Annyival csökkent Hargita megye népessége az elmúlt tíz évben, mintha kiürült volna egy Gyergyószentmiklós méretű város. A népszámlálási adatok megyékre lebontott első eredményei azt mutatják, hogy Hargita megye – amely amúgy is a kisebb populációjú megyék közé tartozik országos viszonylatban – népessége 16 százalékkal kisebb, mint a 2011-es népszámlálás idején volt.
2023. január 31., 16:312023. január 31., 16:31
2023. január 31., 17:572023. január 31., 17:57
Majdnem 19 ezerrel csökkent Hargita megye állandó lakossága a 2011-es népszámlálási adatokhoz képest – derül ki a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal által frissen közzétett, a megyére vonatkozó 2021-es népszámlálási adatok első eredményéből. Az adatok szerint
A lakosság nagyobbik része vidéken él, érdekes módon több a házasságban élő nő, mint férfi, ugyanakkor a nők körében a felsőfokú, illetve alacsony végzettséggel rendelkezők aránya is nagyobb.
Hargita megye lakossága 291 950 főt tesz ki a cenzus legfrissebb adatai szerint, ez 18 916-tal, azaz mintegy 16 százalékkal kisebb, mint amennyi a 2011-es népszámlálás idején volt (310 867). A vidéken élők aránya lényegesen nagyobb – 59,3 százalékos, ez 173 196 főt jelent –, mint a városon élőké, a lakosság körében ugyanakkor a nők aránya kissé magasabb (50,8%, 148 322), mint a férfiaké (49,2%, 143 628).
Akárcsak országszerte, Hargita megyében is fokozódott az elöregedés jelensége az elmúlt tíz évben, a lakosság átlagéletkora 39,8 évről 41,7-re nőtt, de ez 0,7 évvel kisebb ország teljes népességének a 42,4 éves átlagéletkoránál, azaz Hargita megyében valamivel fiatalabb a lakosság. A központi régióba tartozó megyék között e tekintetben a harmadik helyen áll a megye, Szeben és Kovászna előzi meg, Maros, Brassó és Fehér megye pedig utána következik a sorban.
Az öregedési index számai is tükrözik azt, hogy Hargita megyében az országos átlagnál lassúbb az elöregedés:
Fotó: Haáz Vince
Százalékos arányban a megye északi részében található Galócás község lakossága csökkent a legnagyobb mértékben az elmúlt tíz évben, a listavezető települések között abszolút számokban viszont Gyergyószentmiklósé. Utóbbinak 2011-ben még 18 377 lakosa volt, a 2021-es népszámláláskor viszont már csak 15 884, azaz 2493-al, százalékos arányban pedig 13,57%-al kevesebb. Galócás népessége 18,37 százalékkal csökkent ugyan, de a lakosságszámban ez 459 fős csökkenést jelent – a községet 2498-an lakták 2011-ben, a legutóbbi cenzuskor pedig 2039-en.
A százalékos arányban legnagyobb csökkenést elszenvedő települések közé tartozik még Székelyderzs (-17,86%, -185 fő), Tusnádfürdő (-16,39%, -269 fő), valamint Gyergyóholló (-15,66%, -238 fő) is. A megyeközpont, Csíkszereda népessége 4482 fővel csökkent az elmúlt tíz év során, a 2021-es cenzus első eredményei szerint 34 482 állandó lakosa van a municípiumnak. Jó hír ugyanakkor, hogy
Százalékos arányban és abszolút értékben is Csíkszentlélek népessége nőtt meg a leginkább az elmúlt tíz évben (+22,94%, +461 fő), a községet egy másik, Csíkszereda mellett található település, Csíkpálfalva követi a sorban (+12,34%, +226 fő), majd a Székelyudvarhely határában álló Fenyéd (+10,81%, +207 fő), továbbá Oroszhegy (+4,89%, +191 fő), illetve Felsőboldogfalva (+4,58%, +151 fő).
Hargita megye legkisebb községe Székelyderzs (851 lakos), a legnagyobb pedig továbbra is Parajd. A városok közt a legkisebb Tusnádfürdő (1372 lakos), a legnagyobb pedig Székelykeresztúr (8797 lakos), ugyanis Csíkszeredát, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklóst és Maroshévízt a municípiumok közt tartja számon a statisztikai hivatal.
A nemzetiségi megoszlást tekintve komoly csökkenés látható minden etnikum esetében Hargita megyében, noha a százalékos arányok nem változtak jelentős mértékben a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a nemzetiségre, anyanyelvre és vallási hovatartozásra vonatkozóan csak azokról van adat, akik erről nyilatkoztak, ugyanis ez nem volt kötelező a népszámláláson. A 291 950 Hargita megyei lakosból 271 001-en tették meg ez, azaz
2011-ben fele ennyien sem voltak (8432), így az adatokat is ennek fényében érdemes összevetni.
A 2021-es cenzus első adatai szerint az etnikumukról nyilatkozók (271 001) 85,66 százaléka (2011-ben 85,2%) magyar nemzetiségű, 11,41 százaléka (2011-ben 13%) román nemzetiségű, 1,81 százaléka (2011-ben 1,8) roma, 0,1 százalék (2011-ben 0,0% alatt) pedig más nemzetiségű. Abszolút értékben ez 232 157 magyar (2011-ben 257 707 fő), 33 637 román (20114-ben 39 196 fő), 4928 roma (2011-ben 5326 fő) és 232 (2011-ben 136 fő) más nemzetiségű Hargita megyei lakost jelent.
A vallási hovatartozást tekintve (erről 269 064-en nyilatkozta) Hargita megye lakosságának a 66,2 százaléka római katolikus, 12,1 százaléka református, 11,6 százaléka ortodox, 10,1 százaléka pedig más vallású.
A lakosság családi állapotát tekintve Hargita megyében a lakosság 45,2 százaléka házasságban él, de több köztük a nő, mint a férfi (66 694 nő, 65 293 férfi). A lakosság 43,6 százaléka még sosem volt házas (67 957 férfi – 47,3%, 59 208 nő – 39,9%). Az elváltak aránya 5,49, míg az özvegyeké 5,74 százalékos a lakosságban.
A végzettségre vonatkozó adatokat tekintve Hargita megye lényegesen rosszabbul áll az országos átlaghoz képest a felsőfokú végzettséggel rendelkező arányát tekintve, ugyanakkor lényegesen jobban a középfokú végzettséggel rendelkezők hányadát tekintve.
A felsőfokú tanulmányokkal rendelkező Hargita megyeiek körében jóval több a nő, mint a férfi (17 963 nő, 13 822 férfi). A középiskolát a lakosság 47,84 százaléka végezte el (az országos átlag 43,5%), ebben a kategóriában viszont a férfiak vannak többen (73 367 férfi, 66 313 nő). Az alacsony végzettséggel rendelkezők – tehát akik legfeljebb csak az általános iskolát fejezték be, de ide tartoznak a kiskorúak is, akik még iskolába járnak – aránya 41,27 százalékos a Hargita megyei lakosság körében.
Az aktív lakosság aránya, akárcsak országszerte, Hargita megyében is kisebb az inaktívak hányadánál: 123 265 főt tesz ki az aktív lakosság kategóriája, közülük 116 019-en dolgoznak, 7246-an pedig munkanélküliek. A lakosság inaktív csoportjában 168 685-en tartoznak, 40,8 százalékukat a nyugdíjasok, illetve szociális segélyben részesülők teszik ki, 32,8 százalékuk pedig iskolás vagy egyetemi hallgató.
A foglalkoztatottak arányát tekintve Hargita megye a 31. helyen áll az országos rangsorban, a munkanélküliek hányadát tekintve pedig a 33. helyen – derül ki a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal által közzétett népszámlálási adatokból.
Az idei második negyedévben az állami társadalombiztosítási átlagnyugdíj 2813 lej volt, ehhez képest Hargita megyében csak 2616 lej. Ennél valamivel jobban áll Kovászna megye (2650 lej) és Maros megye is (2670 lej).
Júliusban júniushoz képest 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A családon belüli erőszak elleni küzdelemnek nemzeti üggyé kell válnia, mert a jelenségnek több tízezer áldozata van – jelentette ki csütörtök este Cătălin Predoiu.
Egy év Németországban. Egy önálló, új élet itthon.
A veterán traktorok és retróautók felvonulása mellett cséplésbemutatót, kenyérsütést, koncerteket és néptáncelőadást is szerveznek szeptember 20-án, a Haszmann Pál Múzeum udvarán. A 13. Csernátoni Burrogtatóra önkénteseket is keresnek.
Családtagok, kollégák, ismerősök, a magyar főkonzul, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelenlétében hat székelyföldi „lámpás ember” vette át a magyar államelnök által adományozott kitüntetést.
Jelentős összeget fektethet be az egyetemekkel és más szakmai szervezetekkel együttműködő Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal a fákat pusztító betűzőszúk kutatására. A cél az, hogy tanulmányt állítsanak össze a kártevők populációjának kordában tartására.
A koalíció sorsa múlhat azon, hogy miként viszonyulnak a kormánypártok a bukaresti időközi főpolgármester-választáshoz – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Három pilléren alapuló gazdaságélénkítő tervet dolgozott ki a Szociáldemokrata Párt (PSD), amit meg fog vitatni a szakszervezetekkel, a munkáltatókkal és a koalíciós partnerekkel – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Sorin Grindeanu.
2 hozzászólás