
Háború van a szomszédban, erről szól most minden. A pszichológus szerint kivédeni nem lehet, csak kezelni, ezért nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy tabusítjuk. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Három évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt egy világjárvány, egy hete pedig nem sokan gondolták volna, hogy közel hozzánk háború fog kirobbanni. Az oktatási rendszert és a gyermekek mindennapjait negatívan befolyásoló készenléti állapot után – átmenet nélkül – olyasmi következett, amiről a szülők sem sokat tudnak. Ilyen körülmények között a felnőttek is stresszesebbek, de leginkább a gyermekek lelki egyensúlya van veszélyben. Szalay Zsuzsanna pszichológussal beszélgettünk.
2022. március 06., 21:272022. március 06., 21:27
2022. március 07., 16:432022. március 07., 16:43
– Előbb kitört a világjárvány, majd jöttek a megszorító intézkedések, mint például az online oktatás, most pedig háborús állapotok vannak a szomszédban. Egyre váratlanabb és súlyosabb helyzetek alakulnak ki, egyre nagyobb a nyomás a gyerekeken is. Milyen veszélyei lehetnek ennek a feszültségnek, bizonytalanságnak?
– A pandémia hatásait a szaklapok Covid-traumáként említik, számokban is megjelent már, hogy poszttraumás stresszzavarok jelentek meg a lakosság körében. Sokak érzelmi biztonsága megingott, most pedig,
mélyülhet el, vagyis kumulatív traumákról, kumulatív stresszről beszélhetünk. A hatások még nem mérhetők, de érzékelhetők a gyermektársadalom körében is. Igaz, hogy szinte minden családban keringenek háborús történetek, amelyeket nagyapák meséltek, mesélnek, tragédiákról, amelyeket maguk átéltek vagy hallottak róluk. De ezeket úgy raktároztuk el magunkban, mint a régmúlt történései, amelyek nem fordulhatnak többé elő. Ez most átértékelődni látszik. Tehát vannak ilyen családi kollektív tudattalanba beaktivált régi sérelmek, vagyis transzgenerációs traumák, amelyek most felszakadnak. Ez a felnőtt lakosságot ijeszti meg előbb, és tőlük azonnal átveszik a gyerekek. Ráadásul a világhálón egy kattintásra véres, ijesztő, aberrált tartalmak ömlenek velük szembe, korlátlan mennyiségben. Efölött nincs a szülőknek kontrollja, hiszen mobileszközön bárhol megnézheti a gyermek.
Ez van a levegőben mindenhol, akár tetszik, akár nem.
– Hogyan beszélnek ezekről a gyerekek? Keresték már konkrét kérdésekkel a jelenlegi helyzet kapcsán?
– Van, aki kacarászik a mémeken, van, aki retteg, és van, aki nem is beszél róla. Konkrétan hallottam gyermekek közti beszélgetést, ahol az egyik kérdezte a másiktól, hogy az apukákat is behívják-e, mert ő azt hallotta, hogy igen.
A háború első napjainak egyikén négy katonai helikopter repült át a város fölött, és ez már elég volt hozzá, hogy a gyerekek megkérdezzék, ezek bombázó gépek-e, és ránk is dobnak-e robbanószert. Netán atombombát? És akkor mi lesz velünk? Erős érzelmi felfokozottságban van sok gyermek, de vannak olyanok is, akik nem is akarnak hallani az eseményekről, távol tudják maguktól tartani. Alapvetően
Ez azért is fontos, mert a gyermeki fantázia gyakorta sokkal félelmetesebb a valóságnál. Ha elérjük náluk, hogy ezeket kimondják – a még kisebbeknél akár, hogy lerajzolják –, akkor szülőként segíteni tudunk, megnyugtatni őket, azt a biztonságérzetet adhatjuk nekik, amire olyan nagy szükségük van.
– Sok szülőnek van tapasztalata első kézből hadiállapotokról, gondolok itt a ’89 decemberi eseményekre. Csakhogy akkor néhány nap után egy jobb világ perspektívája nyílt. Most nem így fest a helyzet. Hogyan, mit válaszolhatnak a gyerekeiknek, ha a háborút érintő éles kérdéseket tesznek föl nekik?
– Mivel a biztonságérzet ingott meg sokakban, ezt kell a szülőnek helyreállítania. Nem szabad eltagadni sem a történéseket, de túlreagálni sem. Szem előtt kell tartanunk, hogy rengeteg az álhír, úgyhogy
Ennél többet most nem tudunk hitelesen mondani. Kisgyerekeknél ne kövessük el azt a hibát, hogy ideológiai magyarázatokkal látjuk el őket, hiszen sem történelmi, sem földrajzi, sem politikai ismereteik nincsenek ahhoz, hogy megérthessék az összefüggéseket. Ugyanakkor korlátozni kell a tartalomfogyasztásukat, sőt magunk is minél ritkábban nézzünk híradókat, mert
Azt a hibát pedig, hogy a gyermek jelenlétében nézzük a híradásokat, netalán politikai-ideológiai vitákba bocsátkozva taglaljuk, melyik félnek van igaza, végképp ne kövessük el.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy jelenleg nincsenek üzemanyag-ellátási zavarok a romániai piacon. Hangsúlyozta, hogy az állami beavatkozások célja a piac versenyképességének megőrzése.
Fokozatosan áll át Marosvásárhely az okos hulladékgyűjtésre: a megrendelt 200 ökoszigetből 180 megérkezett a lakónegyedekbe, a régi szeméttárolókat elkezdték felszámolni, április elsejétől pedig a szelektív szemétgyűjtés mindenki számára kötelező.
Az egészségügyi miniszter és a pénzügyi tárca vezetője jövő héten az Egyesült Államokba utazik elkezdeni a tárgyalásokat a Pfizer vállalat képviselőivel – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A húsvéthétfői bántalmazás ügyében Béres Norbert részletesen ismertette a történteket a Székelyhonnal. Elmondása szerint több ütés érte, az incidensben a Sepsi OSK szakmai stábjának tagjai is érintettek. A fociklub sportigazgatója is megszólalt.
A kormány öt stratégiai irányt jelölt ki a villamosenergia-ágazat fejlesztésére az árak csökkentése és az energiabiztonság javítása érdekében – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Közlekedési baleset történt szerdán kora este Sepsiszentgyörgyön, két gépjármű ütközött, a baleset következtében pedig két személy kórházba került.
Nicușor Dan államfő szerdán közölte, hogy aláírta az ügyészségi vezetők kinevezéséről szóló dekrétumokat. Gill-Julien Grigore-Iacobici az egyetlen jelölt, akinek a kinevezését elutasította az elnök.
A nyugati államok kritikus infrastruktúrája elleni kibertámadást hárított el az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) partnerintézményeivel, köztük a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) közösen – adta hírül Nicușor Dan államfő.
Közösségi összefogással szerveznek jótékonysági estet április 11-én a gyergyószentmiklósi Godako rendezvényteremben. Az esemény célja támogatást nyújtani Kozma Gabriellának, akit sokan önkéntesként és segítőkész közösségi emberként ismernek.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szerdán 14 óra 9 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!