Kanyaró – oltóanyaghiány, oltásellenesség és „láthatatlan” célcsoportok

Az INSP felmérése szerint az összes vakcina közül a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltás (ROR) beadatását utasították el a legnagyobb arányban a szülők

Az INSP felmérése szerint az összes vakcina közül a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltás (ROR) beadatását utasították el a legnagyobb arányban a szülők

Fotó: Pál Árpád

Romániában messze elmarad a kanyaró elleni átoltottság mértéke az európai átlagtól, miközben a legtöbb megbetegedés itt történik. A kétségbeejtő helyzet viszont nem csak a kanyaró elleni oltással kapcsolatos tévhitek terjedésével magyarázható.

Széchely István

2025. április 30., 10:402025. április 30., 10:40

Sürgős beavatkozásra van szükség az átoltottság javítása érdekében Romániában, hívja fel a figyelmet a Mentsétek Meg a Gyermekeket (Salvați Copiii) nevű civil szervezet a vidéki immunizálás akadályairól szóló, múlt hónapban publikált tanulmányában. Annak kapcsán sürgetik az intézkedéseket, hogy

a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni kombinált védőoltás első adagját – az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) 2023-as évre vonatkozó adatai szerint – az egyéves korú gyermekeknek csak az 59,8 százaléka kapta meg.

Vidéken az arány még rosszabb – mutat rá tanulmányában a civil szervezet.

Az adatok az Országos Közegészségügyi Intézetnek az oltásokkal kapcsolatos helyzet felmérésére irányuló 2024-es jelentéséből származnak, amelyben egy 2023 augusztusában elvégzett összesítésről írnak: akkor megvizsgálták, hogy a 2022 júliusában született kisgyermekek közül mennyien kapták meg a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltást (a román nyelvű megnevezés rövidítése alapján ROR, az angol nyelvű megnevezés alapján MMR), ennek az eredménye volt 59,8 százalék.

Valószínűleg utólag pótolták az elmaradt oltások egy részét,

ugyanis az említett INSP-jelentés a 2023-as évre vonatkozóan 78 százalékos ROR-átoltottságról számol be a védőoltás első adagja esetében, a második adag esetében pedig 62 százalékos átoltottsági arányról.

Hogy állnak a székelyföldi megyék?

Ez azonban még mindig kevés, a betegség felszámolásához szükséges 95 százalékos átoltottsági célhoz, valamint az átoltottság európai átlagához képest is. A Világbank 2023-as adatai szerint az EU-ban az átoltottsági átlag 94 százalékos volt. Nem meglepő hát, hogy

az Európai Gazdasági Térség országaiban történt kanyarós megbetegedések 85 százalékát Romániában jegyezték fel (2024. február – 2025. január között),

ahol egyébként már 2023 decemberében kanyarójárványt hirdetett az egészségügyi minisztérium a kanyaró terjedése miatt. Az INSP jelentéséből kitűnik, hogy

a három székelyföldi megye közül kettő – Maros és Kovászna – azok közé a megyék közé tartozott, ahol a leggyakoribb volt a kanyarós esetek száma 2023–2024 között.

Sok volt a kanyarós beteg Brassó megyében is, Hargita megyében viszont közel sem volt annyira gyakori a fertőzés előfordulása.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Ami az ROR első adagjára vonatkozó átoltottsági adatokat (a már említett, az INSP által 2023 augusztusában készített felmérés szerint) illeti, a három székelyföldi megye közül

Kovászna megye állt a legjobban 87,9 százalékos átoltottsággal, a második helyen Hargita megye követte 72,7 százalékkal, a harmadik helyen pedig Maros megye állt 49,7 százalékkal.

Az országos átlag akkor volt a már említett 59,8 százalék, a legkisebb átoltottsági arányt Arad megyében (31,1%), a legnagyobbat pedig Szilágy megyében (91,1%) mérték.

Nehezen elérhető oltatlanok, oltóanyaghiány és rossz népszerűsítési stratégia

Hargita megyében azóta lényegesen nőtt a kanyaró elleni védettség mértéke – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől.

A 12 hónapos korban beadandó első védőoltásadagot az egyéves kisgyermekek 81,7 százaléka kapta meg, az ötéves korban beadandó második adag vakcina esetében pedig 86,9 százalékos az átoltottsági arány

– közölte a legfrissebb átoltottsági adatokat.

Ez azonban még nem elegendő a fertőzés terjedésének a megállításához, voltak is megbetegedések az utóbbi időben Hargita megyében is: márciusban 4 kanyarós megbetegedés történt, áprilisban 7, utóbbiak közül eddig 4 számít igazolt megbetegedésnek.

Nagy erőfeszítéseket igényelt az átoltottság növelése, ugyanis

jelentős számú beoltatlan gyermek él a roma közösségekben, ahol a családok vándorló életmódot folytatnak, nincs háziorvosuk, sőt, sokaknak még személyazonossági igazolványa sem.

Őket a közösségi asszisztensek, a polgármesteri hivatalok és a háziorvosok bevonásával próbálja elérni és beoltani a népegészségügyi igazgatóság. Noha Hargita megyében kevés az oltást elutasító szülő, de országos viszonylatban a védőoltással – különösen a kanyaró ellenivel – kapcsolatos tévhit is sokat ártott az immunizálási törekvéseknek – emlékeztetett Tar Gyöngyi.

Az oltóanyaghiányok is megtették hatásukat

Az említett tényezők mellett azonban az egészségügyi minisztérium felelőssége is elvitathatatlan az áldatlan helyzet kialakulásában. Az elmúlt években ugyanis számtalanszor kiürültek az oltóanyagkészletek, és emiatt hosszú időre megszakadt az oltásbeadások folyamatossága.

„Hál’ istennek nem volt oltóanyaghiány ebben a periódusban, de én rettegek tőle, mert nem egyszer éltem meg.

Idézet
Ha visszanézünk azokra az évekre, amelyekben olyan rosszak a statisztikák, akkor láthatjuk, hogy azok pont azok az évek, azok az évfolyamok, azok a generációk, akiknél nem volt oltóanyag.

Utólag persze kaptunk oltóanyagot, de egy roma közösségben, amelyet alig tudsz meggyőzni, amikor odamész, és össze kell fogdosni a gyerekeket, akik bújnak el a bokrokba, mert félnek a tűszúrástól, hogy lehet utólag pótolni az oltást? Nem tudod, pontosan hányan vannak, és ha egyszer elszalasztottad az alkalmat, ki fogja visszahívni őket a pótlásra, ha családorvosuk sincs, és lehet, hogy már egy más megyében vannak? De

Idézet
ezért javul az átoltottság, mert egyrészt volt oltóanyag, másrészt nagyon-nagyon keményen dolgozunk, hogy »összefogdossuk« a be nem oltottakat”

– magyarázta a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.

Egy másik káros tényező – folytatta Tar Gyöngyi – az, hogy nincs egy folyamatosan frissülő központi tartalék, vagy akár hasonló regionális tartalékok, ugyanis így meg lehetne előzni az oltóanyaghiány kialakulását. Ehhez pénz kell, hiszen a hűtőkapacitást fenn kell tartani, de más országokban, ahol az oltóanyagellátás nem akadozik, így működik – fűzte hozzá.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Tar Gyöngyi szerint ugyanakkor a védőoltásokat népszerűsítő stratégiát is újra kellene gondolni: nem a közszolgálati tévécsatorna híradója előtt kellene leadni a középosztálybeli, betegségmegelőzést fontosnak tartó családról szóló, UNICEF-támogatásból készített reklámfilmet, hanem

a roma közösségekben népszerű műsorok előtt kellene bejátszani az oltásnépszerűsítő reklámfilmet.

„Azokat kell utolérni, akik nincsenek beoltva” – hangsúlyozta a megyei tisztifőorvos. Megjegyezte ugyanakkor azt is, tudja, hogy ezzel nem lesz népszerű a szülők egy része körében, de azokban az országokban érik el az ideális átoltottsági arányt, ahol nem kérdezik meg a szülőket, hanem az állam átvállalja a felelősséget, és politikai kérdést sem csinál egy népegészségügyi kérdésből.

Az oltások elmaradásának okai

Az Országos Közegészségügyi Intézet a már említett, 12 150 gyermek oltási előzményeire kiterjedő 2023-as felmérése során azt is vizsgálta, melyek voltak az oltásnaptárban meghatározott korban történő oltások elmaradásának az okai.

A vizsgált minta 60 százalékát, az egy évben születetteknek pedig az 53,9 százalékát tették ki azok a gyermekek, összesen 7285, akiket az életkoruknak megfelelően hiányosan immunizáltak. A 7 285 gyermek közül 4092 (56,2%) városi, 3193 (43,8%) pedig vidéki volt.

Az oltás elmaradásának az okai gyakorisági sorrendben a következők voltak:

  • távolmaradás, azaz nem jelentek meg az orvosnál a védőoltás beadására (40,3%),

  • átmeneti orvosi ellenjavallatok (26,4%),

  • az ROR-oltás elutasítása (9,9%),

  • és külföldön történt szülés vagy külföldre költözés (8,5%).

A felmérés egyébként az oltásnaptárban szereplő minden oltásra kiterjedt, és az INSP-jelentés szerint az összes vakcina közül a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni oltás (ROR) beadatását utasították el a legnagyobb arányban a szülők.

Még mindig kísért a megcáfolt tévhit

Az időszakos oltóanyahiányok, a koronavírus-világjárvány idején felmerült akadályok, és a cikkben felsorolt többi tényező mellett egy régi, de máig terjedő, oltással kapcsolatos, a vakcina és az autizmus közti összefüggésről szóló tévhit is hozzájárult a kanyaró elleni átoltottság csökkenéséhez, nemcsak Romániában, hanem más országokban is. A kanyaró elleni védőoltás és az autizmus közötti kapcsolat mítosza egy 1998-as tanulmányra vezethető vissza, amelyet Andrew Wakefield brit orvos publikált – ezt azóta teljes mértékben cáfolták és visszavonták. A kutatás súlyosan hibás volt: kis mintán alapult, etikátlan módszereket alkalmazott, és később még annak a gyanúja is felmerült, hogy Wakefield anyagi érdekből manipulálta az adatokat. Számos, nagy létszámú, független vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy nincs kapcsolat a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni vakcina és az autizmus között. A tévhit azonban elterjedt, és hozzájárult az oltásellenesség erősödéséhez, az átoltottság visszaesett, aminek következtében a 2000-es évektől kezdve számos kanyarójárvány tört ki a világon. A The Lancet nevű orvosi szaklap, ahol eredetileg a tanulmány megjelent, 2010 februárjában teljes mértékben visszavonta azt, miután kiderült, hogy az alapvető állítások hamisak voltak. A brit Orvosi Tanács (General Medical Council) ugyanezen év májusában megállapította, hogy Wakefield súlyosan megsértette az orvosi etikai normákat, és törölte őt az orvosi nyilvántartásból.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 20., kedd

Csoma Botond: az a legfontosabb, hogy erős parlamenti támogatottsággal rendelkező kormányunk legyen

A jelenlegi helyzetben olyan kormányra van szüksége az országnak, amely egy stabil parlamenti többség támogatását élvezi – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.

Csoma Botond: az a legfontosabb, hogy erős parlamenti támogatottsággal rendelkező kormányunk legyen
2025. május 20., kedd

Manipulálták a valutaárfolyamot a székelyek által jól ismert sorozatfeljelentő szerint

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nem fog részt venni a kormányalakítási tárgyalásokon – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az alakulat szóvivője, Dan Tanasă.

Manipulálták a valutaárfolyamot a székelyek által jól ismert sorozatfeljelentő szerint
2025. május 20., kedd

Szóltak a rendőrök, hogy a Maros megyei utakon is „figyel” az e-SIGUR rendszer

A Maros megyei közlekedési rendőrök az e-SIGUR forgalomfigyelő rendszert használják a régió nagyobb közúti kockázatot jelentő területein, kedden – írja közleményében a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.

Szóltak a rendőrök, hogy a Maros megyei utakon is „figyel” az e-SIGUR rendszer
2025. május 20., kedd

Ketten is a PSD élére álltak volna, egyikük kapta meg a szavazattöbbséget

Politikai források szerint ügyvivő jelleggel Sorin Grindeanut bízta meg kedden a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa a párt vezetésével.

Ketten is a PSD élére álltak volna, egyikük kapta meg a szavazattöbbséget
2025. május 20., kedd

Marcel Ciolacu lemondott a PSD éléről

Bejelentette kedden Marcel Ciolacu, hogy lemondott a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségéről.

Marcel Ciolacu lemondott a PSD éléről
2025. május 20., kedd

Gokartpálya épül Csíkszereda nyugati ipari övezetében

Több mint tízmillió lej értékű motorsport-beruházást jelentettek be kedden Csíkszeredában a városházán. A helyi beruházásból megvalósuló FIA-szabványos gokartpálya részeként egy szolgáltatóközpont is épül.

Gokartpálya épül Csíkszereda nyugati ipari övezetében
2025. május 20., kedd

Lemondásra készül Marcel Ciolacu, míg a PSD a kormányra lépésről dönt

A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa kedden összeül, hogy átfogóan elemezze a párt elnökválasztás utáni helyzetét és meghatározza a következő lépéseket, Marcel Ciolacu pártelnök ugyanakkor be fogja jelenteni lemondását tisztségéből.

Lemondásra készül Marcel Ciolacu, míg a PSD a kormányra lépésről dönt
2025. május 20., kedd

Csíkszeredában és Sikaszóban is medve kóborolt

Medvét láttak Csíkszeredában és Sikaszóban is hétfőn este. A lakosságot Ro-Alert üzenetben értesítették a hatóságok.

Csíkszeredában és Sikaszóban is medve kóborolt
2025. május 20., kedd

Kedden kezdődik a negyedik osztályosok képességfelmérője

Kedden kezdődik a negyedikesek országos képességfelmérője a román nyelv és irodalom tantárggyal.

Kedden kezdődik a negyedik osztályosok képességfelmérője
2025. május 20., kedd

Nicușor Dan köszönetet mondott Kelemen Hunornak a magyaroktól kapott támogatásért

Az RMDSZ készen áll a párbeszédre és a közös munkára Románia új elnökével – jelentette be hétfőn este Kelemen Hunor szövetségi elnök, miután Nicușor Dan telefonon köszönte meg neki a magyar választók támogatását.

Nicușor Dan köszönetet mondott Kelemen Hunornak a magyaroktól kapott támogatásért