
A nevelőszülőket mindig felkészítik arra, hogy a gyerek a munkavégzés eszköze, hiszen az általános cél az, hogy a gyerek visszakerüljön a vér szerinti családjához
Fotó: Haáz Vince
Kulcsfontosságú a hivatásos nevelőszülők szerepe azoknak a gyermekeknek a nevelésében, akik nem élhetnek a saját családjukban. Szép hivatás a gyereknevelés, de van amikor ez egy munkahely is, amely megélhetőséget biztosít.
2025. február 07., 20:482025. február 07., 20:48
Nevelőszülőknek nevezzük azokat, akik saját otthonukban gondoskodnak egy gyermekről ideiglenesen, miközben a gyerek vér szerinti szüleinek szülői jogai nem szűnnek meg. A nevelőszülő addig gondozza a gyermeket, amíg az visszakerülhet a családjába vagy örökbefogadó szülőkhöz kerül. Egy gyerek akkor kerül állami rendszerbe, amikor elhanyagolja őt a szülő saját hibájából – nem gondozza, nem küldi iskolába, veri – vagy önhibáján kívül –, kis lakásban élnek sokan, nem tudja megoldani a lakhatást.
A nevelőszülőket mindig felkészítik arra, hogy a gyerek a munkavégzés eszköze, hiszen az általános cél az, hogy a gyerek visszakerüljön a vér szerinti családjához, a szülő pedig ne mondjon le a szülői jogáról. De vannak olyan helyzetek, amikor lemondanak, és van, amikor minél hamarabb mondanak le, annál jobb a gyereknek, hiszen hamarabb kerülhet szerető családba, azaz akkor lesz örökbefogadható.
Pszichológusok is rendszeresen foglalkoznak a nevelőszülőkkel és a gyerekekkel is ilyen téren, mert nem könnyű az elengedés.
Csép Éva Andrea parlamenti képviselő: szeretném, ha minél több magyar hivatásos nevelőszülő lenne Székelyföldön
Fotó: Haáz Vince
Ez idő alatt a nevelőszülők fizetést és kiegészítő anyagi támogatást kapnak az államtól a gyermek ellátásához. A nevelőszülőknek járó anyagi juttatásokról, kedvezményekről Csép Éva Andrea, társadalmi ügyekkel foglalkozó, Maros megyei parlamenti képviselőt kérdeztük.
A szakpolitikus úgy véli, rendkívül jó lehetőség egy vidéken élő házaspárnak – ahol a férj dolgozik, a feleség a háztartást rendezi –, hogy a feleség nevelőszülővé váljon, feltéve, ha érzi magában az elhivatottságot, hiszen nem lesz bárkiből nevelőszülő. Jó lehetőség ez arra, hogy folytatódjon a munkahelyi régisége (azaz a ledolgozott munkaévek száma), és még egészségügyi biztosítása is van közben.
Ezen kívül pedig kaphat nehézségi pótlékot is, ami plusz 25 százalékot jelent a bérén felül, abban az esetben, ha fogyatékos gyereket gondoz. Kaphat 15 százalékig terjedő stabilitási ösztönzőt, ha stabilan benn marad a rendszerben nevelőszülőként, és nem lép ki pár év után, a második gyereket követően pedig 15 százalékos pótlékot is kap minden további gyerek után.
A testvéreket nem választják szét
Fotó: Haáz Vince
Kapnak elhelyezési támogatást is, ami 1200 lej körül van, emellett a gyerekpénzt is utalják a gyerek korának megfelelően. Továbbá étkezési pótlék is jár nekik, illetve a gyerekkel járó kiadásokat – ruházatot, étkeztetést, tanszerek vásárlását, orvosi vizsgálatokat – az állam elszámolja a nevelőszülőnek, tehát nem saját zsebből kell állnia ezeket. Ezen kívül pedig van egy olyan összeg is, ami a rendelkezésére áll, és ezzel nem kell elszámolnia.
„A törvény eredetileg úgy szólt, hogy nullától hároméves korig kötelezően nevelőszülőkhöz kell helyezni a gyereket, az én módosításomnak köszönhetően ma már úgy rendelkezik erről a jogszabály, hogy
Egy nevelőszülőnél legtöbb két gyerek lehet, kivéve ha testvérekről van szó, akkor legtöbb három” – magyarázta a parlamenti képviselő.
Csép Éva Andrea azt szeretné, ha minél több magyar hivatásos nevelőszülő lenne Székelyföldön, mert ezeknek a gyerekeknek a gondoskodáson kívül arra is szükségük van, hogy anyanyelvükön beszélő családba tudjanak kerülni.
Romániában nem létezik külön jogszabály arra, hogy a román anyanyelvű gyerekkel kötelezően román nyelven kell beszélni, hiszen sok olyan eset van, ahol a magyar családba került román gyerekkel mindkét nyelven beszélnek, akár egy vegyes házasságban élő gyerekkel – tudtuk meg Miklea Hajnal Katalintól, a Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság vezérigazgatójától.
Fotó: Kristó Róbert
Ugyanez érvényes a magyar gyerekekre is, hiszen a gondoskodás elsődleges szempont. De
Ha nem lehetséges, akkor megpróbálják azt, hogy mindenképpen anyanyelvén folytassa tanulmányait – tette hozzá a vezérigazgató.
Maros megyében a legtöbb nevelőszülő vidéki környezetben él, de vannak páran Marosvásárhelyen, Dicsőszentmártonban és Szászrégenben is. 189 nevelőszülő van jelenleg a Maros megyei igazgatóság alkalmazásában, de még öt-hat nevelőszülőre lenne sürgősen szükség a várólistán, hogy gyereket tudjanak adni nekik. Összesen 290 nevelőszülői állása van jelenleg a Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságnak, tehát ideális esetben legkevesebb még száz nevelőszülőt tudnának alkalmazni.
Ki lehet hivatásos nevelőszülő?
A legújabb szabályozás szerint hivatásos nevelőszülő az lehet, aki betöltötte a 21. életévét, befejezte a középiskolai tanulmányait, vagy a következő öt évben vállalja, hogy elvégzi, illetve családjában legalább egy személy rendszeres jövedelemmel bír, amennyiben nem él egyedül. Megfelelő lakhatási feltételeket tud biztosítani a gyerek neveléséhez, nem érte el a nyugdíjkorhatárt, és közte, valamint a nevelt gyerek között a korkülönbség nem kevesebb, mint 18 év, és nem több, mint 47 év. Továbbá fontos, hogy egészségi állapota megfelelő legyen, és nem szenved fertőző vagy pszichiátriai betegségekben, nem büntetett előéletű, és nem él olyan családtaggal együtt, aki büntetett előéletű. Nem lehet nevelőszülő, aki elvesztette szülői jogait bírósági ítélet alapján.
Anyanyelven kérheti a szülői felkészítő elvégzését, amely bizonylat megszerzése elengedhetetlen feltétele az új munkahely betöltésének. A nevelőszülői képesítés határozatlan időre szól, de ezt kétévente felülvizsgálják. Amennyiben érdeklődik a nevelőszülővé válás iránt, keresse fel a lakóhelye szerinti megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
szóljon hozzá!