
A mintegy százezer válaszadó szülő több mint fele úgy gondolja, hogy nincs közvetlen köze az iskolák és óvodák megnyitásának az esetszámok megnövekedéséhez
Fotó: Haáz Vince
Megosztja a szülők táborát az iskolák és óvodák bezárása – derül ki a Szülői Szervezetek Országos Föderációja által megfogalmazott kérdőívből, amelyben főként arra a keresték a választ, hogy maradjanak-e zárva a tanintézmények vörös forgatókönyv esetén vagy nyissanak ki. A szülők szervezete kiértékelte a kérdőívet, amelyet mintegy százezer szülő töltött ki országszerte. Eszerint 47,2 százalékuk rossz döntésnek, 45,2 százalékuk jó döntésnek véli a tanintézmények bezárását.
2020. november 07., 18:002020. november 07., 18:00
Már több mint három hete tart zárva sok magyar település összes tanintézménye is amiatt, hogy a fertőzöttségi arány meghaladta a három ezreléket az adott településen. A Szülői Szervezetek Országos Föderációja (FNAP-IP) a szülők véleményére volt kíváncsi annak kapcsán, hogy maradjon-e az online oktatás vagy változtatni kell az eredeti elképzelésen, ha piros forgatókönyvbe kényszerül a település. Akkor még nem tudták, hogy hétfőtől az ország összes tanintézményét bezárják, függetlenül attól, hogy milyen színű forgatókönyv van érvényben az adott településen. Magyarul, azok az iskolások is otthoni, online tanrendbe kényszerülnek, ahol egy fertőzött sincs a településen.
A kérdőív kiértékeléséből kiderült, pár nap alatt 95 224 szülő fejtette ki véleményét az iskolák bezárásával kapcsolatban, amely bizonyítja a hatalmas érdeklődést a kormány járványügyi intézkedései iránt, főként ami az oktatást illeti, hiszen hatalmas befolyással van a járvány az oktatásra – fejtették ki véleményüket az országos szülői szövetség képviselői közleményükben.
A válaszadók 7,7 százaléka pedig nem tudja vagy nem válaszolt erre a kérdésre. A szülői szervezetek képviselői szerint az erre a kérdésre adott válaszok majdnem azonos aránya annak is tulajdonítható, hogy a társadalmat általában megosztotta a COVID-19 járvány, és különösen annak oktatásra gyakorolt hatása.
A szülők 68,5 százaléka megbízik abban, hogy a gyereke tanintézményében betartják a járványügyi intézkedéseket, 19,4 százalékuk véli úgy, hogy csak részben tartják be, 5,9 százalékuk szerint nem tartják be, és 6,2 százalékuk nem tudja, hogy betartják-e vagy sem a járványügyi előírásokat a tanintézményben. A szülők 38,6 százaléka azt válaszolta, hogy nem volt a gyereke tanintézményében pozitív koronavírusos eset, 23,7 százalékuk azt, hogy ha volt, azt informálisan a többi szülőtől hallotta, csupán 21,8 százalékos volt azon válaszadók aránya, akik az iskolától hivatalos úton értesültek a pozitív esetekről.
A kérdésre, hogy miként orvosolnák a koronavírus-járvány okozta egyenlőtlenségeket a diákok között, a szülők 63,8 százaléka azt válaszolta, hogy az iskolák digitális eszközökkel való felszerelése lenne a megoldás, 45,5 százalékuk szerint az internetkapcsolathoz való hozzáférés is megoldást jelent, további 41,3 százalékos azok aránya, akik egy ingyenesen hozzáférhető, leckékkel ellátott virtuális könyvtár létrehozását szorgalmazzák, és 23 százalékuk gondolja úgy, hogy a nyári pótlás – amikor a járványügyi helyzet megengedi – jelentené a megoldást. Itt több válasz is lehetséges volt.
Továbbá a szülők 50,7 százaléka úgy gondolja, hogy nincs közvetlen köze az iskolák és óvodák megnyitásának az esetszámok megnövekedéséhez. 28,1 százalékuk gondolja az ellentétét: azaz a tanintézmények megnyitása vezetett az esetszámok megnövekedéséhez. A válaszadók 21,2 százaléka nem tudja, hogy van-e összefüggés a kettő között.
Továbbá 53,7 százalékos arányban válaszolták azt, hogy a maszkviselés hiánya az osztályteremben is oka lehet a megnövekedett esetszámoknak, 53,5 százalékuk véli úgy, hogy a tárgyak nem megfelelő fertőtlenítése jelenti a fő kockázatot, és 30,9 százalékuk szerint pedig az iskola és az otthon közötti út jelenti a legnagyobb veszélyt a járvány terjedése szempontjából.
A válaszadók többsége Bukarestből, illetve Brassó, Arad, Teleorman, Maros, Iași és Neamț megyékből került ki.
A kérdőív irányadó jellegű, hiszen ennek eredményei alapján foglal majd állást a szülői szervezetek országos szövetsége az online oktatás és az iskolák, óvodák bezárása kapcsán.
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön.
Maros megyében 1990 óta először írtak ki népszavazást, hogy lemondassanak egy polgármestert. A mezőszengyeliek június 14-én döntenek arról, hogy maradjon a jelenlegi községvezető vagy mennie kell.
Az ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatának előzménye, hogy hantavírus-járvány tört ki egy Európához közeledő óceánjáró hajón.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.
Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.
Baleset történt csütörtök délután a székelyudvarhelyi Hunyadi János utcában – jelezte olvasónk. A baleset során senki nem sérült meg. A környékbeli utcákban torlódás alakult ki.
szóljon hozzá!