
A halvaszületések esetszáma alacsony, de az arányszámok így is aggasztók. Illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az országos átlagnál alacsonyabb, de az európai uniós középértéknél magasabb a csecsemő-, illetve gyerekkori elhalálozás aránya Hargita megyében – derül ki a megyei népegészségügyi igazgatóság által készített legfrissebb elemzésből. Ebből az is kiderül, hogy a magzat-, illetve újszülött-elhalálozásokat megelőző orvosi vizsgálatokon minden esetben kizárták a veszélyeztetettség fennállását a szülész-nőgyógyászok.
2017. december 18., 13:532017. december 18., 13:53
Elemzést készített a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság a megyében feljegyzett magzat- és csecsemő-elhalálozásokról. Azonban már az elején megjegyzik, hogy
és bár az ingadozás évről évre viszonylag alacsony, mégis erősen befolyásolja az arányszámokat, ezért a statisztikai adatokból nem lehet pontos következtetéseket levonni.
A megyében tavaly összesen harminc gyerekkori – 0–4 év között bekövetkezett – elhalálozást jegyeztek fel. Ezeknek több mint fele – tizennyolc eset – úgynevezett perinatális, azaz magzati vagy a születés utáni hat napban bekövetkezett elhalálozás volt. További nyolc esetben egyéves kora előtt hunyt el a gyerek, négy esetben pedig egy- és négyéves kor között.
A perinatális esetek közül tizenhárom magzati halálozás volt, öt esetben pedig veleszületett rendellenességek miatt vesztették életüket az újszülöttek. Az adatsorhoz az igazgatóság megjegyzésként hozzáfűzi, hogy
Az elemzés készítői szerint ez több feltételezést is maga után von: egyrészt azt, hogy felületesen töltik ki a perinatális elhalálozások kartotékait, másrészt a fejlett diagnosztikai eszközök hiányáét, illetve a hiányos szakmai képzettségét. Megjegyzik viszont, hogy ezen elhalálozások többségét, az összes eset majdnem 39 százalékát harmincévesnél idősebb szülő nő esetében jegyezték fel, ugyanakkor voltak néhányan, akik 18 évesnél fiatalabb leányanyák voltak.
Az egyéves koruk előtt elhunyt csecsemők esetében egy kivételtől eltekintve mind légzőszervi megbetegedések, illetve veleszületett légzőszervi rendellenességek voltak az elhalálozás okai. Az elemzés kitér arra is, hogy az esetek háromnegyede városon történt, de a csecsemők otthon hunytak el, vagy a kórházba történő beutalásuk napján, ugyanis a szülők csak a betegség nagyon előrehaladott stádiumában, gyakorlatilag az utolsó órában fordultak orvoshoz.
Ezek a csecsemők mind rendezetlen, hátrányos helyzetű, vándorló életmódot folytató családokból kerültek ki.
akárcsak az egy- és négyéves kor között bekövetkezett elhalálozások többségéért. Ugyanis a négyből kettő közúti baleset miatt következett be, egy kisgyerek pedig vízbe fulladt.
Noha az egyéves kor előtti elhalálozások tekintetében Hargita megyében az elmúlt években alacsonyabb volt az arány az országos átlagnál, a halvaszületések esetében ez nem így van. Az országos átlag az ezer élveszületésre számolt elhalálozások esetében 4%, 3,7%, illetve 3,8% volt 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban, Hargita megyében viszont ez minden térségben magasabb volt az elmúlt években, mindössze Udvarhelyszéken és Maroshévíz térségében volt alacsonyabb 2016-ban. Az adatokkal kapcsolatban azonban a megyei népegészségügyi igazgatóság megjegyzi, hogy a komplikált esetek rendszerint a megyei sürgősségi kórházba, illetve egyetemi kórházakba kerülnek, ezért az arányszámok torzulhatnak.
Az országos helyzet
A csecsemőhalandóság egy ország gazdasági és társadalmi fejlődésének, illetve a lakosság egészségi állapotának egyik alapvető mutatója – jegyzik meg a népegészségügyi igazgatóság elemzésének készítői. Kitérnek arra is, hogy Románi a gyermekhalandóság tekintetében az európai uniós ranglista utolsó helyén áll: évente kétezer gyermek hal meg az ötéves kor betöltése előtt, miközben a tagországok közül itt költenek legkevesebbet az egészségügyre és a lakosság egészségügyi nevelésére. Romániában az ezer élveszületésre számolt gyermek-elhalálozás mértéke eléri a 7,6 százalékot, ez több mint kétszerese az EU 3,6 százalékos átlagának. Ugyanakkor az EU-tagországok között Romániában a legmagasabb a 10–17 éves korú leányanyák aránya is, az ország ezzel több afrikai államnál, például Burundinál vagy Botswanánál is rosszabb helyzetben van – áll az elemzésben.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!