Hogyan védekezzenek a gazdák a sertéspestis ellen?

Disznót csak bekerített ólban tanácsos nevelni, ahol az állatok nem érintkezhetnek más sertésekkel. Illusztráció

Fotó: Boda L. Gergely

A Maros Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, dr. Kincses Sándor ad hasznos tanácsokat a gazdáknak arról, hogy miként védekezzenek az afrikai sertéspestis ellen.

Bakó Zoltán

2017. augusztus 15., 17:352017. augusztus 15., 17:35

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

E betegség a háztáji és vaddisznókat érinti, halálos kimenetelű azokra az egyedekre, amelyek elkapják. Nincs ellene oltóanyag, az egyetlen védekezési forma, hogy betartunk bizonyos előírásokat, ha beteg állattal kerülünk kapcsolatba.

Ahhoz, hogy a gazdák megvédjék állataikat a fertőzéstől, elsősorban a következő szabályokat kell betartaniuk: az ólakba ne lépjenek be olyan cipővel, öltözékkel, amellyel az utcán jártak. Ajánlatos az ól ajtaja elé egy tálcát tenni, amiben hígított marószódaoldattal átitatott szalma van. Disznót csak bekerített ólban neveljenek, ahol az állatok nem érintkezhetnek más sertésekkel, vaddisznókkal vagy olyan személyekkel, akik sertéstartók. Ne adjanak a disznóknak olyan ételt, amelyben sertéshúsból készült étel maradéka (moslék) van. Ha a családban vagy az ismeretségi körben vadászok vannak, akik vaddisznóhúst hoznak, a vadhús mosóvizét ne tegyék a moslékba. Ne hozzák ki az ólból a kanokat vagy kocákat, hogy más tenyészetek állataival párosítsák őket. Ne vásároljanak ismeretlen eredetű malacokat, főként ne olyanokat, amelyeknek nincs fülszáma vagy állatorvosi bizonyítványa. Ne adjanak a disznóknak a mezőről hozott füvet, mert az kapcsolatba kerülhetett fertőzött vaddisznókkal.

Miről ismerhető fel a betegség, ha már megtörtént a fertőzés? – ez a leggyakoribb kérdés. A betegségnek nincsenek kirívó jelei, viszont a lefolyása jellegzetes:

gyors állathalál, ami rövid idő alatt következik be.

Magas testhőmérséklet (40,5–42 Celsius-fok), lázas állapot. A sertés bőre kipirul, vagy a fülek széle, a lábak vége, a has vagy a szügye lilás lesz. Az állat étvágytalan, a járása botladozóvá válik. Hányás, hasmenés is bekövetkezhet.

Mit kell tenni, ha fennáll a gyanú, hogy a disznó afrikai sertéspestissel fertőződött? – kérdezik gyakran a gazdák. Azonnal értesíteni kell a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság területileg illetékes állatorvosát, vagy közvetlenül az igazgatóságot.

Minden fertőzésgyanús állatot el kell pusztítani a törvényes rendelkezések alapján, a tulajdonost pedig a piaci árfolyamnak megfelelően kártalanítják.

Ne feledjék – figyelmeztet az igazgató – sokkal jobb minden gyanús esetről értesíteni az illetékeseket, mint elhallgatni, és ezzel veszélybe sodorni egy egész régió állatait. Az eddig be nem jegyzett sertéstulajdonosok a lehető leggyorsabban keressék meg írásban a területileg illetékes állatorvost, és kérjék a sertésnevelde azonnali bevételét az országos adatbázisba.