A székely zászló körül kialakult méltatlan médiacirkusz ellen tiltakozik Antal Árpád polgármester, kiemelve, hogy számára az alkotmány legfontosabb szava a szabadság.
2013. február 07., 12:092013. február 07., 12:09
2013. február 07., 12:432013. február 07., 12:43
Sajtóértekezleten ismertette álláspontját csütörtökön a székely zászló körül kialakult médiacirkusszal kapcsolatosan Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki a Facebook-oldalán is arra buzdítja ismerőseit, hogy használják a jelképeiket. A polgármester figyelemztett, öt év múlva ünnepli Románia a nagy egyesülés százéves évfordulóját, nagy ünnepre készül az ország, de erre ők is készülnek: „Egy dolog mindenkinek világos kell legyen, az ígéretek nem évülnek el. Nehogy valaki azt higgye ebben az országban, hogy az 1918-ban megfogalmazott ígértek elévülése száz év, és akkor utána már nem kell ezeket az ígéreteket betartani.”
Antal Árpád ingyenreklámnak tartja az országos román médiában zajló cirkuszt a székely zászlóval kapcsolatban, mivel meglátása szerint ma már az utolsó kis moldvai faluban is ismerik ennek köszönhetően a székely zászlót. A városvezető emlékeztett Dan Şova miniszter azon figyelmeztetésre, miszerint az erdélyi autópálya nem készül el a közeljövőben, mivel erre nincs pénze a román kormánynak. „Azt hiszem, az egész cirkusz arról szól, hogy az erdélyi emberek autópálya helyett cirkuszt kapnak az új román kormánytól. Öt év múlva meghúzzuk a vonalat, nemcsak mi erdélyi magyarok, hanem az erdélyi románok is, mert összeadják azt, hogy mit nyert Erdély abból, hogy román fennhatóság alá került. Mert valójában nem nyert semmit, kiszipolyozták az erdélyi emberek pénzét, és elvitték Bukrastbe, ahol autópályát építettek a tengerre, hegyekbe” – mondta Antal. A polgármester, bár nem érti, mi zavarja a románokat a zászlóügyben, de meggyőződése, hogy az elmúlt napokban ijesztő volt látni, hogy a magyar közösséget mediatikus lincselés érte, és ezt a kampányt az Antena3 irányítja.
A székely zászló használatával kapcsolatosan Sepsiszentgyörgy polgármestere felhívást fogalmazott meg Facebook-oldalán román, angol és magyar nyelven, mintegy tiltakozásként a médiacirkusz ellen, ami a magyarokat érinti. „Arra kérem barátaimat és ismerőseimet, hogy a székely zászló körül kialakult méltatlan médiacirkusz elleni tiltakozásként tegyék ki borítóképnek a székely zászlót! Ne engedjük, hogy tagadják a létünket, ne engedjük, hogy rongydarabnak nevezzék nemzetünk zászlaját! Hajrá székelyek, hajrá Székelyföld!” – írta oldalára a polgármester.
Újságírói kérdésre kifejtette, azért tartotta fontosnak ezt a bejegyzést, mert úgy gondolja, az erdélyi magyarok magyarként szeretnének élni román és európai állampolgárként a szülőföldjükön. Antal hozzátette: nehéz elviselni, hogy míg az Európai Unióban a magyar nyelv hivatalos nyelv, addig a szülőföldön nem tekintik annak, és problémát okoz. Az pedig egyenesen elfogadhatatlan, ha megmondják, hogy hol használhatjuk a szimbólumokat és hol nem, mivel Európa szabad, és a román alkotmány legfontosabb szava a szabadság.
Egyre népszerűbb a facebookos zászlókitűzés
Lucian Mândruţă tévés szakember – aki szintén „kitűzte” a székely zászlót a Facebook-oldalára – nem érti, mi a bajuk a románoknak a székely közösség szimbólumával, hiszen nyugaton mindegyik vidéknek megvan a történelmi zászlaja, fesztiválja, sajtfélesége, könyvesboltja és kastélya. „Végül is, mi bajunk a magyarokkal? Nem igaz, hogy legalább ezer éve itt vannak? Nem igaz, hogy védték a határt? Tudják a román emberek, hogy hány csatában haltak meg magyarok, hogy megvédjék Erdélyt a töröktől és a tatártól? Nem tudják. Mert nincs szemünk és fülünk, csak Ştefan és Mihai számára. Mivel a mi tankönyveink szerint más nemzeteknek nincsenek hőseik, azoknak a népeknek sem, amelyekkel történetesen ugyanazon a történelmen osztozunk, amely megérdemelné, hogy megbékéléssel érjen véget” – írja Mândruţă.
Meglátása szerint a székely zászló körül kialakult médiabotrány azoknak használ, akik most a gazdaság beindításával kellene foglalkozzanak, de nincs megoldásuk, ezért újraszítják a gyűlöletet.
Sokan igyekeztek székely zászlókkal vasárnap este Sepsiszentgyörgyön a városszéli Orotvány irányába, ahol már állt az őrtűznek felállított máglya. Mindez a jelen- és távollévők székelyföldi autonómiaigényét nyomatékosította.
Főként diákok és tanáraik, illetve önkormányzati képviselők részvételével zajlott az október 23-i megemlékezés a kézdivásárhelyi temetőben. Annál a kopjafánál, amelyet a Szoboszlai-féle összeesküvés mártírjai előtt tisztelegve állítottak 30 évvel ezelőtt.
Két nappal a sepsiszentgyörgyi képviselő-testület megalakulása után, szerdán a Kovászna megyei önkormányzat új képviselői és Tamás Sándor tanácselnök is letette a hivatali esküt.
Kovászna város ismét profitál a fejlesztési minisztérium által még tavaly útjára indított országos helyreállítási terv (PNRR) pályázati kiírásából: több mint 14,2 millió lej értékben kaptak támogatást középületek energiahatékonyságának javítására.
Személyautó és mikrobusz ütközött vasárnap reggel a Kovászna és Réty közötti 13-as jelzésű országúton, Bita településen. Az ütközés következtében ketten sérültek meg.
Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.
A bukaresti táblabíróság döntése értelmében biztossá vált az Országos Befektetési Társaság (CNI) becslése szerint 130 millió lejbe kerülő kézdivásárhelyi uszoda építőjének kiléte.
Barót idén 6,37 százalékkal több pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt esztendőben, kiadásai pedig 1,63 százalékkal nőnek – szerdai ülésén a város önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a település költségvetését a 2023-as évre.
A kézdivásárhelyi tanácsülés keddi napirendjén szereplő több mint kéttucatnyi határozattervezet közül a legfontosabb a város költségvetésének elfogadása volt.
A sepsiszentgyörgyi megyei kórház épületeinek hőszigetelését célzó pályázat finanszírozási szerződését írta alá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Cseke Attila fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!