
Háború van a szomszédban, erről szól most minden. A pszichológus szerint kivédeni nem lehet, csak kezelni, ezért nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy tabusítjuk. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Három évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt egy világjárvány, egy hete pedig nem sokan gondolták volna, hogy közel hozzánk háború fog kirobbanni. Az oktatási rendszert és a gyermekek mindennapjait negatívan befolyásoló készenléti állapot után – átmenet nélkül – olyasmi következett, amiről a szülők sem sokat tudnak. Ilyen körülmények között a felnőttek is stresszesebbek, de leginkább a gyermekek lelki egyensúlya van veszélyben. Szalay Zsuzsanna pszichológussal beszélgettünk.
2022. március 06., 21:272022. március 06., 21:27
2022. március 07., 16:432022. március 07., 16:43
– Előbb kitört a világjárvány, majd jöttek a megszorító intézkedések, mint például az online oktatás, most pedig háborús állapotok vannak a szomszédban. Egyre váratlanabb és súlyosabb helyzetek alakulnak ki, egyre nagyobb a nyomás a gyerekeken is. Milyen veszélyei lehetnek ennek a feszültségnek, bizonytalanságnak?
– A pandémia hatásait a szaklapok Covid-traumáként említik, számokban is megjelent már, hogy poszttraumás stresszzavarok jelentek meg a lakosság körében. Sokak érzelmi biztonsága megingott, most pedig,
mélyülhet el, vagyis kumulatív traumákról, kumulatív stresszről beszélhetünk. A hatások még nem mérhetők, de érzékelhetők a gyermektársadalom körében is. Igaz, hogy szinte minden családban keringenek háborús történetek, amelyeket nagyapák meséltek, mesélnek, tragédiákról, amelyeket maguk átéltek vagy hallottak róluk. De ezeket úgy raktároztuk el magunkban, mint a régmúlt történései, amelyek nem fordulhatnak többé elő. Ez most átértékelődni látszik. Tehát vannak ilyen családi kollektív tudattalanba beaktivált régi sérelmek, vagyis transzgenerációs traumák, amelyek most felszakadnak. Ez a felnőtt lakosságot ijeszti meg előbb, és tőlük azonnal átveszik a gyerekek. Ráadásul a világhálón egy kattintásra véres, ijesztő, aberrált tartalmak ömlenek velük szembe, korlátlan mennyiségben. Efölött nincs a szülőknek kontrollja, hiszen mobileszközön bárhol megnézheti a gyermek.
Ez van a levegőben mindenhol, akár tetszik, akár nem.
– Hogyan beszélnek ezekről a gyerekek? Keresték már konkrét kérdésekkel a jelenlegi helyzet kapcsán?
– Van, aki kacarászik a mémeken, van, aki retteg, és van, aki nem is beszél róla. Konkrétan hallottam gyermekek közti beszélgetést, ahol az egyik kérdezte a másiktól, hogy az apukákat is behívják-e, mert ő azt hallotta, hogy igen.
A háború első napjainak egyikén négy katonai helikopter repült át a város fölött, és ez már elég volt hozzá, hogy a gyerekek megkérdezzék, ezek bombázó gépek-e, és ránk is dobnak-e robbanószert. Netán atombombát? És akkor mi lesz velünk? Erős érzelmi felfokozottságban van sok gyermek, de vannak olyanok is, akik nem is akarnak hallani az eseményekről, távol tudják maguktól tartani. Alapvetően
Ez azért is fontos, mert a gyermeki fantázia gyakorta sokkal félelmetesebb a valóságnál. Ha elérjük náluk, hogy ezeket kimondják – a még kisebbeknél akár, hogy lerajzolják –, akkor szülőként segíteni tudunk, megnyugtatni őket, azt a biztonságérzetet adhatjuk nekik, amire olyan nagy szükségük van.
– Sok szülőnek van tapasztalata első kézből hadiállapotokról, gondolok itt a ’89 decemberi eseményekre. Csakhogy akkor néhány nap után egy jobb világ perspektívája nyílt. Most nem így fest a helyzet. Hogyan, mit válaszolhatnak a gyerekeiknek, ha a háborút érintő éles kérdéseket tesznek föl nekik?
– Mivel a biztonságérzet ingott meg sokakban, ezt kell a szülőnek helyreállítania. Nem szabad eltagadni sem a történéseket, de túlreagálni sem. Szem előtt kell tartanunk, hogy rengeteg az álhír, úgyhogy
Ennél többet most nem tudunk hitelesen mondani. Kisgyerekeknél ne kövessük el azt a hibát, hogy ideológiai magyarázatokkal látjuk el őket, hiszen sem történelmi, sem földrajzi, sem politikai ismereteik nincsenek ahhoz, hogy megérthessék az összefüggéseket. Ugyanakkor korlátozni kell a tartalomfogyasztásukat, sőt magunk is minél ritkábban nézzünk híradókat, mert
Azt a hibát pedig, hogy a gyermek jelenlétében nézzük a híradásokat, netalán politikai-ideológiai vitákba bocsátkozva taglaljuk, melyik félnek van igaza, végképp ne kövessük el.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!