
A halvaszületések esetszáma alacsony, de az arányszámok így is aggasztók. Illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az országos átlagnál alacsonyabb, de az európai uniós középértéknél magasabb a csecsemő-, illetve gyerekkori elhalálozás aránya Hargita megyében – derül ki a megyei népegészségügyi igazgatóság által készített legfrissebb elemzésből. Ebből az is kiderül, hogy a magzat-, illetve újszülött-elhalálozásokat megelőző orvosi vizsgálatokon minden esetben kizárták a veszélyeztetettség fennállását a szülész-nőgyógyászok.
2017. december 18., 13:532017. december 18., 13:53
Elemzést készített a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság a megyében feljegyzett magzat- és csecsemő-elhalálozásokról. Azonban már az elején megjegyzik, hogy
és bár az ingadozás évről évre viszonylag alacsony, mégis erősen befolyásolja az arányszámokat, ezért a statisztikai adatokból nem lehet pontos következtetéseket levonni.
A megyében tavaly összesen harminc gyerekkori – 0–4 év között bekövetkezett – elhalálozást jegyeztek fel. Ezeknek több mint fele – tizennyolc eset – úgynevezett perinatális, azaz magzati vagy a születés utáni hat napban bekövetkezett elhalálozás volt. További nyolc esetben egyéves kora előtt hunyt el a gyerek, négy esetben pedig egy- és négyéves kor között.
A perinatális esetek közül tizenhárom magzati halálozás volt, öt esetben pedig veleszületett rendellenességek miatt vesztették életüket az újszülöttek. Az adatsorhoz az igazgatóság megjegyzésként hozzáfűzi, hogy
Az elemzés készítői szerint ez több feltételezést is maga után von: egyrészt azt, hogy felületesen töltik ki a perinatális elhalálozások kartotékait, másrészt a fejlett diagnosztikai eszközök hiányáét, illetve a hiányos szakmai képzettségét. Megjegyzik viszont, hogy ezen elhalálozások többségét, az összes eset majdnem 39 százalékát harmincévesnél idősebb szülő nő esetében jegyezték fel, ugyanakkor voltak néhányan, akik 18 évesnél fiatalabb leányanyák voltak.
Az egyéves koruk előtt elhunyt csecsemők esetében egy kivételtől eltekintve mind légzőszervi megbetegedések, illetve veleszületett légzőszervi rendellenességek voltak az elhalálozás okai. Az elemzés kitér arra is, hogy az esetek háromnegyede városon történt, de a csecsemők otthon hunytak el, vagy a kórházba történő beutalásuk napján, ugyanis a szülők csak a betegség nagyon előrehaladott stádiumában, gyakorlatilag az utolsó órában fordultak orvoshoz.
Ezek a csecsemők mind rendezetlen, hátrányos helyzetű, vándorló életmódot folytató családokból kerültek ki.
akárcsak az egy- és négyéves kor között bekövetkezett elhalálozások többségéért. Ugyanis a négyből kettő közúti baleset miatt következett be, egy kisgyerek pedig vízbe fulladt.
Noha az egyéves kor előtti elhalálozások tekintetében Hargita megyében az elmúlt években alacsonyabb volt az arány az országos átlagnál, a halvaszületések esetében ez nem így van. Az országos átlag az ezer élveszületésre számolt elhalálozások esetében 4%, 3,7%, illetve 3,8% volt 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban, Hargita megyében viszont ez minden térségben magasabb volt az elmúlt években, mindössze Udvarhelyszéken és Maroshévíz térségében volt alacsonyabb 2016-ban. Az adatokkal kapcsolatban azonban a megyei népegészségügyi igazgatóság megjegyzi, hogy a komplikált esetek rendszerint a megyei sürgősségi kórházba, illetve egyetemi kórházakba kerülnek, ezért az arányszámok torzulhatnak.
Az országos helyzet
A csecsemőhalandóság egy ország gazdasági és társadalmi fejlődésének, illetve a lakosság egészségi állapotának egyik alapvető mutatója – jegyzik meg a népegészségügyi igazgatóság elemzésének készítői. Kitérnek arra is, hogy Románi a gyermekhalandóság tekintetében az európai uniós ranglista utolsó helyén áll: évente kétezer gyermek hal meg az ötéves kor betöltése előtt, miközben a tagországok közül itt költenek legkevesebbet az egészségügyre és a lakosság egészségügyi nevelésére. Romániában az ezer élveszületésre számolt gyermek-elhalálozás mértéke eléri a 7,6 százalékot, ez több mint kétszerese az EU 3,6 százalékos átlagának. Ugyanakkor az EU-tagországok között Romániában a legmagasabb a 10–17 éves korú leányanyák aránya is, az ország ezzel több afrikai államnál, például Burundinál vagy Botswanánál is rosszabb helyzetben van – áll az elemzésben.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.
szóljon hozzá!