
A csíkszentmártoni műemlék templom. A térség műemlékeinek többségét szakszerűen újították fel. Archív
Fotó: Veres Nándor
Szakszerű tervvel mindössze egy-két hetet vesz fel a műemlékek, műemlék zónában található építmények felújításának engedélyezése, míg egy nem megfelelő tervvel akár több hónapig is elhúzódhat a folyamat. Csíkszéken nem gyakoriak az engedély nélküli beavatkozások a műemlékeknél.
2017. május 09., 10:172017. május 09., 10:17
Többször is írtunk róla, hogy a műemlékek és a műemlék zónában található épületek tulajdonosai szerint körülményes ezek felújításának engedélyeztetése, de a szakemberek ezzel nem feltétlen értenek egyet. Ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan zajlik, mennyit időt vesz igénybe az említett eljárás. Mivel minden esetben szükséges a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság engedélye a feljavítási munkálatokhoz, Bakos László igazgatót kérdeztük ezzel kapcsolatban. Elmondása szerint az engedély megszerzéséhez a tulajdonosnak ki kell kérnie egy urbanisztikai bizonylatot, és el kell készíttetnie a helyszínrajzot – a tervben feltüntetve az építmény jelenlegi, illetve tervezett állapotát is. Az összeállított dokumentációt kell leadni a kulturális igazgatósághoz.
Az iratcsomót az igazgatóság munkatársai juttatják el az illetékes bizottsághoz, ahol egy szakembercsoport dönti el, hogy az megfelel-e a különböző elvárásoknak. Amennyiben A kategóriás műemlék épület felújításáról van szó, akkor egy bukaresti bizottság dönti el, hogy a dokumentáció megfelelő-e, ha B kategóriás műemlékről (helyi érdekeltségű), akkor pedig egy brassói bizottság a felelős döntnök. Ha a tervek megfelelők, kiadható az engedély, ha viszont hiányosak, az igazgatóság levélben értesíti a tulajdonost a szakemberek által szükségesnek látott kiegészíteni valókról – részletezte az intézményvezető.
Azt is megtudtuk, a megfelelő szakemberekkel készíttetett tervekkel általában nem szokott probléma lenni.
Szakszerű tervvel mindössze egy-két hetet vesz fel az engedélyezés, míg ebben járatlan tervezőkkel akár több hónapig is elhúzódhat a folyamat, a kiegészítések miatt – részletezte Bakos László. Tisztázta azt is, hogy míg a műemlék zónában lévő épületek felújítására érkező terveket „műemlékes jóváhagyással” nem rendelkező tervezőktől is elfogadják, addig a műemlék épületek esetében csak a megfelelő engedéllyel rendelkező tervezőkkel lehet dolgoztatni.
Rákérdeztünk arra is, hogy térségünkben gyakoriak-e az engedély nélküli beavatkozások műemlékek esetében. Az igazgató szerint Csíkszéken ezek nem jellemzők, kivétel viszont van – például a csíkszentkirályi templom feljavítása. Többségében ugyanis betartják az eljárást a tulajdonosok, és ennek köszönhetően megfelelők a felújítások. Kitért arra is, hogy a szakszerű felújítások gyakoriságához hozzájárul Hargita Megye Tanácsának műemlékvédelmi programja is, amely révén
A megyei önkormányzat honlapján is olvasható: az idei műemlékvédelmi programra június 30-áig adhatók be a pályázati dokumentációk.
A műemlékvédelmi zónában és a műemlékek esetén a felújítás mellett az is fontos, hogy hogyan zajlik a munkálat. A
az épület megfeleljen egykori építészeti sajátosságainak. A műemlékek esetében „oda kell figyelnünk, hogy a minél régebbi minél eredetibb legyen” – emelte ki. A műemlékzónában való munkálatokkal kapcsolatban azt is megjegyezte, Csíkszentdomokoson például egy műemlék épület mellett lilára festettek egy lakóházat. S habár nem a műemlék viseli a színt, a ház mégis nagyon kilóg a faluképből. Az ilyen esetek elkerülése az igazgatóság munkatársainak feladata közé tartozik.
Értékes tárgyi bizonyítékok sérültek
A Csíkszentkirályi Hírmondóban (2009) arról írtak, hogy Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze február végén Régészeti esték címmel indított előadás-sorozatot. Az első előadás témája a csíkszentkirályi műemlék templomnál végzett feltárások eredményeinek bemutatása volt. Az előadáson sok kritika hangzott el a helyi műemlék templom 2002-es, szakszerűtlen, engedély nélküli felújításával kapcsolatban. Többek között elhangzott, hogy a munkálatok során értékes tárgyi bizonyítékok sérültek vagy semmisültek meg, amikor légkalapáccsal távolították el a templom faláról az eredeti vakolatot úgy, hogy közben nem biztosítottak régészeti felügyeletet. Arról is beszámoltak az újság hasábjain, hogy a munkálatokat megrendelő plébános feltehetően jó szándéktól vezérelve fogott a javításokhoz, „azonban a nehézkes és hosszadalmas engedélybeszerzések, jóváhagyások miatt történtek mulasztások műemlékvédelmi szempontból is”.
Átadták a forgalomnak kedden a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát. Egy órára négy ember sérülésével járó autóbaleset történt, amelyben három autó volt érintett.
A közszolgáltatás ingyenessé tétele óta 928 ezer telekkönyvi kivonatot és kataszteri térképkivonatot bocsátottak ki a tulajdonosoknak – jelentette ki kedden Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A romániaiak csaknem fele kevesebbet tervez költeni az idei téli ünnepek alatt, mint tavaly – derül ki az Avangarde közvélemény-kutatásának kedden ismertetett adataiból.
Döntő házként elfogadta a képviselőház keddi ülésén a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó felülvizsgált törvénytervezetet.
A marosvásárhelyi önkormányzati képviselők elvetették a nyugdíjasok ingyenes utazásának korlátozását, ugyanakkor újabb társadalmi csoportok számára tettek elérhetővé díjmentes bérleteket a tömegközlekedési eszközökön.
A Temesvári Nyugati Egyetem rektora, Marilen Pirtea veheti át Daniel David helyét az oktatási minisztérium élén.
Két autó ütközött frontálisan kedd reggel az Oroszhegy községhez tartozó Székelyszentkirály és Tibód közötti útszakaszon. A balesetben egy személy megsérült.
Oroszország keddre virradóra újabb dróntámadásokat intézett Ukrajna ellen; a hatóságok RO-Alert üzenetben figyelmeztették az ukrán határral szomszédos Tulcea és Galac megye lakosságát drónok vagy dróndarabok becsapódásának veszélyére.
Szélre, hóviharokra és jegesedésre vonatkozó figyelmeztetést adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Bár a riasztás elsősorban az ország déli és délkeleti részeit érinti, Székelyföldön is fagyos időjárás lesz a hét második felében.
A tervek szerint levélben fognak szavazni a bírák és ügyészek az államfő által a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsról (CSM) kezdeményezett referendumon – közölték az elnöki hivatal illetékesei.
szóljon hozzá!