Háborognak a szakmai szervezetek, mert sok sebből vérzik az új erdészeti törvénykönyv

A pénteki konferencián az érintettek – fakitermelők, erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok – közül mintegy hetvenen voltak jelen.

A januártól érvényes új erdészeti törvénykönyv tartalmaz ugyan az RMDSZ által is üdvözölt újdonságokat, de mint Ciprian Muscă ASFOR-elnök a Székelyhonnak tett nyilatkozatában állította,

• egészében véve kaotikus, bonyolult, sok cikkelye ellentmondásos, egyes helyzetekben nem lehet alkalmazni;

• ugyanakkor különböző értelmezésekre, ezzel együtt pedig visszaélésekre ad lehetőséget.

Az elnök úgy vélekedett, hogy egy normális országban elvárható a törvényalkotóktól, hogy ha jelzik nekik a hibákat, azok csiszolnak a jogszabályokon.

– vélekedett.

Továbbá 3-4 hónapba is beletelhet, amíg a kitermelt fát áruba bocsáthatják; a költségek nagyok, az ágazat ezért nem versenyképes” – sorolta.

A sepsiszentgyörgyi konferencián elhangzott, hogy a törvény végső formája nagyon távol áll attól a koherens tervezettől, amit kidolgozói, a brassói, szucsávai (Suceava) erdészeti egyetemek, illetve a Marin Drăcea Erdészeti Kutatóintézet szakemberei letettek az asztalra;

Porzsolt Levente, a Székelyföldi Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Szövetségének (APAPET) társelnöke, a konferencia társzervezője maga is dolgozott a törvénytervezeten, míg Tánczos Barna korábbi környezetvédelmi miniszter tanácsadója volt. Ő is elégedetlen a törvény végső formájával, mely szerinte

– vélekedett az APAPET társelnöke.

Porzsolt a jogszabálynak azt az aspektusát különösen kifogásolta, amely

Utóbbi előírást szerinte az államnak talán inkább saját berkeiben, a köztisztviselőknél kellene alkalmaznia, ahol jelenleg az a helyzet, hogy „ha valaki nem vét egy óriási hibát, nyugdíjas koráig élvezheti egy vezetői pozíció előnyeit, anélkül hogy bárki kiértékelné, felülvizsgálná a tevékenységét”.

Egy szitabodzai erdőkitermelő azért háborgott, mert az ellenőrök folyamatos zaklatása miatt egyre több alkalmazott otthagyja a vállalkozását, így nehéz sofőrt találni a munkálatokhoz, szállításhoz. Amilyen terhet rónak az ágazatban dolgozókra, néhány éven belül átképezik magukat és otthagyják azt – vélekedett.

– hangzott el.

A konferencián javaslatként elhangzott, a szövetség forduljon a Nép Ügyvédjéhez, vagyis az ombudsmanhoz, de konkrét intézkedésről nem született döntés. A közeljövőben más hasonló gyűlésekre is sor kerül az ország különböző vidékein, vélhetően azután dől el, hogyan is lépnek fel az óhajtott változások érdekében az érdekelt szakmai szervezetek.