
Ráduly István prefektus és Ioan Ilas vízügyi igazgató
Fotó: Bodor Tünde
Kovászna megye prefektusa, Ráduly István e havi sajtótájékoztatójának vendégeként Ioan Ilas, a megyei vízügyi igazgatóság (SGA) vezetője számolt be az általa vezetett intézmény múlt évi tevékenységéről. Érdeklődésünkre kitért a hódok okozta károkra és a jelenlegi viszonylagos szárazság velejáróira is.
2023. március 28., 17:372023. március 28., 17:37
A Kovászna megyei vízügyi hivatal (SGA) az Olt vízgyűjtő medencéjének területéért felel az árvízvédelem terén, ami nem esik egybe a megyehatárral, Háromszék területének mintegy 80 százalékát teszi ki (a maradék 20 százalék a Buzău megyei vízügyhöz tartozik). Nemcsak a megelőzés a feladatuk, hanem súlyos fenyegetettség esetén a sürgős közbelépés is, de
A 2022-es évi tevékenységi jelentésből kiderül, a hivatal a folyópartok kaszálását, illetve növényekkel való beültetését összesen 127 hektáron végezte el, ugyanakkor kiegészítette a gátakat, ahol arra szükség mutatkozott: a Feketeügy mellett, az Olt-folyó egy részén, illetve Kovászna patakán, és parterősítési munkálatokat is végzett ugyanezen folyók, patakok mentén, valamint más vízfolyásoknál.
A tavalyi év befektetései közül Ioan Ilas kiemelte
a Dobolló patak 9 millió lejes költséggel történő mederszabályozását és parterősítését két km-es szakaszon,
továbbá ugyanezen műveletek elvégzését a Barót patak tizenkét km-es szakaszán.
Elkészültek a megvalósíthatósági tanulmányok az Árkos patak Sepsiszentgyörgy fölötti szakaszának szabályozására, valamint a Debren-patakon végzendő munkálatokra vonatkozóan, mint ahogy Bereckben is hasonló beavatkozásra készülnek.
A Debren patak mederszabályozását kiemelten fontosnak minősítette az igazgató:
Ugyanakkor további árvízvédelmi munkálatok tekintetében is elkezdték a szükséges dokumentáció összeállítását: a Barót patakát Kisbaconig, a Kormost Bardoc belterületén, a Kovászna patakot Kovászna városában szabályoznák.
Annak ellenére, hogy a tél csapadékban szegénynek mutatkozott, és a folyók vízhozama átlag alatti,
– mondta érdeklődésünkre a vízügy igazgatója. Igaz, hogy több forrás, kisebb patak is kiszáradt, utóbbiak közül több a föld alá tűnik el, de a talajban lévő vízerek még elegendő hozammal bírnak.
Ioan Ilas szerint a megyében több víztározóra lenne szükség: jelenleg egyedül a Maksa község területén lévő, kb. kétmillió köbméter víztartalommal rendelkező Besenyő-tó tölti be ezt a szerepet, de
Saját számításai alapján a megyében a jelenleginél négy-öttel több nagy mélységű fúrt kútra lenne szükség ahhoz, hogy a teljes lakosságot ellássák jó minőségű ivóvízzel. Jelenleg ilyen kutak nagyobb számban Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely közelében, az Olt-folyó és a Kászon pataka mentén vannak, de az egész megyét egyenletes eloszlásban kellene lefödniük, és dolgoznak is ennek megoldásán – nyilatkozta az igazgató.
A talajban lévő vízkészlet megóvása érdekében szárazság esetén ebből nem engedélyezik a locsolást a gazdáknak sem, mert a lakosság ivóvízellátása elsőbbséget élvez. Egyébként a folyóvizekből is csak egy bizonyos minimális hozam biztosítása mellett lehet öntözni – hangsúlyozta.
Nem jelentenek különösebb veszélyt a hódok sem, amelyek a megye majd minden vízfolyásán jelen vannak, de különösen a Feketeügyön kínálkozik számukra optimális élőhely.
Ennek ellenére „kialkudtak” az országos hivatalnál egy rendeletet, mondta Ilas, amely szerint sürgősségi esetekben, amikor a hódok gátjai által eltorlaszolt patakok helységeket vagy ipari létesítményeket veszélyeztetnek, a környezetvédelmi hivatal értesítése mellett azonnal közbeléphetnek, és nem kell az illetékes szakminisztérium jóváhagyására várniuk, amely több napba, akár hetekbe is beletelhet.
Háromszéken eddig nem okoztak nagy kárt a hódok, mindamellett, hogy előfordul, miattuk önt el a patakok mentén (termő)területeket a víz. Esetenként átereszeket, hidakat tömítenek el az árhullámok által elsodort gátak, de egyetlen esetben okoztak az egyébként védett rágcsálók érdemleges kárt:
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!