
Háború van a szomszédban, erről szól most minden. A pszichológus szerint kivédeni nem lehet, csak kezelni, ezért nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy tabusítjuk. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Három évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt egy világjárvány, egy hete pedig nem sokan gondolták volna, hogy közel hozzánk háború fog kirobbanni. Az oktatási rendszert és a gyermekek mindennapjait negatívan befolyásoló készenléti állapot után – átmenet nélkül – olyasmi következett, amiről a szülők sem sokat tudnak. Ilyen körülmények között a felnőttek is stresszesebbek, de leginkább a gyermekek lelki egyensúlya van veszélyben. Szalay Zsuzsanna pszichológussal beszélgettünk.
2022. március 06., 21:272022. március 06., 21:27
2022. március 07., 16:432022. március 07., 16:43
– Előbb kitört a világjárvány, majd jöttek a megszorító intézkedések, mint például az online oktatás, most pedig háborús állapotok vannak a szomszédban. Egyre váratlanabb és súlyosabb helyzetek alakulnak ki, egyre nagyobb a nyomás a gyerekeken is. Milyen veszélyei lehetnek ennek a feszültségnek, bizonytalanságnak?
– A pandémia hatásait a szaklapok Covid-traumáként említik, számokban is megjelent már, hogy poszttraumás stresszzavarok jelentek meg a lakosság körében. Sokak érzelmi biztonsága megingott, most pedig,
mélyülhet el, vagyis kumulatív traumákról, kumulatív stresszről beszélhetünk. A hatások még nem mérhetők, de érzékelhetők a gyermektársadalom körében is. Igaz, hogy szinte minden családban keringenek háborús történetek, amelyeket nagyapák meséltek, mesélnek, tragédiákról, amelyeket maguk átéltek vagy hallottak róluk. De ezeket úgy raktároztuk el magunkban, mint a régmúlt történései, amelyek nem fordulhatnak többé elő. Ez most átértékelődni látszik. Tehát vannak ilyen családi kollektív tudattalanba beaktivált régi sérelmek, vagyis transzgenerációs traumák, amelyek most felszakadnak. Ez a felnőtt lakosságot ijeszti meg előbb, és tőlük azonnal átveszik a gyerekek. Ráadásul a világhálón egy kattintásra véres, ijesztő, aberrált tartalmak ömlenek velük szembe, korlátlan mennyiségben. Efölött nincs a szülőknek kontrollja, hiszen mobileszközön bárhol megnézheti a gyermek.
Ez van a levegőben mindenhol, akár tetszik, akár nem.
– Hogyan beszélnek ezekről a gyerekek? Keresték már konkrét kérdésekkel a jelenlegi helyzet kapcsán?
– Van, aki kacarászik a mémeken, van, aki retteg, és van, aki nem is beszél róla. Konkrétan hallottam gyermekek közti beszélgetést, ahol az egyik kérdezte a másiktól, hogy az apukákat is behívják-e, mert ő azt hallotta, hogy igen.
A háború első napjainak egyikén négy katonai helikopter repült át a város fölött, és ez már elég volt hozzá, hogy a gyerekek megkérdezzék, ezek bombázó gépek-e, és ránk is dobnak-e robbanószert. Netán atombombát? És akkor mi lesz velünk? Erős érzelmi felfokozottságban van sok gyermek, de vannak olyanok is, akik nem is akarnak hallani az eseményekről, távol tudják maguktól tartani. Alapvetően
Ez azért is fontos, mert a gyermeki fantázia gyakorta sokkal félelmetesebb a valóságnál. Ha elérjük náluk, hogy ezeket kimondják – a még kisebbeknél akár, hogy lerajzolják –, akkor szülőként segíteni tudunk, megnyugtatni őket, azt a biztonságérzetet adhatjuk nekik, amire olyan nagy szükségük van.
– Sok szülőnek van tapasztalata első kézből hadiállapotokról, gondolok itt a ’89 decemberi eseményekre. Csakhogy akkor néhány nap után egy jobb világ perspektívája nyílt. Most nem így fest a helyzet. Hogyan, mit válaszolhatnak a gyerekeiknek, ha a háborút érintő éles kérdéseket tesznek föl nekik?
– Mivel a biztonságérzet ingott meg sokakban, ezt kell a szülőnek helyreállítania. Nem szabad eltagadni sem a történéseket, de túlreagálni sem. Szem előtt kell tartanunk, hogy rengeteg az álhír, úgyhogy
Ennél többet most nem tudunk hitelesen mondani. Kisgyerekeknél ne kövessük el azt a hibát, hogy ideológiai magyarázatokkal látjuk el őket, hiszen sem történelmi, sem földrajzi, sem politikai ismereteik nincsenek ahhoz, hogy megérthessék az összefüggéseket. Ugyanakkor korlátozni kell a tartalomfogyasztásukat, sőt magunk is minél ritkábban nézzünk híradókat, mert
Azt a hibát pedig, hogy a gyermek jelenlétében nézzük a híradásokat, netalán politikai-ideológiai vitákba bocsátkozva taglaljuk, melyik félnek van igaza, végképp ne kövessük el.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
szóljon hozzá!