
A csíkszentmártoni műemlék templom. A térség műemlékeinek többségét szakszerűen újították fel. Archív
Fotó: Veres Nándor
Szakszerű tervvel mindössze egy-két hetet vesz fel a műemlékek, műemlék zónában található építmények felújításának engedélyezése, míg egy nem megfelelő tervvel akár több hónapig is elhúzódhat a folyamat. Csíkszéken nem gyakoriak az engedély nélküli beavatkozások a műemlékeknél.
2017. május 09., 10:172017. május 09., 10:17
Többször is írtunk róla, hogy a műemlékek és a műemlék zónában található épületek tulajdonosai szerint körülményes ezek felújításának engedélyeztetése, de a szakemberek ezzel nem feltétlen értenek egyet. Ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan zajlik, mennyit időt vesz igénybe az említett eljárás. Mivel minden esetben szükséges a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság engedélye a feljavítási munkálatokhoz, Bakos László igazgatót kérdeztük ezzel kapcsolatban. Elmondása szerint az engedély megszerzéséhez a tulajdonosnak ki kell kérnie egy urbanisztikai bizonylatot, és el kell készíttetnie a helyszínrajzot – a tervben feltüntetve az építmény jelenlegi, illetve tervezett állapotát is. Az összeállított dokumentációt kell leadni a kulturális igazgatósághoz.
Az iratcsomót az igazgatóság munkatársai juttatják el az illetékes bizottsághoz, ahol egy szakembercsoport dönti el, hogy az megfelel-e a különböző elvárásoknak. Amennyiben A kategóriás műemlék épület felújításáról van szó, akkor egy bukaresti bizottság dönti el, hogy a dokumentáció megfelelő-e, ha B kategóriás műemlékről (helyi érdekeltségű), akkor pedig egy brassói bizottság a felelős döntnök. Ha a tervek megfelelők, kiadható az engedély, ha viszont hiányosak, az igazgatóság levélben értesíti a tulajdonost a szakemberek által szükségesnek látott kiegészíteni valókról – részletezte az intézményvezető.
Azt is megtudtuk, a megfelelő szakemberekkel készíttetett tervekkel általában nem szokott probléma lenni.
Szakszerű tervvel mindössze egy-két hetet vesz fel az engedélyezés, míg ebben járatlan tervezőkkel akár több hónapig is elhúzódhat a folyamat, a kiegészítések miatt – részletezte Bakos László. Tisztázta azt is, hogy míg a műemlék zónában lévő épületek felújítására érkező terveket „műemlékes jóváhagyással” nem rendelkező tervezőktől is elfogadják, addig a műemlék épületek esetében csak a megfelelő engedéllyel rendelkező tervezőkkel lehet dolgoztatni.
Rákérdeztünk arra is, hogy térségünkben gyakoriak-e az engedély nélküli beavatkozások műemlékek esetében. Az igazgató szerint Csíkszéken ezek nem jellemzők, kivétel viszont van – például a csíkszentkirályi templom feljavítása. Többségében ugyanis betartják az eljárást a tulajdonosok, és ennek köszönhetően megfelelők a felújítások. Kitért arra is, hogy a szakszerű felújítások gyakoriságához hozzájárul Hargita Megye Tanácsának műemlékvédelmi programja is, amely révén
A megyei önkormányzat honlapján is olvasható: az idei műemlékvédelmi programra június 30-áig adhatók be a pályázati dokumentációk.
A műemlékvédelmi zónában és a műemlékek esetén a felújítás mellett az is fontos, hogy hogyan zajlik a munkálat. A
az épület megfeleljen egykori építészeti sajátosságainak. A műemlékek esetében „oda kell figyelnünk, hogy a minél régebbi minél eredetibb legyen” – emelte ki. A műemlékzónában való munkálatokkal kapcsolatban azt is megjegyezte, Csíkszentdomokoson például egy műemlék épület mellett lilára festettek egy lakóházat. S habár nem a műemlék viseli a színt, a ház mégis nagyon kilóg a faluképből. Az ilyen esetek elkerülése az igazgatóság munkatársainak feladata közé tartozik.
Értékes tárgyi bizonyítékok sérültek
A Csíkszentkirályi Hírmondóban (2009) arról írtak, hogy Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze február végén Régészeti esték címmel indított előadás-sorozatot. Az első előadás témája a csíkszentkirályi műemlék templomnál végzett feltárások eredményeinek bemutatása volt. Az előadáson sok kritika hangzott el a helyi műemlék templom 2002-es, szakszerűtlen, engedély nélküli felújításával kapcsolatban. Többek között elhangzott, hogy a munkálatok során értékes tárgyi bizonyítékok sérültek vagy semmisültek meg, amikor légkalapáccsal távolították el a templom faláról az eredeti vakolatot úgy, hogy közben nem biztosítottak régészeti felügyeletet. Arról is beszámoltak az újság hasábjain, hogy a munkálatokat megrendelő plébános feltehetően jó szándéktól vezérelve fogott a javításokhoz, „azonban a nehézkes és hosszadalmas engedélybeszerzések, jóváhagyások miatt történtek mulasztások műemlékvédelmi szempontból is”.
Lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe hétfőn Szolnok közelében – közölte Magyar Péter miniszterelnök közösségi oldalán.
Változékony, zivataros időjárásra kell számítani a következő napokban Erdélyben is. Kedden főként a hegyvidéken és az ország középső részén, szerdán pedig ismét többfelé alakulhatnak ki viharok.
Közzétették hétfőn a pótérettségi végleges eredményeit. Az óvások elbírálása után 3,1 százalékponttal 36,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya.
Különleges közönségtalálkozók várják a filmkedvelőket Székelyföld több településén: augusztus végén és szeptember elején Törőcsik Franciska is részt vesz a Magyar menyegző című film vetítéseit követő találkozókon.
Az elmúlt 24 órában 24 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfő reggel a Facebook-oldalán a Salvamont.
Háromnapos rendkívüli ülésszak kezdődik hétfőn a parlamentben. A szenátus és a képviselőház az országos helyreállítási terv (PNRR) mérföldköveinek teljesítéséhez szükséges több törvénytervezetet is megvitat.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Kossuth Rádió - újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).
szóljon hozzá!