok (26,4%),
az ROR-oltás elutasítása (9,9%),
és külföldön történt szülés vagy külföldre költözés (8,5%).
A felmérés egyébként az oltásnaptárban szereplő minden oltásra kiterjedt, és az INSP-jelentés szerint az összes vakcina közül a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltás (ROR) beadatását utasították el a legnagyobb arányban a szülők.
Még mindig kísért a megcáfolt tévhit
Az időszakos oltóanyahiányok, a koronavírus-világjárvány idején felmerült akadályok, és a cikkben felsorolt többi tényező mellett egy régi, de máig terjedő, oltással kapcsolatos, a vakcina és az autizmus közti összefüggésről szóló tévhit is hozzájárult a kanyaró elleni átoltottság csökkenéséhez, nemcsak Romániában, hanem más országokban is. A kanyaró elleni védőoltás és az autizmus közötti kapcsolat mítosza egy 1998-as tanulmányra vezethető vissza, amelyet Andrew Wakefield brit orvos publikált – ezt azóta teljes mértékben cáfolták és visszavonták. A kutatás súlyosan hibás volt: kis mintán alapult, etikátlan módszereket alkalmazott, és később még annak a gyanúja is felmerült, hogy Wakefield anyagi érdekből manipulálta az adatokat. Számos, nagy létszámú, független vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy nincs kapcsolat a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni vakcina és az autizmus között. A tévhit azonban elterjedt, és hozzájárult az oltásellenesség erősödéséhez, az átoltottság visszaesett, aminek következtében a 2000-es évektől kezdve számos kanyarójárvány tört ki a világon. A The Lancet nevű orvosi szaklap, ahol eredetileg a tanulmány megjelent, 2010 februárjában teljes mértékben visszavonta azt, miután kiderült, hogy az alapvető állítások hamisak voltak. A brit Orvosi Tanács (General Medical Council) ugyanezen év májusában megállapította, hogy Wakefield súlyosan megsértette az orvosi etikai normákat, és törölte őt az orvosi nyilvántartásból.
A nyár beköszöntével megjelentek a kullancsok, melyek gyakran észrevétlenül fúródnak be az ember bőrébe, fontos azonban tisztában lenni a csípésükkel járó kockázatokkal és a teendőkkel.
Változatos programokkal várják a látogatókat a VII. Tűzoltó Napokra június 21–22. között Máréfalván.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) készen áll „harcolni” az ország megreformálásáért az Ilie Bolojan vezette kormányban – jelentette ki Dominic Fritz pártelnök a Nicușor Dan államfővel folytatott csütörtöki egyeztetések után.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke megvizsgáltatja az áramszolgáltatók árszabási módszereit a kW-óránkénti 1,45–1,55 lejes árajánlatuk megalapozottságának megállapítására.
Mintegy 3,5 millió háztartás részesül július 1-jétől energiautalványban, amelynek értékéről még nem döntöttek az illetékes minisztériumok – jelentette ki csütörtökön az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szélesebb körű egyeztetés után, pénteken dönt az esetleges kormányra lépésről – jelentette ki az alakulat ideiglenes elnöke, Sorin Grindeanu a Nicușor Dan államfővel folytatott csütörtöki konzultációt követően.
Leállt az autója a vasúti átkelőn egy fiatal sofőrnek, amikor éppen érkezett a vonat. Csak annyi ideje maradt, hogy elhagyja a járművet: a sofőr megmenekült, az autó totálkáros lett.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal a miniszterelnök-jelölt személyéről.
Első ízben mutatták ki a juhhimlőt (variola ovina) Romániában, a hatóságok meghozták a fertőzés elterjedésének megelőzését célzó intézkedéseket – közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA) szerdán.
szóljon hozzá!