Háborognak a szakmai szervezetek, mert sok sebből vérzik az új erdészeti törvénykönyv

Ciprian Muscă ASFOR-elnök magyarázza a törvényt - de helyenként neki is nehéz •  Fotó: Bodor Tünde

Ciprian Muscă ASFOR-elnök magyarázza a törvényt - de helyenként neki is nehéz

Fotó: Bodor Tünde

Az új erdészeti törvénykönyv különböző értelmezésekre, ezzel együtt pedig visszaélésekre ad lehetőséget; egészében véve bonyolult, sok cikkelye ellentmondásos, egyes helyzetekben pedig nem lehet alkalmazni – hangzott el egy minapi szakmai konferencián.

Bodor Tünde

2025. február 01., 18:012025. február 01., 18:01

2025. február 02., 14:482025. február 02., 14:48

Sepsiszentgyörgyön megszervezett országos konferenciára hívta tagságát az Erdőkitermelők és Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége (ASFOR), hogy

megtárgyalják, mely pontokon szükséges változtatni az alig egy hónapja érvénybe lépett új erdészeti törvénykönyvön.

A pénteki konferencián az érintettek – fakitermelők, erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok – közül mintegy hetvenen voltak jelen.

A januártól érvényes új erdészeti törvénykönyv tartalmaz ugyan az RMDSZ által is üdvözölt újdonságokat, de mint Ciprian Muscă ASFOR-elnök a Székelyhonnak tett nyilatkozatában állította,

  • egészében véve kaotikus, bonyolult, sok cikkelye ellentmondásos, egyes helyzetekben nem lehet alkalmazni;

  • ugyanakkor különböző értelmezésekre, ezzel együtt pedig visszaélésekre ad lehetőséget.

Az elnök úgy vélekedett, hogy egy normális országban elvárható a törvényalkotóktól, hogy ha jelzik nekik a hibákat, azok csiszolnak a jogszabályokon.

Idézet
Rendkívül fontos, hogy ez az ágazat, melyben 70 ezer ember dolgozik és a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát adja, jól működjön, különösen hegyvidéken, ahol egyébként kevesebb a megélhetési lehetőség”

– vélekedett.

Adrian Crețu, az Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének (AAP) elnöke •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Adrian Crețu, az Erdőgazdálkodók Országos Szövetségének (AAP) elnöke

Fotó: Bodor Tünde

Éles kritika a politikusok irányába

A rendezvényen Adrian Crețu, az Erdőtulajdonosok Országos Szövetségének (APP) elnöke keményen fogalmazott. „Romániában a politikusok nem tudnak törvényeket alkotni. Túlzásba viszik az erdővédelmet, sokszor egyes érdekeket kiszolgáló civilszervezetek befolyásolják őket. Ennek az lett az eredménye, hogy

Idézet
ma a fa ára magasabb, mint az európai piacokon.

Továbbá 3-4 hónapba is beletelhet, amíg a kitermelt fát áruba bocsáthatják; a költségek nagyok, az ágazat ezért nem versenyképes” – sorolta.

A sepsiszentgyörgyi konferencián elhangzott, hogy a törvény végső formája nagyon távol áll attól a koherens tervezettől, amit kidolgozói, a brassói, szucsávai (Suceava) erdészeti egyetemek, illetve a Marin Drăcea Erdészeti Kutatóintézet szakemberei letettek az asztalra;

a politikusok kezén az teljesen átformálódott.

Porzsolt Levente, a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének (APAPET) társelnöke, a konferencia társzervezője maga is dolgozott a törvénytervezeten, míg Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt. Ő is elégedetlen a törvény végső formájával, mely szerinte

nem igazodik eléggé a fával dolgozók igényeihez.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Nem is kellett volna siettetni annak elfogadását a választások előtt – foglalt állást –, mert olyankor a politikusok nem mernek bátor döntéseket hozni, inkább populista megközelítést alkalmaznak. Ráadásul nincsenek arra felkészülve – akárcsak a szakma, hangzott el –, hogy egyszerűsítsék az ügymenetet, inkább újabb és újabb (más törvényekben már leszabályozott) tevékenységeket szabályoznak, így lett a tervezet 130 cikkelyéből 166.

Nem is lesz jobb a törvénykönyv, ha nem sikerül a különböző szakmai szövetségeknek hallatni a hangjukat

– vélekedett az APAPET társelnöke.

Porzsolt a jogszabálynak azt az aspektusát különösen kifogásolta, amely

a magánszférába is bevezette az összeférhetetlenség fogalmát, és azt is, hogy egy magánerdészet vezetőjének 5 év után újra kell vizsgáznia.

Utóbbi előírást szerinte az államnak talán inkább saját berkeiben, a köztisztviselőknél kellene alkalmaznia, ahol jelenleg az a helyzet, hogy „ha valaki nem vét egy óriási hibát, nyugdíjas koráig élvezheti egy vezetői pozíció előnyeit, anélkül hogy bárki kiértékelné, felülvizsgálná a tevékenységét”.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Példákkal alátámasztott hiányosságok

A konferencián Ciprian Muscă elsősorban a törvény változásaira tért ki, ugyanakkor hosszasabban elidőzött a kihágásokra és törvénysértésekre vonatkozó fejezetnél, mert ezzel kapcsolatban rengeteg kérdés és megkeresés érkezett hozzá, itt volt a legtöbb megakadás a gyakorlatban.

Szóba került többek között, hogy

  • a kitermelt fa minimális méretbeli különbségeiből is adódhat egy olyan többlet, amely után elkobozható a szállító jármű,

  • ugyanakkor nincs pontosítva, hogy ez a mennyiség egy járműre, vagy egy sofőrre, esetleg az egész cégre vonatkoztatható.

A mennyiségi eltérésekbe, százalékarányokba való beleakaszkodás az ellenőrző szervek részéről a résztvevők szerint igencsak jogtalan, nézetükben

az erdőkitermelőket más ágazatoktól eltérően azért veszik mikroszkóp alá, mert nemzetbiztonsági ágazattá nyilvánították az erdőgazdálkodást.

Egy szitabodzai erdőkitermelő azért háborgott, mert az ellenőrök folyamatos zaklatása miatt egyre több alkalmazott otthagyja a vállalkozását, így nehéz sofőrt találni a munkálatokhoz, szállításhoz. Amilyen terhet rónak az ágazatban dolgozókra, néhány éven belül átképezik magukat és otthagyják azt – vélekedett.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A törvény korlátozza az erdőtulajdonosok magántulajdonhoz való jogát azzal, hogy

szabad bejárási jogot ad az erdőkbe a turistáknak és kerékpárosoknak, illetve megtiltja a Natura 2000-es természetvédelmi területeken a tarvágást, ami szakmailag nonszensz

– hangzott el.

A konferencián javaslatként elhangzott, a szövetség forduljon a Nép Ügyvédjéhez, vagyis az ombudsmanhoz, de konkrét intézkedésről nem született döntés. A közeljövőben más hasonló gyűlésekre is sor kerül az ország különböző vidékein, vélhetően azután dől el, hogyan is lépnek fel az óhajtott változások érdekében az érdekelt szakmai szervezetek.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 27., csütörtök

Véletlenül írtam egy könyvet: nem a klasszikus apa-lánya kapcsolat, sokkal inkább egy felnőtt-gyerek barátság a fókuszban

Hogyan hangolódhatunk rá egy szerepre? Hogyan érthetjük meg a figurát? Hogyan lehet gyerekszínészekkel együtt dolgozni? Mátray László személyes tapasztalatairól mesélt a Véletlenül írtam egy könyvet csíkszeredai vetítése után.

Véletlenül írtam egy könyvet: nem a klasszikus apa-lánya kapcsolat, sokkal inkább egy felnőtt-gyerek barátság a fókuszban
2025. március 27., csütörtök

Vadászok fogtak össze a székelykeresztúri kórházért

Hatvanötezer lej gyűlt össze a Hubertus Vadásztársaság által korábban szervezett jótékonysági vadászaton, amiből számos orvosi eszközt vásárolhattak a székelyudvarhelyi kórház székelykeresztúri kirendeltségének. Ezeket adták át csütörtökön.

Vadászok fogtak össze a székelykeresztúri kórházért
2025. március 27., csütörtök

Antal Árpád: 1996 óta mindig a kisebbik rosszra kell szavaznunk

Minden valószínű forgatókönyvet számításba véve Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere a „kisebbik rossz” elvét szem előtt tartva vázolta fel, hogy kire lenne jó szavazni az erdélyi magyaroknak a májusi államelnök-választáson.

Antal Árpád: 1996 óta mindig a kisebbik rosszra kell szavaznunk
2025. március 27., csütörtök

Továbbra is kéri a stadiont a kormánytól a sepsiszentgyörgyi önkormányzat

A kormány egyszer Sepsiszentgyörgynek adta, majd visszavette a Stadion utcai sportbázist. Most ismét reményteljes a város számára a bukaresti felállás, ezért ismét magáénak szeretné tudni a létesítményt.

Továbbra is kéri a stadiont a kormánytól a sepsiszentgyörgyi önkormányzat
2025. március 27., csütörtök

Kézdivásárhely idén kevesebb pénzből gazdálkodhat

A tavalyhoz képest idén kisebb összegből gazdálkodhat Kézdivásárhely: a 2024-es 165 millió lejhez képest ezúttal 127,3 millió áll a városvezetés rendelkezésére. Ennek 56 százalékát fejlesztésekre fordítják, a fennmaradó 44 százalékot pedig működtetésre.

Kézdivásárhely idén kevesebb pénzből gazdálkodhat
2025. március 27., csütörtök

Nyolcszázötven millió lejes költségvetése van Marosvásárhelynek

Míg Marosvásárhely költségvetése tavaly 625,8 millió lej volt, idén ez kétszáz millióval több lesz: 2025-ben 854 millió lejből gazdálkodik a település. A képviselő-testület csütörtökön délután bólintott rá a költségvetés-tervezetre.

Nyolcszázötven millió lejes költségvetése van Marosvásárhelynek
2025. március 27., csütörtök

Több milliárd lejről mondunk le, ha nem élünk az adófelajánlás lehetőségével

Noha a székelyföldi megyékben nagyobb az adófelajánlási kedv az országos átlagnál, még nagyok a tartalékok – hívja fel a figyelmet Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus. Arra buzdít, éljünk a minket illető jogokkal, hiszen közeleg a határidő.

Több milliárd lejről mondunk le, ha nem élünk az adófelajánlás lehetőségével
2025. március 27., csütörtök

Megvertek és kiraboltak egy robogóst, majd elhagyták a helyszínt

Rablótámadás megalapozott gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek két férfit Maros megyében.

Megvertek és kiraboltak egy robogóst, majd elhagyták a helyszínt
2025. március 27., csütörtök

Súlyos baleset történt Körtvélyfáján, mentőhelikoptert is riasztottak

Mentőhelikopterrel szállítottak kórházba egy sérültet egy Körtvélyfáján történt baleset helyszínéről csütörtökön kora délután.

Súlyos baleset történt Körtvélyfáján, mentőhelikoptert is riasztottak