
A csíkszentmártoni műemlék templom. A térség műemlékeinek többségét szakszerűen újították fel. Archív
Fotó: Veres Nándor
Szakszerű tervvel mindössze egy-két hetet vesz fel a műemlékek, műemlék zónában található építmények felújításának engedélyezése, míg egy nem megfelelő tervvel akár több hónapig is elhúzódhat a folyamat. Csíkszéken nem gyakoriak az engedély nélküli beavatkozások a műemlékeknél.
2017. május 09., 10:172017. május 09., 10:17
Többször is írtunk róla, hogy a műemlékek és a műemlék zónában található épületek tulajdonosai szerint körülményes ezek felújításának engedélyeztetése, de a szakemberek ezzel nem feltétlen értenek egyet. Ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan zajlik, mennyit időt vesz igénybe az említett eljárás. Mivel minden esetben szükséges a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság engedélye a feljavítási munkálatokhoz, Bakos László igazgatót kérdeztük ezzel kapcsolatban. Elmondása szerint az engedély megszerzéséhez a tulajdonosnak ki kell kérnie egy urbanisztikai bizonylatot, és el kell készíttetnie a helyszínrajzot – a tervben feltüntetve az építmény jelenlegi, illetve tervezett állapotát is. Az összeállított dokumentációt kell leadni a kulturális igazgatósághoz.
Az iratcsomót az igazgatóság munkatársai juttatják el az illetékes bizottsághoz, ahol egy szakembercsoport dönti el, hogy az megfelel-e a különböző elvárásoknak. Amennyiben A kategóriás műemlék épület felújításáról van szó, akkor egy bukaresti bizottság dönti el, hogy a dokumentáció megfelelő-e, ha B kategóriás műemlékről (helyi érdekeltségű), akkor pedig egy brassói bizottság a felelős döntnök. Ha a tervek megfelelők, kiadható az engedély, ha viszont hiányosak, az igazgatóság levélben értesíti a tulajdonost a szakemberek által szükségesnek látott kiegészíteni valókról – részletezte az intézményvezető.
Azt is megtudtuk, a megfelelő szakemberekkel készíttetett tervekkel általában nem szokott probléma lenni.
Szakszerű tervvel mindössze egy-két hetet vesz fel az engedélyezés, míg ebben járatlan tervezőkkel akár több hónapig is elhúzódhat a folyamat, a kiegészítések miatt – részletezte Bakos László. Tisztázta azt is, hogy míg a műemlék zónában lévő épületek felújítására érkező terveket „műemlékes jóváhagyással” nem rendelkező tervezőktől is elfogadják, addig a műemlék épületek esetében csak a megfelelő engedéllyel rendelkező tervezőkkel lehet dolgoztatni.
Rákérdeztünk arra is, hogy térségünkben gyakoriak-e az engedély nélküli beavatkozások műemlékek esetében. Az igazgató szerint Csíkszéken ezek nem jellemzők, kivétel viszont van – például a csíkszentkirályi templom feljavítása. Többségében ugyanis betartják az eljárást a tulajdonosok, és ennek köszönhetően megfelelők a felújítások. Kitért arra is, hogy a szakszerű felújítások gyakoriságához hozzájárul Hargita Megye Tanácsának műemlékvédelmi programja is, amely révén
A megyei önkormányzat honlapján is olvasható: az idei műemlékvédelmi programra június 30-áig adhatók be a pályázati dokumentációk.
A műemlékvédelmi zónában és a műemlékek esetén a felújítás mellett az is fontos, hogy hogyan zajlik a munkálat. A
az épület megfeleljen egykori építészeti sajátosságainak. A műemlékek esetében „oda kell figyelnünk, hogy a minél régebbi minél eredetibb legyen” – emelte ki. A műemlékzónában való munkálatokkal kapcsolatban azt is megjegyezte, Csíkszentdomokoson például egy műemlék épület mellett lilára festettek egy lakóházat. S habár nem a műemlék viseli a színt, a ház mégis nagyon kilóg a faluképből. Az ilyen esetek elkerülése az igazgatóság munkatársainak feladata közé tartozik.
Értékes tárgyi bizonyítékok sérültek
A Csíkszentkirályi Hírmondóban (2009) arról írtak, hogy Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze február végén Régészeti esték címmel indított előadás-sorozatot. Az első előadás témája a csíkszentkirályi műemlék templomnál végzett feltárások eredményeinek bemutatása volt. Az előadáson sok kritika hangzott el a helyi műemlék templom 2002-es, szakszerűtlen, engedély nélküli felújításával kapcsolatban. Többek között elhangzott, hogy a munkálatok során értékes tárgyi bizonyítékok sérültek vagy semmisültek meg, amikor légkalapáccsal távolították el a templom faláról az eredeti vakolatot úgy, hogy közben nem biztosítottak régészeti felügyeletet. Arról is beszámoltak az újság hasábjain, hogy a munkálatokat megrendelő plébános feltehetően jó szándéktól vezérelve fogott a javításokhoz, „azonban a nehézkes és hosszadalmas engedélybeszerzések, jóváhagyások miatt történtek mulasztások műemlékvédelmi szempontból is”.
Nem tartotta be a marosvásárhelyi városvezetés a törvényes előírásokat, amikor a szemétgondok megoldására hívta össze a városi tanácsot, így az akkor elfogadott határozatot nem lehet alkalmazni. Marosvásárhelye közben egyre szemetesebb.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy első lehetőségként politikai kormány megalakítására gondolt, de egyik párt sem állt elő egy egyértelmű többséggel, és Eugen Tomac a „legjobb” opció jelenleg, tekintve, hogy politikusként képes tárgyalni.
A Romgaz vállalat egyik vezetéke meghibásodott, melynek következtében a szondákból származó folyadék bekerült a Nádas-patak vizébe – jelentette be közösségi oldalán Varga Adorján balavásári polgármester.
A Maros megyei törvényszék pénteken elrendelte Cristian Pomohaci 30 napos előzetes letartóztatását nagy kockázatú kábítószerrel való kereskedelem gyanúja miatt. A népdalénekes előzetes letartóztatását az elmúlt 24 órán belül másodszor rendelték el.
Azonosították és harminc napra őrizetbe vették azt a gyanúsítottat, aki május végén egy sepsiszentgyörgyi lakásból ellopott 2200 lejt. Az ajtón ment be a lakásba, ez alatt pedig a tulajdonosok is otthon voltak.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában egyeztetett Ilie Bolojan ügyvivő kormányfővel – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek politikai források.
Az ország területének jelentős részére – Hargita, Kovászna és Maros megyére is – érvényes, záporokra és viharos szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
A fővárosban és tizenegy másik településen okozott károkat a rossz idő csütörtökön – közölte csütörtök este a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Ilie Bolojan szerint az új közalkalmazotti bértörvényről az elmúlt években folytatott kommunikáció olyan elvárásokat generált, amelyeknek a jelenlegi költségvetési megkötések mellett nem lehet eleget tenni, innen ered az emberek elégedetlensége.
szóljon hozzá!