Kicsúszott a társadalom kezéből a roma probléma

Feszült a hangulat a Gyergyóújfalu községhez tartozó Tekerőpatakon élő magyar és cigány emberek között; lopások, szóbeli zaklatások sorozata bolygatja egy ideje a kedélyeket. A helyzet megoldása érdekében a község rendőrparancsnoka, Ţepeş Ionică, illetve Egyed József polgármester  párbeszédet kezdeményezett a roma lakossággal.

„Szeretnénk, ha lehetőséget adnának a párbeszédre. Reméljük, hogy csillapodnak az elszabadult indulatok, ha elbeszélgetünk velük, és sikerülne jobb belátásra bírni őket. Szeretnénk, ha megegyezhetnénk valamiben, s ha azt mindkét fél be is tartaná. Mi is adunk valamit, de elvárjuk, hogy kapjunk ezért valamit cserébe. Hátha így sikerül elérni, hogy a romák beilleszkedjenek a közösségbe” – nyilatkozott a gyűlés előtt Egyed József. A községvezető elmondta, volt már próbálkozás arra, hogy a roma közösség élére kinevezzenek egy személyt, aki a községvezetéssel való kapcsolattartás mellett a „vajda” szerepét is vállalta, de ez a próbálkozás kudarcot vallott.

„Törzsi konfliktusok vannak, gyakorlatilag gyűlölik egymást. Olyan, nomád életmódból fakadó ellentétek vannak egy-egy kisebb közösség között, amit egyetlen ember nem tud orvosolni. A cigányságnak mást jelent a rend, a fegyelem, ahhoz szoktak, hogy az erősebb törzsek a vándorlás során fennmaradtak, a gyengébbek elvesztek. A roma párt sem tud sokat tenni. Az csak azért van, hogy legyen egy jogvédő szervezetük, nem azért, hogy megoldja a problémákat, sem az ővéket, sem a miénket” – magyarázta Egyed.

A községvezető úgy véli, a gondokat úgy lehetne megoldani, ha sikerülne változtatni a cigányok viselkedésén. Ehhez első lépésben az szükésges, hogy megértsék, miért és mennyire fontos iskoláztatni gyermekeiket, a felnövekvő generáció pedig ezáltal másabb világszemlélettel rendelkezne, sok minden más mellett talán azt is megértené, hogy nem a lopás vagy a kupeckedés az egyetlen és a legjobb megélhetési forma.

A kezdeményezés sikertelen volt

A szerda délutánra összehívott gyűlés nem sok sikerrel zárult, a településen élő háromszáz körüli roma személyből mindössze öten jelentek meg. A „hangadó” férfiak látszólag mindenben egyetértettek a polgármesterrel, kérésére viszont, hogy vállaljanak közvetítő szerepet a községvezetés és a faluban élő cigányság között, kitérő választ adtak.

„Az elnök úr, s a rendőr bácsi kell ezeket a dolgokat megoldja” – hangzott el a jelenlévők részéről több felvetett ügyben is. Néhány konkrét gond kitárgyalása után a lakókörnyezetükben lévő áldatlan állapotokra terelték a beszélgetés fonalát a résztvevők. A polgármestertől választ vártak arra, hogy mikor kezdődik és milyen településrészeket fog érinteni a víz- és csatornahálózat kiépítése, mikor kerül sor a patak medrének kitakarítására, a híd rendbetételére, a támfal megerősítésére, és az utak rendbetételének módszeréről is érdeklődtek.

Meg kell találni a megoldást

A kezdeményezés sikertelensége újabb módszerek tervezésére sarkallja a községvezetést. Egyed József szerint nem lehet szemet hunyni afelett, ahogyan viszonyulnak magyar lakótársaikhoz a romák. „Nem mondom, hogy erőszakkal, de határozottan kell fellépni a roma társadalommal szemben. Most azt csinálnak, amit akarnak. Gyűjtik a vasat, lopnak, ebből élnek, jól elvannak, köszönik szépen, s az öreg néni nézi, hogy a cigány bejött az udvarára, s még ki sem tudja küldeni. Nincs, akinek szóljon. Az sem megoldás, ha felhívja a segélyhívó számot, ugyanis a Gyergyói-medence területére egyetlen autó van beosztva, s amire az ideér, a nénit elviszik kutyástól, macskástól” – fogalmazott a polgármester.

Megoldásnak a rendvédelmi szervek megerősítését tartja, ezen belül pedig a regionális rendőrség létrehozását. „A községvezetés muszáj megoldja valahogy a közrend kérdését, mert ha nem lépünk, megoldja a társadalom, s az véglet lesz. Magyarországon sem azért jött létre a gárda, hogy masírozzon. Ha pedig egyszer felépült a rendszer, nehéz lesz lebontani” – adott hangot véleményének Egyed.