
A mintegy százezer válaszadó szülő több mint fele úgy gondolja, hogy nincs közvetlen köze az iskolák és óvodák megnyitásának az esetszámok megnövekedéséhez
Fotó: Haáz Vince
Megosztja a szülők táborát az iskolák és óvodák bezárása – derül ki a Szülői Szervezetek Országos Föderációja által megfogalmazott kérdőívből, amelyben főként arra a keresték a választ, hogy maradjanak-e zárva a tanintézmények vörös forgatókönyv esetén vagy nyissanak ki. A szülők szervezete kiértékelte a kérdőívet, amelyet mintegy százezer szülő töltött ki országszerte. Eszerint 47,2 százalékuk rossz döntésnek, 45,2 százalékuk jó döntésnek véli a tanintézmények bezárását.
2020. november 07., 18:002020. november 07., 18:00
Már több mint három hete tart zárva sok magyar település összes tanintézménye is amiatt, hogy a fertőzöttségi arány meghaladta a három ezreléket az adott településen. A Szülői Szervezetek Országos Föderációja (FNAP-IP) a szülők véleményére volt kíváncsi annak kapcsán, hogy maradjon-e az online oktatás vagy változtatni kell az eredeti elképzelésen, ha piros forgatókönyvbe kényszerül a település. Akkor még nem tudták, hogy hétfőtől az ország összes tanintézményét bezárják, függetlenül attól, hogy milyen színű forgatókönyv van érvényben az adott településen. Magyarul, azok az iskolások is otthoni, online tanrendbe kényszerülnek, ahol egy fertőzött sincs a településen.
A kérdőív kiértékeléséből kiderült, pár nap alatt 95 224 szülő fejtette ki véleményét az iskolák bezárásával kapcsolatban, amely bizonyítja a hatalmas érdeklődést a kormány járványügyi intézkedései iránt, főként ami az oktatást illeti, hiszen hatalmas befolyással van a járvány az oktatásra – fejtették ki véleményüket az országos szülői szövetség képviselői közleményükben.
A válaszadók 7,7 százaléka pedig nem tudja vagy nem válaszolt erre a kérdésre. A szülői szervezetek képviselői szerint az erre a kérdésre adott válaszok majdnem azonos aránya annak is tulajdonítható, hogy a társadalmat általában megosztotta a COVID-19 járvány, és különösen annak oktatásra gyakorolt hatása.
A szülők 68,5 százaléka megbízik abban, hogy a gyereke tanintézményében betartják a járványügyi intézkedéseket, 19,4 százalékuk véli úgy, hogy csak részben tartják be, 5,9 százalékuk szerint nem tartják be, és 6,2 százalékuk nem tudja, hogy betartják-e vagy sem a járványügyi előírásokat a tanintézményben. A szülők 38,6 százaléka azt válaszolta, hogy nem volt a gyereke tanintézményében pozitív koronavírusos eset, 23,7 százalékuk azt, hogy ha volt, azt informálisan a többi szülőtől hallotta, csupán 21,8 százalékos volt azon válaszadók aránya, akik az iskolától hivatalos úton értesültek a pozitív esetekről.
A kérdésre, hogy miként orvosolnák a koronavírus-járvány okozta egyenlőtlenségeket a diákok között, a szülők 63,8 százaléka azt válaszolta, hogy az iskolák digitális eszközökkel való felszerelése lenne a megoldás, 45,5 százalékuk szerint az internetkapcsolathoz való hozzáférés is megoldást jelent, további 41,3 százalékos azok aránya, akik egy ingyenesen hozzáférhető, leckékkel ellátott virtuális könyvtár létrehozását szorgalmazzák, és 23 százalékuk gondolja úgy, hogy a nyári pótlás – amikor a járványügyi helyzet megengedi – jelentené a megoldást. Itt több válasz is lehetséges volt.
Továbbá a szülők 50,7 százaléka úgy gondolja, hogy nincs közvetlen köze az iskolák és óvodák megnyitásának az esetszámok megnövekedéséhez. 28,1 százalékuk gondolja az ellentétét: azaz a tanintézmények megnyitása vezetett az esetszámok megnövekedéséhez. A válaszadók 21,2 százaléka nem tudja, hogy van-e összefüggés a kettő között.
Továbbá 53,7 százalékos arányban válaszolták azt, hogy a maszkviselés hiánya az osztályteremben is oka lehet a megnövekedett esetszámoknak, 53,5 százalékuk véli úgy, hogy a tárgyak nem megfelelő fertőtlenítése jelenti a fő kockázatot, és 30,9 százalékuk szerint pedig az iskola és az otthon közötti út jelenti a legnagyobb veszélyt a járvány terjedése szempontjából.
A válaszadók többsége Bukarestből, illetve Brassó, Arad, Teleorman, Maros, Iași és Neamț megyékből került ki.
A kérdőív irányadó jellegű, hiszen ennek eredményei alapján foglal majd állást a szülői szervezetek országos szövetsége az online oktatás és az iskolák, óvodák bezárása kapcsán.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
szóljon hozzá!