Népszavazás: tartalmi hibákat is lát a kovásznai prefektus

Kovászna megye prefektusa szerint a törvényt nem lehet helyi referendummal módosítani, ugyanis a jelenlegi fejlesztési régiókat törvény szabályozza. Hozzátette, a Kovászna Megye Tanácsa a formai előírásoknak sem tett eleget, de ha be is tartja ezeket, akkor sem szervezhetett volna helyi referendumot a fejlesztési régiók módosításáról.

A kormánymegbízott szerint helyi népszavazást csak olyan helyi kérdésekben lehet tartani, ha például egy községből ki akar válni egy-két falu, önálló közigazgatási egységet hozva létre, vagy arról is meg lehet kérdezni a helyi közösséget, akarja-e, hogy szupermarket épüljön a településen.

Dumitru Marinescu prefektus egyébként újságírói kérdésre cáfolta, hogy hadjáratot folytatna a magyar jelképek ellen. „Ha betartják a törvényt, nincs bajunk senkivel. Ellenben sok esetben úgy érzem, a Kovászna megyei önkormányzatok, a megyei tanács feszegeti a húrt: meg nem engedett helyekre tűzik ki a zászlókat, törvénytelen szimbólumokat használnak. Mivel minden romániai megyének lehet zászlója, Kovászna megye lobogóját valószínűleg azért érvénytelenítette a bíróság, mert az elfogadása során nem tartották be a törvényes lépéseket” – vélekedett a kormánymegbízott.

Amint arról beszámoltunk, a Kovászna megyei törvényszék formai okokra hivatkozva érvénytelenítette a régiós népszavazás megszervezését szabályozó tanácsi határozatot. A megyei önkormányzat megfellebbezi a döntést.

Tamás Sándor tanácselnök kifejtette, a referendummal nem módosították volna a fejlesztési régiókat szabályozó törvényt, ám a népszavazás eredményére hivatkozva az RMDSZ-es honatyák benyújthattak volna a parlamentbe törvénymódosító javaslatot. A szövetség kezdeményezte referendumon hat megyében arról szavaztak volna, hogy szeretnék-e, ha Hargita, Kovászna és Maros megye, illetve a Partiumban Bihar, Szatmár és Szilágy megye önálló fejlesztési régiót alkotna.