Egy városnyi ember tűnt el Hargita megyéből az elmúlt tíz év alatt

Egy városnyi ember tűnt el Hargita megyéből az elmúlt tíz év alatt

Annyival csökkent Hargita megye népessége az elmúlt tíz évben, mintha kiürült volna egy Gyergyószentmiklós méretű város. A népszámlálási adatok megyékre lebontott első eredményei azt mutatják, hogy Hargita megye – amely amúgy is a kisebb populációjú megyék közé tartozik országos viszonylatban – népessége 16 százalékkal kisebb, mint a 2011-es népszámlálás idején volt.

Széchely István

2023. január 31., 16:312023. január 31., 16:31

2023. január 31., 17:572023. január 31., 17:57

Majdnem 19 ezerrel csökkent Hargita megye állandó lakossága a 2011-es népszámlálási adatokhoz képest – derül ki a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal által frissen közzétett, a megyére vonatkozó 2021-es népszámlálási adatok első eredményéből. Az adatok szerint

a lakosság 85,66 százaléka magyar nemzetiségű, ugyanakkor a legmagyarabb megyében is erősödött az elöregedés tendenciája, de az országos átlagnál visszafogottabban.

A lakosság nagyobbik része vidéken él, érdekes módon több a házasságban élő nő, mint férfi, ugyanakkor a nők körében a felsőfokú, illetve alacsony végzettséggel rendelkezők aránya is nagyobb.

Az elöregedés lassúbb az országos átlagnál

Hargita megye lakossága 291 950 főt tesz ki a cenzus legfrissebb adatai szerint, ez 18 916-tal, azaz mintegy 16 százalékkal kisebb, mint amennyi a 2011-es népszámlálás idején volt (310 867). A vidéken élők aránya lényegesen nagyobb – 59,3 százalékos, ez 173 196 főt jelent –, mint a városon élőké, a lakosság körében ugyanakkor a nők aránya kissé magasabb (50,8%, 148 322), mint a férfiaké (49,2%, 143 628).

A népesség nagyságát tekintve Hargita megye a 33. helyen áll a megyék sorában.

Akárcsak országszerte, Hargita megyében is fokozódott az elöregedés jelensége az elmúlt tíz évben, a lakosság átlagéletkora 39,8 évről 41,7-re nőtt, de ez 0,7 évvel kisebb ország teljes népességének a 42,4 éves átlagéletkoránál, azaz Hargita megyében valamivel fiatalabb a lakosság. A központi régióba tartozó megyék között e tekintetben a harmadik helyen áll a megye, Szeben és Kovászna előzi meg, Maros, Brassó és Fehér megye pedig utána következik a sorban.

Az öregedési index számai is tükrözik azt, hogy Hargita megyében az országos átlagnál lassúbb az elöregedés:

113,5 65 éves vagy annál idősebb személy jut 100 15 éves vagy annál fiatalabb lakosra (az országos átlag 121,2, azaz 7,7 százalékkal nagyobb), ugyanakkor 56,4 fiatal és idős személy jut 100 felnőttre (az országos átlag 55,5 – a különbség oka az, hogy Hargita megyében arányaiban több a fiatal).

Galéria

Fotó: Haáz Vince

A legnagyobb csökkenések és növekedések

Százalékos arányban a megye északi részében található Galócás község lakossága csökkent a legnagyobb mértékben az elmúlt tíz évben, a listavezető települések között abszolút számokban viszont Gyergyószentmiklósé. Utóbbinak 2011-ben még 18 377 lakosa volt, a 2021-es népszámláláskor viszont már csak 15 884, azaz 2493-al, százalékos arányban pedig 13,57%-al kevesebb. Galócás népessége 18,37 százalékkal csökkent ugyan, de a lakosságszámban ez 459 fős csökkenést jelent – a községet 2498-an lakták 2011-ben, a legutóbbi cenzuskor pedig 2039-en.

A százalékos arányban legnagyobb csökkenést elszenvedő települések közé tartozik még Székelyderzs (-17,86%, -185 fő), Tusnádfürdő (-16,39%, -269 fő), valamint Gyergyóholló (-15,66%, -238 fő) is. A megyeközpont, Csíkszereda népessége 4482 fővel csökkent az elmúlt tíz év során, a 2021-es cenzus első eredményei szerint 34 482 állandó lakosa van a municípiumnak. Jó hír ugyanakkor, hogy

több településnek jelentősen nőtt a népessége az elmúlt tíz évben, igaz, ezeknek a jelentős része a nagyobb városok közvetlen közelében fekszik, így a növekedés vélhetően részben a városról vidékre történő költözésekkel magyarázható.

Százalékos arányban és abszolút értékben is Csíkszentlélek népessége nőtt meg a leginkább az elmúlt tíz évben (+22,94%, +461 fő), a községet egy másik, Csíkszereda mellett található település, Csíkpálfalva követi a sorban (+12,34%, +226 fő), majd a Székelyudvarhely határában álló Fenyéd (+10,81%, +207 fő), továbbá Oroszhegy (+4,89%, +191 fő), illetve Felsőboldogfalva (+4,58%, +151 fő).

Hargita megye legkisebb községe Székelyderzs (851 lakos), a legnagyobb pedig továbbra is Parajd. A városok közt a legkisebb Tusnádfürdő (1372 lakos), a legnagyobb pedig Székelykeresztúr (8797 lakos), ugyanis Csíkszeredát, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklóst és Maroshévízt a municípiumok közt tartja számon a statisztikai hivatal.

Galéria

Nyers összehasonlítás: 2011-hez képest 25 ezerrel kevesebb magyar

A nemzetiségi megoszlást tekintve komoly csökkenés látható minden etnikum esetében Hargita megyében, noha a százalékos arányok nem változtak jelentős mértékben a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a nemzetiségre, anyanyelvre és vallási hovatartozásra vonatkozóan csak azokról van adat, akik erről nyilatkoztak, ugyanis ez nem volt kötelező a népszámláláson. A 291 950 Hargita megyei lakosból 271 001-en tették meg ez, azaz

több mint 20 ezren nem válaszoltak a nemzetiségükre, anyanyelvükre és vallási hovatartozásukra vonatkozó kérdésekre.

2011-ben fele ennyien sem voltak (8432), így az adatokat is ennek fényében érdemes összevetni.

A 2021-es cenzus első adatai szerint az etnikumukról nyilatkozók (271 001) 85,66 százaléka (2011-ben 85,2%) magyar nemzetiségű, 11,41 százaléka (2011-ben 13%) román nemzetiségű, 1,81 százaléka (2011-ben 1,8) roma, 0,1 százalék (2011-ben 0,0% alatt) pedig más nemzetiségű. Abszolút értékben ez 232 157 magyar (2011-ben 257 707 fő), 33 637 román (20114-ben 39 196 fő), 4928 roma (2011-ben 5326 fő) és 232 (2011-ben 136 fő) más nemzetiségű Hargita megyei lakost jelent.

Az anyanyelvükről 270 828-an nyilatkoztak: 87,18 százalékuk esetében a magyar volt az a nyelv, amelyet a családban gyermekkorukban rendszeresen beszéltek, 12,33 százalékuk esetében a román, 0,42 százalékuk esetében pedig a roma nyelv.

A vallási hovatartozást tekintve (erről 269 064-en nyilatkozta) Hargita megye lakosságának a 66,2 százaléka római katolikus, 12,1 százaléka református, 11,6 százaléka ortodox, 10,1 százaléka pedig más vallású.

A lakosság családi állapotát tekintve Hargita megyében a lakosság 45,2 százaléka házasságban él, de több köztük a nő, mint a férfi (66 694 nő, 65 293 férfi). A lakosság 43,6 százaléka még sosem volt házas (67 957 férfi – 47,3%, 59 208 nő – 39,9%). Az elváltak aránya 5,49, míg az özvegyeké 5,74 százalékos a lakosságban.

Galéria

A többség középfokú végzettséggel rendelkezik

A végzettségre vonatkozó adatokat tekintve Hargita megye lényegesen rosszabbul áll az országos átlaghoz képest a felsőfokú végzettséggel rendelkező arányát tekintve, ugyanakkor lényegesen jobban a középfokú végzettséggel rendelkezők hányadát tekintve.

A megyében élők mindössze 11 százalékának van felsőfokú végzettsége (az országos átlag 16%), ezzel a 27 helyen áll a megye az országos listán.

A felsőfokú tanulmányokkal rendelkező Hargita megyeiek körében jóval több a nő, mint a férfi (17 963 nő, 13 822 férfi). A középiskolát a lakosság 47,84 százaléka végezte el (az országos átlag 43,5%), ebben a kategóriában viszont a férfiak vannak többen (73 367 férfi, 66 313 nő). Az alacsony végzettséggel rendelkezők – tehát akik legfeljebb csak az általános iskolát fejezték be, de ide tartoznak a kiskorúak is, akik még iskolába járnak – aránya 41,27 százalékos a Hargita megyei lakosság körében.

Galéria

Az aktív lakosság aránya, akárcsak országszerte, Hargita megyében is kisebb az inaktívak hányadánál: 123 265 főt tesz ki az aktív lakosság kategóriája, közülük 116 019-en dolgoznak, 7246-an pedig munkanélküliek. A lakosság inaktív csoportjában 168 685-en tartoznak, 40,8 százalékukat a nyugdíjasok, illetve szociális segélyben részesülők teszik ki, 32,8 százalékuk pedig iskolás vagy egyetemi hallgató.

A foglalkoztatottak arányát tekintve Hargita megye a 31. helyen áll az országos rangsorban, a munkanélküliek hányadát tekintve pedig a 33. helyen – derül ki a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal által közzétett népszámlálási adatokból.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 20., szerda

Kezdődik a járóbeteg-rendelő felújítása Székelyudvarhelyen

Néhány hétre bezár a Székelyudvarhelyi Városi Kórház járóbeteg-rendelője péntektől. A felújítási munkálatok ideje alatt átmeneti helyiségekben látják el a pácienseket.

Kezdődik a járóbeteg-rendelő felújítása Székelyudvarhelyen
2024. március 19., kedd

Istálló gyúlt ki Mezőmadarason

Kigyúlt lakóházhoz riasztották a marosvásárhelyi tűzoltókat, a helyszínen azonban kiderült, egy istálló ég Mezőmadarason.

Istálló gyúlt ki Mezőmadarason
Istálló gyúlt ki Mezőmadarason
2024. március 19., kedd

Istálló gyúlt ki Mezőmadarason

2024. március 19., kedd

Textilipari leépítés Székelyudvarhelyen: átképzésekkel is segítik az elbocsátottakat

Az előre bejelentettnél ugyan kisebb számban, de így is 130 alkalmazottjától volt kénytelen megválni az egyik székelyudvarhelyi textilipari vállalat. A munkaerő-elhelyező ügynökségnél vizsgálják annak a lehetőségét, hogy miként segíthetnek az embereken.

Textilipari leépítés Székelyudvarhelyen: átképzésekkel is segítik az elbocsátottakat
2024. március 19., kedd

Medve miatt riasztották a csíkszeredaiakat

Újra lakott településre merészkedett be a medve Csíkszeredában, ezúttal Zsögödfürdőre.

Medve miatt riasztották a csíkszeredaiakat
2024. március 19., kedd

Tovább bővítenék a baróti kórházat

A baróti kórház új épületszárnya négy kórházi osztály számára nyújtana új, felszerelt teret. A beruházás megvalósíthatósági tanulmányát már évekkel ezelőtt előkészítették, ennek frissítése jelenleg zajlik.

Tovább bővítenék a baróti kórházat
2024. március 19., kedd

Kutyasétáltatással az örökbefogadásért

Közös sétára hívják a sepsiszentgyörgyi gazdikat és örökbefogadott kedvenceiket március 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor. A helyi állatvédő civil szervezetek kezdeményezésükkel az örökbefogadás fontosságára hívják fel a figyelmet.

Kutyasétáltatással az örökbefogadásért
2024. március 19., kedd

Újra iható a gyergyószentmiklósi Szarvas-forrás vize

Sokan fogyasztották a Gyergyószentmiklós közelében található Szarvas-forrás vizét, míg tavaly ősszel egy ellenőrzés bakteriális szennyeződést mutatott ki a vízben. Mostantól viszont újra bátran ihat belőle bárki.

Újra iható a gyergyószentmiklósi Szarvas-forrás vize
2024. március 19., kedd

Sok kicsi sokra megy – nem hátráltatja a kupakgyűjtést a betétdíjas rendszer

Hét éve alakult meg Sepsiszentgyörgyön a LAB Életmentő Kupakok Egyesület, amely műanyag kupakokat gyűjtve segít rászoruló családokon, beteg gyerekeken.

Sok kicsi sokra megy – nem hátráltatja a kupakgyűjtést a betétdíjas rendszer
2024. március 19., kedd

Halálos baleset Cikmántoron

Halálos áldozattal járó baleset történt kedden délután a Maros megyei Cikmántoron, emiatt részleges forgalomkorlátozásra volt szükség a forgalmas úton.

Halálos baleset Cikmántoron
Halálos baleset Cikmántoron
2024. március 19., kedd

Halálos baleset Cikmántoron

2024. március 19., kedd

Ezúttal végzős hallgatókkal közösködik az Udvartér Színház

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal közösen színre vitt Zsákbamacska után most újabb koprodukcióval rukkol elő a kézdivásárhelyi Udvartér Színház. Ezúttal a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzőseivel karöltve adják elő Ivan Viripajev Részegek című darabját.

Ezúttal végzős hallgatókkal közösködik az Udvartér Színház
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!