Fotó: Nagy D. István
A csípős hideg ellenére is legalább kétezer sepsiszentgyörgyi vett részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc165. évfordulójának tiszteletére szervezett ünnepségen. A rendezvény díszszónoka Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese volt.
2013. március 15., 18:342013. március 15., 18:34
2013. március 15., 18:592013. március 15., 18:59
A koszorúzásokat követően lovassági indulóval vette kezdetét a sepsiszentgyörgyi ünnepség a városközpontban, melynek keretében a 11. Székely Huszárezred és a sepsikőröspataki Gróf Kálnoky Lovarda lovasai vonultak fel.
Ezt követően Antal Árpád András Sepsiszentgyörgy polgármestere köszöntötte az ünnepség meghívottjait: Semjén Zsoltot, Magyarország miniszterelnök-helyettesét, Zsigmond Barnát, Magyarország csíkszeredai főkonzulját és Egyed Ákos történészt. Ünnepi beszédében a város polgármestere az elmúlt hónapok nehéz időszakára emlékeztette az egyebegyűlteket, kiemelve, hogy a közösség példásan helyt tud állni, ha a helyzet, a szükség megkívánja. „Félelemre nem lehet jövőt építeni. A félelem megbéklyózza az embereket, és akadályozza azt, hogy alkotó munka bontakozzon ki. Márpedig Székelyföldnek a fejlődéshez alkotó munkára van szüksége” – hangsúlyozta a városvezető, megköszönve az összefogást a sepsiszentgyörgyieknek, háromszékieknek, akik önérzetesen emelték fel a szavukat az ellen, hogy elemi jogokat vitassanak el tőlük.
Antal Árpád az autonómia létjogosultságáról beszélt, valamint arról, hogy a hatalom azt sulykolja, Székelyföld nem tudja eltartani magát, és ha autonómiát akarnak az itt élők, akkor menjenek el innen. „Legyen világos mindenki számára: nem megyünk sehová! Se Mongóliába, se Magyarországra! Ez a mi szülőföldünk, a mi országunk is. És jogunk van kitűzni a zászlónkat! Jogunk van használni az anyanyelvünket, jogunk van az autonómiához.” Felszólalásában Antal arra hívta fel az itt élők figyelmét, hogy Székelyföld szegénysége hamis mítosz, a lakosság zavartalanul szeretne élni és dolgozni, nem várva reménytelen befektetéseket a román államtól, amelyiknek a legnagyobb beruházása Sepsiszentgyörgyön az elmúlt 23 évben a csendőrlaktanya megépítése volt, és a rendőrség új székhelyének építése.
Az EMI ifjúsági szónoka, Ghinea Lóránd a bátor ifjak ünnepének nevezte március 15-ét, kiemelve, hogy ma is békét, szabadságot és egyetértést kívánnak a fiatalok.
A szónoklatok között kórusműveket és Kossuth-nótákat adtak elő a háromszéki egyesített kórusok és énekesek, valamint forradalmi szavalatok is elhangzottak. A rétyi Kováts András Fúvószenekar forradalmi nótáinak előadását követően a sepsiszentgyörgyi rendezvény díszszónoka tartotta meg ünnepi beszédét.
Semjén Zsolt a magyar nemzet nagy ünnepének jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy két tévedést is el lehet követni a nemzettel szemben. Az egyik az, amikor nem tekintik értéknek a nemzetet, a másik tévedés pedig az, amit sovinizmusnak is lehet nevezni, mivel egyik nemzet tagadja a másik nemzet létét és élethez való jogát. „Mi elutasítjuk mindkét szélsőséget, mi azt mondjuk, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Olyan érték, amit csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. A magyar a magyarságát, a román a románságát, a francia a franciaságát, a német a németségét. Mi azt akarjuk, hogy azt a csodálatos gazdagságot, amit ma magyarságnak nevezünk, és amit az őseinktől kaptunk, azt átadhassuk az utódainknak is” – fogalmazott a főszónok.
Semjén emlékeztett 1848–49 üzenetére is, ami nem más mint a haza és haladás jelszavak, hiszen a magyar történelem évszázadai során ez a kettős jelszó bizonyította a megmaradás feltételeit. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, itt és most komoly feladata van a magyarságnak, hogy továbbvigye a szabadságharc örökségét, a magyar szabadság örökségét, ami azt jelenti, hogy nem vagyunk alábbvalóbbak egyetlen más nemzetnél sem, és nem vagyunk másodrendű állampolgárok. „Tudatosítani kell magunkban, magyarokban, és tudatosítani kell a románságban is azt, hogy amit itt és most kérünk, elvárunk és követelünk, az nem egy soha nem látott és hallott extremitás, hanem a legtermészetesebb dolog Európában. Ha másoknak lehet, nekünk is lehet” – mondta Semjén.
A sepsiszentgyörgyi ünnepi rendezvényen felolvasták a marosvásárhelyi tüntetés petícióját, majd az ünnepség a magyar és székely himnuszok eléneklésével zárult. A közel kétezer sepsiszentgyörgyi többször is felemelte hangját az autonómiáért, az elmúlt évekhez képest pedig megsokszorozódott az ünnepség helyszínén a székely zászlók száma is.
Nagyon sok mozgássérültnek a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat által szervezett nyári tábor jelenti az év egyik kiemelkedő eseményét, ez idén június 29-től július 6-ig zajlott Mikóújfaluban.
Hat település között osztotta szét a Galac megyétől kapott egymillió lej értékű gyorssegélyt hétfői ülésén Kovászna Megye Tanácsa. Bíznak benne, hogy rövidesen az árvíz sújtotta községek fertőtlenítésére igényelt kormánytámogatás is megérkezik.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület fennállásának 35. évfordulójára készült dokumentumfilmet, hétfőn 17 órától mutatják be a kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola székházában.
A sepsiszentgyörgyi rendőrséget riasztotta szombaton késő este egy nő, hogy 37 éves fia öngyilkosságot fontolgathat a vasútállomás környékén.
Elérkezett egy nemzedékről nemzedékre testálódott álom megvalósulásának ideje a kovásznai unitárius leányegyházközség számára: széleskörű közösségi összefogásnak köszönhetően saját gyülekezeti otthonuk lett.
Fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adtak ki a meteorológusok szombaton az ország tíz megyéjére.
A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.
Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.
Hat szolgálati lakással lesz gazdagabb egy év múlva Kovászna városa, amelyeket az egészségügyben és oktatásban dolgozóknak szánnak. A kivitelezés múlt héten kezdődött el, uniós alapokból finanszírozzák.
Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek.
szóljon hozzá!