A növény rajta hagyja a nyomatát ezeken a párlatokon. Olyan, mintha a virágzó rózsáról összegyűjtenéd a harmatot
Fotó: Veres Nándor
Rózsa, zsálya, boldogasszony tenyere, rozmaring, izsóp, citromfű, levendula, menta és a legutóbbi, a palo santo párlatai sorakoznak szépen megfestett üvegekben a csíksomlyói Szent István Otthon udvarán lévő teaházban. De nem csak ezek, még számtalan, növényekből készült preparátum illata száll a levegőben, nem csoda, hogy Balázs Zsókának, az otthon vezetőjének egyik kedves kikapcsolódása a gyógynövényekkel, virágvizekkel való foglalkozás.
2023. február 12., 14:532023. február 12., 14:53
2023. február 12., 14:572023. február 12., 14:57
Tündérország harmatcseppjei – mutat nevetve a különböző hidrolátumokat tartalmazó üvegekre Balázs Zsóka, majd hozzáteszi, a vízben ott van az adott növény lenyomata, érdemes tudományos szemszögből is megvizsgálni. Vannak országok, ahol reneszánszukat élik a virágvizek, használják az alternatív terápiák során is, ugyanúgy, mint az illóolajakat, csak a párlatok nem annyira invazívak – tudjuk meg Zsókától.
Ezek százszázalékos tisztaságú vizek, ugyanakkor megvannak bennük az adott növény tulajdonságai. A palo santónak gombaölő hatása van, a tömjén is tisztít, ajánlott a fáradt arcbőrre. De a boldogasszony tenyerének, izsópnak, gyantának is antibakteriális hatása van. A kakukkfüvet nem ajánlom a bőrre, mert hihetetlenül csíp, kipirosodik a bőr” – sorolja.
Zsóka elmeséli, hogy születése óta többféle allergiával küzd, ezért annak idején édesanyja szódabikarbonátos golyócskákat készített számára a tisztálkodáshoz, amelyekbe bulgáriai rózsaolajat cseppentett. „Később, mivel nagyon fiús lány voltam, és emiatt volt egy rakás balesetem, egy ortopéd orvos egy illóolaj-keveréket ajánlott, amelyet Magyarországról beszerzett kókuszzsírba kevertek, és azzal
A mai napig rendelem az olajaimat a keverékhez, szép kis összeg havonta, és gondoltam, mi lenne, ha megpróbálnám én is elkészíteni. Orvosnak készültem, és nagyon szeretem a kísérletezéseket. A suliban is a kémialabor volt a kedvencem. Elkezdtem olvasni az illóolajakról.
Akitől rendelem, felkért, hogy adjam ki a teaházat, tartson itt egy alapszintű kurzust, és a végén kérdezte, hogy miért nem készítek én is olajakat, hiszen annyiféle gyógynövényem van. Közelgett a szülinapom, és elsóhajtottam magam, hogy de jó volna, ha lenne nekem is egy illóolaj-lepárlóm. Meg is kaptam” – eleveníti fel a kezdeteket.
„Orvosnak készültem, és nagyon szeretem a kísérletezéseket. A suliban is a kémialabor volt a kedvencem”
Fotó: Veres Nándor
Olajakat viszont nem készít a párlóban, inkább a virágvizekkel kezdett kísérletezni. Mint mondja, tapasztalati alapon jutott el a készítésükhöz, mert sehol sem találta meg konkrétan leírva, hogy hány Celsius-fokon és mennyi ideig kell párolni egy-egy virágfajtát.
Hiába nyolcvan literes a lepárló, abból két-három, a levendula esetében négy liter minőségi hidrolátum lesz. Amelyik növénnyel csak lehetett, kísérleteztem. Aztán sikerült szereznem egy elektromos pH-mérőt, mert a pH határozza meg ezeknek a párlatoknak az optimális hatását. Megvan mindenik növénynek, hogy mennyi az optimális pH-ja, van, hogy 3,5 vagy éppen 4,6. És csak ebben a 2, 3, 4 literben, a többiben vagy magasra ugrik, vagy teljesen elenyészik. Az esszencia csak ebben a pár literben van meg.”
Kevés minőségi virágvíz jön ki hét kiló gyógynövényből
Fotó: Veres Nándor
A parlo santo vizéről, amelyet ottjártunkkor készített, megtudjuk, hogy nehezen párolódott a Peruból hozott fa, ezért úgy gondolta, beáztatja.
„Eszembe jutott, hogy Ceaușescu idejében gyakran kőkemény volt a kenyér, és édesanyám fenyő tűzgyújtós formákon párolta, amíg megpuhult és ehetővé vált a fekete kenyér. Ugyanezen elvből kiindulva logikusnak tűnt, hogy nem fogja leadni az esszenciáját a fa. Beáztattam két napig, nem történt semmi, majd egy hétig, és akkor kezdett kiengedni. Ezután beletettem a tartályba, és úgy adta ki azt az illatot és azt az ízt, amit kellett.
A csipkebogyó a magas hő hatására elveszíti a C-vitamin hatását, és nekünk pont ez kell. A csipkebogyót le kell őrölni, beáztatni, két napig hagyni, amíg bordópiros lesz a lé, és utána párolni át nagyon lassú tűzön” – avat be a párlatkészítés titkaiba Zsóka.
A gyerekeknek is példát mutat azzal, hogy egy tevékenységbe mennyire el lehet mélyülni
Fotó: Veres Nándor
A csipkebogyó, a koriander, a tömjén párlatát, amelyek nem kimondottan virágból készülnek, télen is lehet készíteni. „A virágvizeknek nem hiába virágvíz a nevük, azokat virágzáskor kell készíteni. Megvan az az időintervallum, amikor ajánlott szedni, délelőtt tizenegytől délután három óráig, amíg a nap teliben éri, és amikor a legtöbb hatóanyag van bennük. Utána rögtön neki kell fogni a desztillálásnak.
Nyilván beléndekből nem fogok készíteni. De aminek szép virága van, azokból nagyjából mind kipróbáltam. Most a gyöngyvirágról lemaradtam, de annak a gyógynövényes könyvekben is felkiáltójeles a használata. Ugyanez van a liliommal is, ezekkel csak csínján. És amivel csínján, azzal én nem foglalkozom.”
Balázs Zsóka: ez a tündérek földje, és most rajtunk áll, hogy azzá tesszük-e
Fotó: Veres Nándor
Balázs Zsóka rámutat, jó, ha az otthon lakói látják, hogy behatóbban foglalkozik valamivel, kikapcsolódik a hobbija által, hogy kitartó, és ha valami ismeretlen, azt nem kell nyomban eltaszítani, hanem apránként meg lehet ismerni. Hangsúlyozza, a teák és illóolajak között a virágvizek egyfajta „fehér foltnak” számítanak, szeretné, ha tudományosan is vizsgálnák ezek hatásait, mert
Számára az nem elég, ha a laikusok javallják, hogy például a citromfüvet milyen esetekben jó inni, vagy hogy a mentát bőrirritáció esetén ajánlott használni, mert ezek tudományosan nincsenek alátámasztva.
A vizek kis üvegcsékbe kerülnek – lehet permetezni a bőrre
Fotó: Veres Nándor
„A növény rajta hagyja a nyomatát ezeken a párlatokon. Olyan, mintha a virágzó rózsáról összegyűjtenéd a harmatot. A mesékben maguk a tündérek is ezekben mosakodtak. Hiszem, hogy Székelyföld tündérország, ez a tündérek földje, és most rajtunk áll, hogy azzá tesszük-e.”
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
Csütörtök reggel óta nem érik el édesanyjukat, a csíkszeredai Sándor Péter Katalint külföldön élő gyermekei, így megtalálásában a helyi közösség segítségét kérik.
Közzétették az éppen aktuális légúti fertőzéses esetek (influenza, felső légúti fertőzés, tüdőgyulladás) számát az országban, ami egyik szempontból sok, másik szempontból pedig nem.
Bírósági keresetet indíthat egy szakszervezet a gyergyószentmiklósi kórház ellen, mert szerintük a kórházmenedzser rosszindulatúan nem biztosítja az elvárásaik szerint az alkalmazottak számára a bérpótlékokat. A menedzser elutasítja a vádakat.
Kettős kiállításnak ad helyet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház emeleti díszterme. Szerda este nyílt meg Sárosi Csaba és Vetró András helyi képzőművészek közös tárlata.
Egy gázpalack robbanása okozott tüzet csütörtökön délután a Gyulakutához tartozó Rava településen.
Két tűzoltóautóval szálltak ki csütörtökön délután a tűzoltók Székelyudvarhelyen egy irodaépülethez, amelynek meggyulladt a tetőzete.
Tizennégy személytől ujjlenyomatot vettek, és le is fényképezték őket csütörtökön délelőtt Oltszemen, ahol a Kovászna megyei rendőrök razziáztak.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a 32 F-35-ös repülőgép beszerzéséről szóló törvénytervezetet - közölte a kabinet szóvivője.
Az udvarhelyszéki fogyasztók problémáiról és a villamossági hálózatok fejlesztéséről tárgyaltak a térség polgármesterei az Electrica országos vezérigazgatójával csütörtökön Székelyudvarhelyen.
Romániában sosem volt könnyű feladat vállalkozni, de a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet és a folyamatosan változó adózási szabályok miatt a helyzet ma különösen nehéz.
szóljon hozzá!