Fotó: Bús Ildikó
Akkreditáció és új szakok bevezetése – ezek a legfőbb céljai a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskolának. Erről számolt be a nyáron kinevezett igazgató, Gáj Nándor.
2013. október 17., 15:592013. október 17., 15:59
Kinevezése óta az első sajtóértekezletét tartotta Gáj Nándor, a Művészeti Népiskola igazgatója csütörtökön, melynek keretében a tervekről, átalakításokról számolt be. A negyvenöt éve működő oktatási intézmény nagy hangsúlyt fektet a művészetek oktatására, a jövőben új programokat is beiktatnak a képzésbe. Az igazgató úgy látja, az általa vezetett intézmény tevékenysége nagyon rugalmas, annak minden hátrányával és előnyével együtt. Hátránynak számít, hogy kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint más oktatási intézmény, amely a tanfelügyelőséghez tartozik, viszont előny az, hogy szakoktatással, művészeti tanítással foglalkoznak. „Hamarosan egy felmérést is készítünk, hogy kiderüljön milyen képzésekre lenne szükség, hiszen a rugalmasságnak ez is az alapja. Ugyanakkor bármelyik háromszéki faluban indíthatunk szakokat, erre példa is van már. Léteznek kihelyezett tagozataink, kijárnak a tanáraink, és kultúrát vihetünk a legkisebb falvakba is” – fogalmazott az igazgató.
Ebben a tanévben előtérbe helyezik a népi mesterségek oktatását, így újraindították a fafaragást, de új képzésekben is gondolkodnak. Falvakon bútorfestést, fafaragást oktatnának, kézműves foglalkozásokat tartanának, első lépésként pedig a felnőttoktatási szakokat akkreditáltatnák.
Emellett két új képzést is indítottak, egyik a színházrendezői szak, a másik pedig a kórusvezetői oktatás, mivel mindkét képzésre nagy volt az igény. „A rendezői szak indítása egyrészt azért fontos, mert hagyománya van Háromszéken az amatőr színjátszásnak, főleg falvakon, másrészt pedig pedagógusoknak szeretnénk azt megtanítani, hogy az óvodákban, iskolákban megrendezett szerepléseket ki lehet szélesíteni. Ezáltal többet adnak a diákoknak is. A kórusvezetői képzésre szintén van igény, hiszen a vidéki kórusokat vezetők kántorok, lelkészek, és igénylik a magasabb szintű képzést” – magyarázta az igazgató. A rendezői alapképzés két éves és színház illetve rendezéstörténeti alapismereteket sajátíthatnak majd el a résztvevők, elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. A másodéves hallgatók a modern és posztmodern, elismert rendezők kísérleteit ismerhetik meg, így megtanulhatják, hogy miként lehet színpadi anyagot alkotni adott szöveg nélkül, az alkalomból, vagy a résztvevők személyiségéből kiindulva.
A Művészeti Népiskolában évfordulós ünnepségre is készülnek, hiszen november 8-án ünneplik az iskola fennállásának 45. évfordulóját. Ebből az alkalomból szakmai találkozóra és nyílt napra egyaránt sor kerül, így bárki betekintést nyerhet az intézmény működésébe, a tanárok és szakoktatók pedig tapasztalatot cserélhetnek. „Lehetőségek és szakmai változások a népművészeti iskolákban” témában szerveznek konferenciát, melynek keretében igazgatókat és tanárokat hívnak majd össze, hogy az esetleges szakmai változtatásokról értekezzenek. Gáj Nándor szerint a művészeti és népiskolákban országszerte gondot okoz a módszertan, amely elavulttá vált. „A módszertani alapok, melyet a tanárok kellene használjanak az 1960-as években voltak kidolgozva és azóta nem változtattak rajta. A zenei részeken változott néhány dolog, de úgy érezzük, hogy ezeken a szabályokon változtatni kell, hiszen ma már az igények is másak. Ezért dolgoznánk ki egy új módszertant, figyelembe véve az iskolák lehetőségeit és kéréseit” – hangsúlyozta Gáj Nándor.
Az iskolában egyébként tizenöt állandó tanár oktat több mint ötszáz gyereket és felnőttet, viszont úgynevezett bejáró oktatók is vannak, és a diákok száma is változó. Az intézményt Kovászna megye Tanácsa tartja fenn, éves költségvetésük 900 ezer lej, melyből 200 ezer lejt a képzésekért fizetett tandíjakból kap az iskola. A képzések időtartama és ára is változó, az egyéni oktatás 620 lejbe kerül egy évre, míg a csoportos foglalkozásokért személyenként 260 lejt kell fizetni.
szóljon hozzá!