
Ráduly István prefektus és Ioan Ilas vízügyi igazgató
Fotó: Bodor Tünde
Kovászna megye prefektusa, Ráduly István e havi sajtótájékoztatójának vendégeként Ioan Ilas, a megyei vízügyi igazgatóság (SGA) vezetője számolt be az általa vezetett intézmény múlt évi tevékenységéről. Érdeklődésünkre kitért a hódok okozta károkra és a jelenlegi viszonylagos szárazság velejáróira is.
2023. március 28., 17:372023. március 28., 17:37
A Kovászna megyei vízügyi hivatal (SGA) az Olt vízgyűjtő medencéjének területéért felel az árvízvédelem terén, ami nem esik egybe a megyehatárral, Háromszék területének mintegy 80 százalékát teszi ki (a maradék 20 százalék a Buzău megyei vízügyhöz tartozik). Nemcsak a megelőzés a feladatuk, hanem súlyos fenyegetettség esetén a sürgős közbelépés is, de
A 2022-es évi tevékenységi jelentésből kiderül, a hivatal a folyópartok kaszálását, illetve növényekkel való beültetését összesen 127 hektáron végezte el, ugyanakkor kiegészítette a gátakat, ahol arra szükség mutatkozott: a Feketeügy mellett, az Olt-folyó egy részén, illetve Kovászna patakán, és parterősítési munkálatokat is végzett ugyanezen folyók, patakok mentén, valamint más vízfolyásoknál.
A tavalyi év befektetései közül Ioan Ilas kiemelte
a Dobolló patak 9 millió lejes költséggel történő mederszabályozását és parterősítését két km-es szakaszon,
továbbá ugyanezen műveletek elvégzését a Barót patak tizenkét km-es szakaszán.
Elkészültek a megvalósíthatósági tanulmányok az Árkos patak Sepsiszentgyörgy fölötti szakaszának szabályozására, valamint a Debren-patakon végzendő munkálatokra vonatkozóan, mint ahogy Bereckben is hasonló beavatkozásra készülnek.
A Debren patak mederszabályozását kiemelten fontosnak minősítette az igazgató:
Ugyanakkor további árvízvédelmi munkálatok tekintetében is elkezdték a szükséges dokumentáció összeállítását: a Barót patakát Kisbaconig, a Kormost Bardoc belterületén, a Kovászna patakot Kovászna városában szabályoznák.
Annak ellenére, hogy a tél csapadékban szegénynek mutatkozott, és a folyók vízhozama átlag alatti,
– mondta érdeklődésünkre a vízügy igazgatója. Igaz, hogy több forrás, kisebb patak is kiszáradt, utóbbiak közül több a föld alá tűnik el, de a talajban lévő vízerek még elegendő hozammal bírnak.
Ioan Ilas szerint a megyében több víztározóra lenne szükség: jelenleg egyedül a Maksa község területén lévő, kb. kétmillió köbméter víztartalommal rendelkező Besenyő-tó tölti be ezt a szerepet, de
Saját számításai alapján a megyében a jelenleginél négy-öttel több nagy mélységű fúrt kútra lenne szükség ahhoz, hogy a teljes lakosságot ellássák jó minőségű ivóvízzel. Jelenleg ilyen kutak nagyobb számban Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely közelében, az Olt-folyó és a Kászon pataka mentén vannak, de az egész megyét egyenletes eloszlásban kellene lefödniük, és dolgoznak is ennek megoldásán – nyilatkozta az igazgató.
A talajban lévő vízkészlet megóvása érdekében szárazság esetén ebből nem engedélyezik a locsolást a gazdáknak sem, mert a lakosság ivóvízellátása elsőbbséget élvez. Egyébként a folyóvizekből is csak egy bizonyos minimális hozam biztosítása mellett lehet öntözni – hangsúlyozta.
Nem jelentenek különösebb veszélyt a hódok sem, amelyek a megye majd minden vízfolyásán jelen vannak, de különösen a Feketeügyön kínálkozik számukra optimális élőhely.
Ennek ellenére „kialkudtak” az országos hivatalnál egy rendeletet, mondta Ilas, amely szerint sürgősségi esetekben, amikor a hódok gátjai által eltorlaszolt patakok helységeket vagy ipari létesítményeket veszélyeztetnek, a környezetvédelmi hivatal értesítése mellett azonnal közbeléphetnek, és nem kell az illetékes szakminisztérium jóváhagyására várniuk, amely több napba, akár hetekbe is beletelhet.
Háromszéken eddig nem okoztak nagy kárt a hódok, mindamellett, hogy előfordul, miattuk önt el a patakok mentén (termő)területeket a víz. Esetenként átereszeket, hidakat tömítenek el az árhullámok által elsodort gátak, de egyetlen esetben okoztak az egyébként védett rágcsálók érdemleges kárt:
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!