A csíkszentmártoni műemlék templom. A térség műemlékeinek többségét szakszerűen újították fel. Archív
Fotó: Veres Nándor
Szakszerű tervvel mindössze egy-két hetet vesz fel a műemlékek, műemlék zónában található építmények felújításának engedélyezése, míg egy nem megfelelő tervvel akár több hónapig is elhúzódhat a folyamat. Csíkszéken nem gyakoriak az engedély nélküli beavatkozások a műemlékeknél.
2017. május 09., 10:172017. május 09., 10:17
Többször is írtunk róla, hogy a műemlékek és a műemlék zónában található épületek tulajdonosai szerint körülményes ezek felújításának engedélyeztetése, de a szakemberek ezzel nem feltétlen értenek egyet. Ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan zajlik, mennyit időt vesz igénybe az említett eljárás. Mivel minden esetben szükséges a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság engedélye a feljavítási munkálatokhoz, Bakos László igazgatót kérdeztük ezzel kapcsolatban. Elmondása szerint az engedély megszerzéséhez a tulajdonosnak ki kell kérnie egy urbanisztikai bizonylatot, és el kell készíttetnie a helyszínrajzot – a tervben feltüntetve az építmény jelenlegi, illetve tervezett állapotát is. Az összeállított dokumentációt kell leadni a kulturális igazgatósághoz.
Az iratcsomót az igazgatóság munkatársai juttatják el az illetékes bizottsághoz, ahol egy szakembercsoport dönti el, hogy az megfelel-e a különböző elvárásoknak. Amennyiben A kategóriás műemlék épület felújításáról van szó, akkor egy bukaresti bizottság dönti el, hogy a dokumentáció megfelelő-e, ha B kategóriás műemlékről (helyi érdekeltségű), akkor pedig egy brassói bizottság a felelős döntnök. Ha a tervek megfelelők, kiadható az engedély, ha viszont hiányosak, az igazgatóság levélben értesíti a tulajdonost a szakemberek által szükségesnek látott kiegészíteni valókról – részletezte az intézményvezető.
Azt is megtudtuk, a megfelelő szakemberekkel készíttetett tervekkel általában nem szokott probléma lenni.
Szakszerű tervvel mindössze egy-két hetet vesz fel az engedélyezés, míg ebben járatlan tervezőkkel akár több hónapig is elhúzódhat a folyamat, a kiegészítések miatt – részletezte Bakos László. Tisztázta azt is, hogy míg a műemlék zónában lévő épületek felújítására érkező terveket „műemlékes jóváhagyással” nem rendelkező tervezőktől is elfogadják, addig a műemlék épületek esetében csak a megfelelő engedéllyel rendelkező tervezőkkel lehet dolgoztatni.
Rákérdeztünk arra is, hogy térségünkben gyakoriak-e az engedély nélküli beavatkozások műemlékek esetében. Az igazgató szerint Csíkszéken ezek nem jellemzők, kivétel viszont van – például a csíkszentkirályi templom feljavítása. Többségében ugyanis betartják az eljárást a tulajdonosok, és ennek köszönhetően megfelelők a felújítások. Kitért arra is, hogy a szakszerű felújítások gyakoriságához hozzájárul Hargita Megye Tanácsának műemlékvédelmi programja is, amely révén
A megyei önkormányzat honlapján is olvasható: az idei műemlékvédelmi programra június 30-áig adhatók be a pályázati dokumentációk.
A műemlékvédelmi zónában és a műemlékek esetén a felújítás mellett az is fontos, hogy hogyan zajlik a munkálat. A
az épület megfeleljen egykori építészeti sajátosságainak. A műemlékek esetében „oda kell figyelnünk, hogy a minél régebbi minél eredetibb legyen” – emelte ki. A műemlékzónában való munkálatokkal kapcsolatban azt is megjegyezte, Csíkszentdomokoson például egy műemlék épület mellett lilára festettek egy lakóházat. S habár nem a műemlék viseli a színt, a ház mégis nagyon kilóg a faluképből. Az ilyen esetek elkerülése az igazgatóság munkatársainak feladata közé tartozik.
Értékes tárgyi bizonyítékok sérültek
A Csíkszentkirályi Hírmondóban (2009) arról írtak, hogy Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze február végén Régészeti esték címmel indított előadás-sorozatot. Az első előadás témája a csíkszentkirályi műemlék templomnál végzett feltárások eredményeinek bemutatása volt. Az előadáson sok kritika hangzott el a helyi műemlék templom 2002-es, szakszerűtlen, engedély nélküli felújításával kapcsolatban. Többek között elhangzott, hogy a munkálatok során értékes tárgyi bizonyítékok sérültek vagy semmisültek meg, amikor légkalapáccsal távolították el a templom faláról az eredeti vakolatot úgy, hogy közben nem biztosítottak régészeti felügyeletet. Arról is beszámoltak az újság hasábjain, hogy a munkálatokat megrendelő plébános feltehetően jó szándéktól vezérelve fogott a javításokhoz, „azonban a nehézkes és hosszadalmas engedélybeszerzések, jóváhagyások miatt történtek mulasztások műemlékvédelmi szempontból is”.
Nem mindennapi manővert osztottak meg egy videófelvételen: egy fehér Mercedes egy teherautót előzött volna meg... ha nem jött volna szemből egy másik kamion.
Lelassult a forgalom a sűrű hétfő délutáni, esti havazásban a 13A jelzésű országút Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti szakaszán.
A nagy mobilitási terv részeként újabb két utca – a Tábor és a Villanytelep – újul meg Székelyudvarhelyen. A munkálatok ezen a héten kezdődtek a Villanytelep utcában, a járdák bontásával és az új járdaprofilok kialakításával.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság arra kötelezné a gazdasági szereplőket, hogy a forgalmazott termékeiken tüntessék fel az árképzésnél alkalmazott kereskedelmi árrést.
Lehavazott hétfőn délután a 13A jelzésű országút Szentegyháza és Csíkszereda közötti szakaszán, ahol emiatt elakadt egy nyergesvontató, így csak félsávon zajlik a közlekedés – tudatta a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Egyedi néprajzi gyűjteményt őriz háromszobás földszinti tömbházlakásában a Csíkszerdában élő Csiszér Imre nyugdíjas tanító. Egy, a páratlan kincset szemléltető kiállítást a Csíki Mozi kiállítóterében bocsátanak közszemlére március 18-án 18 órakor.
Egész napos lőgyakorlatot tart kedden a Székelyudvarhely határában található hegyivadász alakulat – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, amelynek munkatársai a helyszín elkerülését javasolják.
Az ország nagy részén nagyon hideg lesz a hét elején, a hét második felében azonban felmelegedés várható, 18 Celsius-fokos maximumokkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 17. és 30. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Egy kortárs mű tartalmát kellett leírniuk a magyar tagozaton tanuló nyolcadikosoknak a próbavizsgán román nyelv és irodalomból. Székelyföldön több mint ötezer magyar diák tesztelte le tudását és a vizsgahelyzetet hétfőn.
A „kicsi magyar világ” idején készült erdélyi, székelyföldi képeslapok kerülnek közszemlére szerdától a Tarisznyás Márton Múzeumban. Magyarország egyik legjelentősebb képeslap kiadója és fotográfusa Weinstock Ernő képei érkeznek ide.
szóljon hozzá!