A csíkszentmártoni műemlék templom. A térség műemlékeinek többségét szakszerűen újították fel. Archív
Fotó: Veres Nándor
Szakszerű tervvel mindössze egy-két hetet vesz fel a műemlékek, műemlék zónában található építmények felújításának engedélyezése, míg egy nem megfelelő tervvel akár több hónapig is elhúzódhat a folyamat. Csíkszéken nem gyakoriak az engedély nélküli beavatkozások a műemlékeknél.
2017. május 09., 10:172017. május 09., 10:17
Többször is írtunk róla, hogy a műemlékek és a műemlék zónában található épületek tulajdonosai szerint körülményes ezek felújításának engedélyeztetése, de a szakemberek ezzel nem feltétlen értenek egyet. Ezért arra voltunk kíváncsiak, hogyan zajlik, mennyit időt vesz igénybe az említett eljárás. Mivel minden esetben szükséges a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság engedélye a feljavítási munkálatokhoz, Bakos László igazgatót kérdeztük ezzel kapcsolatban. Elmondása szerint az engedély megszerzéséhez a tulajdonosnak ki kell kérnie egy urbanisztikai bizonylatot, és el kell készíttetnie a helyszínrajzot – a tervben feltüntetve az építmény jelenlegi, illetve tervezett állapotát is. Az összeállított dokumentációt kell leadni a kulturális igazgatósághoz.
Az iratcsomót az igazgatóság munkatársai juttatják el az illetékes bizottsághoz, ahol egy szakembercsoport dönti el, hogy az megfelel-e a különböző elvárásoknak. Amennyiben A kategóriás műemlék épület felújításáról van szó, akkor egy bukaresti bizottság dönti el, hogy a dokumentáció megfelelő-e, ha B kategóriás műemlékről (helyi érdekeltségű), akkor pedig egy brassói bizottság a felelős döntnök. Ha a tervek megfelelők, kiadható az engedély, ha viszont hiányosak, az igazgatóság levélben értesíti a tulajdonost a szakemberek által szükségesnek látott kiegészíteni valókról – részletezte az intézményvezető.
Azt is megtudtuk, a megfelelő szakemberekkel készíttetett tervekkel általában nem szokott probléma lenni.
Szakszerű tervvel mindössze egy-két hetet vesz fel az engedélyezés, míg ebben járatlan tervezőkkel akár több hónapig is elhúzódhat a folyamat, a kiegészítések miatt – részletezte Bakos László. Tisztázta azt is, hogy míg a műemlék zónában lévő épületek felújítására érkező terveket „műemlékes jóváhagyással” nem rendelkező tervezőktől is elfogadják, addig a műemlék épületek esetében csak a megfelelő engedéllyel rendelkező tervezőkkel lehet dolgoztatni.
Rákérdeztünk arra is, hogy térségünkben gyakoriak-e az engedély nélküli beavatkozások műemlékek esetében. Az igazgató szerint Csíkszéken ezek nem jellemzők, kivétel viszont van – például a csíkszentkirályi templom feljavítása. Többségében ugyanis betartják az eljárást a tulajdonosok, és ennek köszönhetően megfelelők a felújítások. Kitért arra is, hogy a szakszerű felújítások gyakoriságához hozzájárul Hargita Megye Tanácsának műemlékvédelmi programja is, amely révén
A megyei önkormányzat honlapján is olvasható: az idei műemlékvédelmi programra június 30-áig adhatók be a pályázati dokumentációk.
A műemlékvédelmi zónában és a műemlékek esetén a felújítás mellett az is fontos, hogy hogyan zajlik a munkálat. A
az épület megfeleljen egykori építészeti sajátosságainak. A műemlékek esetében „oda kell figyelnünk, hogy a minél régebbi minél eredetibb legyen” – emelte ki. A műemlékzónában való munkálatokkal kapcsolatban azt is megjegyezte, Csíkszentdomokoson például egy műemlék épület mellett lilára festettek egy lakóházat. S habár nem a műemlék viseli a színt, a ház mégis nagyon kilóg a faluképből. Az ilyen esetek elkerülése az igazgatóság munkatársainak feladata közé tartozik.
Értékes tárgyi bizonyítékok sérültek
A Csíkszentkirályi Hírmondóban (2009) arról írtak, hogy Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze február végén Régészeti esték címmel indított előadás-sorozatot. Az első előadás témája a csíkszentkirályi műemlék templomnál végzett feltárások eredményeinek bemutatása volt. Az előadáson sok kritika hangzott el a helyi műemlék templom 2002-es, szakszerűtlen, engedély nélküli felújításával kapcsolatban. Többek között elhangzott, hogy a munkálatok során értékes tárgyi bizonyítékok sérültek vagy semmisültek meg, amikor légkalapáccsal távolították el a templom faláról az eredeti vakolatot úgy, hogy közben nem biztosítottak régészeti felügyeletet. Arról is beszámoltak az újság hasábjain, hogy a munkálatokat megrendelő plébános feltehetően jó szándéktól vezérelve fogott a javításokhoz, „azonban a nehézkes és hosszadalmas engedélybeszerzések, jóváhagyások miatt történtek mulasztások műemlékvédelmi szempontból is”.
Ellenőrzéseket végez húsvét apropóján a fogyasztóvédelem. A boltok mellett turisztikai egységekre is kiterjednek az ellenőrzések. Hargita megyében nagyjából rend van szakhatósági szempontból – tudtuk meg a fogyasztóvédelem megyei vezetőjétől.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Légköri instabilitásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, Körösvidékre, Máramarosra, Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Nemcsak a múlt héthez képest, hanem úgy általában véve különösen meleg volt tegnap. Az országban több helyen 30 fok feletti értéket mértek, és hajszál híján Székelyföldön is elértük a 30-at.
Több lakásbetörés és lopás gyanúsítottjait azonosította a rendőrség Maros megyében: a hatóságok szerint az elkövetők nemcsak belföldön, hanem külföldön is követhettek el bűncselekményeket. A gyanúsítottakat őrizetbe vették.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.
Elutasította csütörtökön a bukaresti ítélőtábla a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keresetét, amelyet a Nicușor Dan független elnökjelölt melletti kampányolást megtiltó BEC-döntés ellen nyújtott be az alakulat.
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
Cáfolta csütörtökön a jászvásári Sf. Spiridon-kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.
szóljon hozzá!