
Ráduly István prefektus és Ioan Ilas vízügyi igazgató
Fotó: Bodor Tünde
Kovászna megye prefektusa, Ráduly István e havi sajtótájékoztatójának vendégeként Ioan Ilas, a megyei vízügyi igazgatóság (SGA) vezetője számolt be az általa vezetett intézmény múlt évi tevékenységéről. Érdeklődésünkre kitért a hódok okozta károkra és a jelenlegi viszonylagos szárazság velejáróira is.
2023. március 28., 17:372023. március 28., 17:37
A Kovászna megyei vízügyi hivatal (SGA) az Olt vízgyűjtő medencéjének területéért felel az árvízvédelem terén, ami nem esik egybe a megyehatárral, Háromszék területének mintegy 80 százalékát teszi ki (a maradék 20 százalék a Buzău megyei vízügyhöz tartozik). Nemcsak a megelőzés a feladatuk, hanem súlyos fenyegetettség esetén a sürgős közbelépés is, de
A 2022-es évi tevékenységi jelentésből kiderül, a hivatal a folyópartok kaszálását, illetve növényekkel való beültetését összesen 127 hektáron végezte el, ugyanakkor kiegészítette a gátakat, ahol arra szükség mutatkozott: a Feketeügy mellett, az Olt-folyó egy részén, illetve Kovászna patakán, és parterősítési munkálatokat is végzett ugyanezen folyók, patakok mentén, valamint más vízfolyásoknál.
A tavalyi év befektetései közül Ioan Ilas kiemelte
a Dobolló patak 9 millió lejes költséggel történő mederszabályozását és parterősítését két km-es szakaszon,
továbbá ugyanezen műveletek elvégzését a Barót patak tizenkét km-es szakaszán.
Elkészültek a megvalósíthatósági tanulmányok az Árkos patak Sepsiszentgyörgy fölötti szakaszának szabályozására, valamint a Debren-patakon végzendő munkálatokra vonatkozóan, mint ahogy Bereckben is hasonló beavatkozásra készülnek.
A Debren patak mederszabályozását kiemelten fontosnak minősítette az igazgató:
Ugyanakkor további árvízvédelmi munkálatok tekintetében is elkezdték a szükséges dokumentáció összeállítását: a Barót patakát Kisbaconig, a Kormost Bardoc belterületén, a Kovászna patakot Kovászna városában szabályoznák.
Annak ellenére, hogy a tél csapadékban szegénynek mutatkozott, és a folyók vízhozama átlag alatti,
– mondta érdeklődésünkre a vízügy igazgatója. Igaz, hogy több forrás, kisebb patak is kiszáradt, utóbbiak közül több a föld alá tűnik el, de a talajban lévő vízerek még elegendő hozammal bírnak.
Ioan Ilas szerint a megyében több víztározóra lenne szükség: jelenleg egyedül a Maksa község területén lévő, kb. kétmillió köbméter víztartalommal rendelkező Besenyő-tó tölti be ezt a szerepet, de
Saját számításai alapján a megyében a jelenleginél négy-öttel több nagy mélységű fúrt kútra lenne szükség ahhoz, hogy a teljes lakosságot ellássák jó minőségű ivóvízzel. Jelenleg ilyen kutak nagyobb számban Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely közelében, az Olt-folyó és a Kászon pataka mentén vannak, de az egész megyét egyenletes eloszlásban kellene lefödniük, és dolgoznak is ennek megoldásán – nyilatkozta az igazgató.
A talajban lévő vízkészlet megóvása érdekében szárazság esetén ebből nem engedélyezik a locsolást a gazdáknak sem, mert a lakosság ivóvízellátása elsőbbséget élvez. Egyébként a folyóvizekből is csak egy bizonyos minimális hozam biztosítása mellett lehet öntözni – hangsúlyozta.
Nem jelentenek különösebb veszélyt a hódok sem, amelyek a megye majd minden vízfolyásán jelen vannak, de különösen a Feketeügyön kínálkozik számukra optimális élőhely.
Ennek ellenére „kialkudtak” az országos hivatalnál egy rendeletet, mondta Ilas, amely szerint sürgősségi esetekben, amikor a hódok gátjai által eltorlaszolt patakok helységeket vagy ipari létesítményeket veszélyeztetnek, a környezetvédelmi hivatal értesítése mellett azonnal közbeléphetnek, és nem kell az illetékes szakminisztérium jóváhagyására várniuk, amely több napba, akár hetekbe is beletelhet.
Háromszéken eddig nem okoztak nagy kárt a hódok, mindamellett, hogy előfordul, miattuk önt el a patakok mentén (termő)területeket a víz. Esetenként átereszeket, hidakat tömítenek el az árhullámok által elsodort gátak, de egyetlen esetben okoztak az egyébként védett rágcsálók érdemleges kárt:
Mintegy 7,5 millió lejt csoportosítottak át csibai utcák leaszfaltozására az Anghel Saligny program finanszírozásából a csíkszeredai önkormányzati képviselők szerdai, rendkívüli ülésén.
Elsüllyedt szerda reggel egy vontatóhajó a Konstanca megyei Midia kikötőben, folyamatban van az incidenskor a fedélzeten lévő személyek keresése és mentése – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Ma 16 óráig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg csaknem 492 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében.
Szerdán a parlament plénuma elé kerül vitára a 2026-os állami büdzsétervezet, miután a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságai, majd a költségvetési bizottságok is megvitatták és elkészítették véleményezéseiket.
Jelentős eltérés volt Székelyudvarhely és Csíkszereda reggeli hőmérséklete között: a Hargitai megyeszékhely tovább tartja keddi dobogós helyét és szerdán hajnalban is is az ország leghidegebb lakott települései között maradt.
Anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását szerdán, a nyolcadikosok próba-képességvizsgájának harmadik napján
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
szóljon hozzá!