Annyival csökkent Hargita megye népessége az elmúlt tíz évben, mintha kiürült volna egy Gyergyószentmiklós méretű város. A népszámlálási adatok megyékre lebontott első eredményei azt mutatják, hogy Hargita megye – amely amúgy is a kisebb populációjú megyék közé tartozik országos viszonylatban – népessége 16 százalékkal kisebb, mint a 2011-es népszámlálás idején volt.
2023. január 31., 16:312023. január 31., 16:31
2023. január 31., 17:572023. január 31., 17:57
Majdnem 19 ezerrel csökkent Hargita megye állandó lakossága a 2011-es népszámlálási adatokhoz képest – derül ki a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal által frissen közzétett, a megyére vonatkozó 2021-es népszámlálási adatok első eredményéből. Az adatok szerint
A lakosság nagyobbik része vidéken él, érdekes módon több a házasságban élő nő, mint férfi, ugyanakkor a nők körében a felsőfokú, illetve alacsony végzettséggel rendelkezők aránya is nagyobb.
Hargita megye lakossága 291 950 főt tesz ki a cenzus legfrissebb adatai szerint, ez 18 916-tal, azaz mintegy 16 százalékkal kisebb, mint amennyi a 2011-es népszámlálás idején volt (310 867). A vidéken élők aránya lényegesen nagyobb – 59,3 százalékos, ez 173 196 főt jelent –, mint a városon élőké, a lakosság körében ugyanakkor a nők aránya kissé magasabb (50,8%, 148 322), mint a férfiaké (49,2%, 143 628).
Akárcsak országszerte, Hargita megyében is fokozódott az elöregedés jelensége az elmúlt tíz évben, a lakosság átlagéletkora 39,8 évről 41,7-re nőtt, de ez 0,7 évvel kisebb ország teljes népességének a 42,4 éves átlagéletkoránál, azaz Hargita megyében valamivel fiatalabb a lakosság. A központi régióba tartozó megyék között e tekintetben a harmadik helyen áll a megye, Szeben és Kovászna előzi meg, Maros, Brassó és Fehér megye pedig utána következik a sorban.
Az öregedési index számai is tükrözik azt, hogy Hargita megyében az országos átlagnál lassúbb az elöregedés:
Fotó: Haáz Vince
Százalékos arányban a megye északi részében található Galócás község lakossága csökkent a legnagyobb mértékben az elmúlt tíz évben, a listavezető települések között abszolút számokban viszont Gyergyószentmiklósé. Utóbbinak 2011-ben még 18 377 lakosa volt, a 2021-es népszámláláskor viszont már csak 15 884, azaz 2493-al, százalékos arányban pedig 13,57%-al kevesebb. Galócás népessége 18,37 százalékkal csökkent ugyan, de a lakosságszámban ez 459 fős csökkenést jelent – a községet 2498-an lakták 2011-ben, a legutóbbi cenzuskor pedig 2039-en.
A százalékos arányban legnagyobb csökkenést elszenvedő települések közé tartozik még Székelyderzs (-17,86%, -185 fő), Tusnádfürdő (-16,39%, -269 fő), valamint Gyergyóholló (-15,66%, -238 fő) is. A megyeközpont, Csíkszereda népessége 4482 fővel csökkent az elmúlt tíz év során, a 2021-es cenzus első eredményei szerint 34 482 állandó lakosa van a municípiumnak. Jó hír ugyanakkor, hogy
Százalékos arányban és abszolút értékben is Csíkszentlélek népessége nőtt meg a leginkább az elmúlt tíz évben (+22,94%, +461 fő), a községet egy másik, Csíkszereda mellett található település, Csíkpálfalva követi a sorban (+12,34%, +226 fő), majd a Székelyudvarhely határában álló Fenyéd (+10,81%, +207 fő), továbbá Oroszhegy (+4,89%, +191 fő), illetve Felsőboldogfalva (+4,58%, +151 fő).
Hargita megye legkisebb községe Székelyderzs (851 lakos), a legnagyobb pedig továbbra is Parajd. A városok közt a legkisebb Tusnádfürdő (1372 lakos), a legnagyobb pedig Székelykeresztúr (8797 lakos), ugyanis Csíkszeredát, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklóst és Maroshévízt a municípiumok közt tartja számon a statisztikai hivatal.
A nemzetiségi megoszlást tekintve komoly csökkenés látható minden etnikum esetében Hargita megyében, noha a százalékos arányok nem változtak jelentős mértékben a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a nemzetiségre, anyanyelvre és vallási hovatartozásra vonatkozóan csak azokról van adat, akik erről nyilatkoztak, ugyanis ez nem volt kötelező a népszámláláson. A 291 950 Hargita megyei lakosból 271 001-en tették meg ez, azaz
2011-ben fele ennyien sem voltak (8432), így az adatokat is ennek fényében érdemes összevetni.
A 2021-es cenzus első adatai szerint az etnikumukról nyilatkozók (271 001) 85,66 százaléka (2011-ben 85,2%) magyar nemzetiségű, 11,41 százaléka (2011-ben 13%) román nemzetiségű, 1,81 százaléka (2011-ben 1,8) roma, 0,1 százalék (2011-ben 0,0% alatt) pedig más nemzetiségű. Abszolút értékben ez 232 157 magyar (2011-ben 257 707 fő), 33 637 román (20114-ben 39 196 fő), 4928 roma (2011-ben 5326 fő) és 232 (2011-ben 136 fő) más nemzetiségű Hargita megyei lakost jelent.
A vallási hovatartozást tekintve (erről 269 064-en nyilatkozta) Hargita megye lakosságának a 66,2 százaléka római katolikus, 12,1 százaléka református, 11,6 százaléka ortodox, 10,1 százaléka pedig más vallású.
A lakosság családi állapotát tekintve Hargita megyében a lakosság 45,2 százaléka házasságban él, de több köztük a nő, mint a férfi (66 694 nő, 65 293 férfi). A lakosság 43,6 százaléka még sosem volt házas (67 957 férfi – 47,3%, 59 208 nő – 39,9%). Az elváltak aránya 5,49, míg az özvegyeké 5,74 százalékos a lakosságban.
A végzettségre vonatkozó adatokat tekintve Hargita megye lényegesen rosszabbul áll az országos átlaghoz képest a felsőfokú végzettséggel rendelkező arányát tekintve, ugyanakkor lényegesen jobban a középfokú végzettséggel rendelkezők hányadát tekintve.
A felsőfokú tanulmányokkal rendelkező Hargita megyeiek körében jóval több a nő, mint a férfi (17 963 nő, 13 822 férfi). A középiskolát a lakosság 47,84 százaléka végezte el (az országos átlag 43,5%), ebben a kategóriában viszont a férfiak vannak többen (73 367 férfi, 66 313 nő). Az alacsony végzettséggel rendelkezők – tehát akik legfeljebb csak az általános iskolát fejezték be, de ide tartoznak a kiskorúak is, akik még iskolába járnak – aránya 41,27 százalékos a Hargita megyei lakosság körében.
Az aktív lakosság aránya, akárcsak országszerte, Hargita megyében is kisebb az inaktívak hányadánál: 123 265 főt tesz ki az aktív lakosság kategóriája, közülük 116 019-en dolgoznak, 7246-an pedig munkanélküliek. A lakosság inaktív csoportjában 168 685-en tartoznak, 40,8 százalékukat a nyugdíjasok, illetve szociális segélyben részesülők teszik ki, 32,8 százalékuk pedig iskolás vagy egyetemi hallgató.
A foglalkoztatottak arányát tekintve Hargita megye a 31. helyen áll az országos rangsorban, a munkanélküliek hányadát tekintve pedig a 33. helyen – derül ki a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal által közzétett népszámlálási adatokból.
A Maros Megyei Természettudományi Múzeum november és december folyamán minden csütörtökön csillagászati estet szervez „Nézz az égre a múzeumból” címmel.
A csíkszéki fedett műjégpályák készen állnak arra, hogy megnyissák kapuikat a korcsolyázók előtt. Elsőként a csíkszeredai Molnár Lajos műjégpályán indul a közkorcsolyázás szombattól, majd hamarosan a Vákár Lajos műjégpályán és a karcfalvi műjégpályán is.
A szeretetteljes emlékezés lángjai világították be a temetők sötétjét péntek este. Mindenszentek napja alkalmából idén is sokan kilátogattak a temetőkbe elhunyt szeretteik sírjához, gyertyát gyújtani és emlékezni. Fotókon mutatjuk.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) adománygyűjtést szervez egy gazdatársuk leégett fóliájának és melléképületeinek helyreállítása érdekében.
Őrizetbe vették azt a Maros megyei férfit, aki rendőröket próbált megvesztegetni.
Több óráig volt lezárva a forgalom, több, mint tíz kilométeres autósor alakult ki a Maros megyei Nagyernye községben, Sáromberkénél pénteken délután a súlyos baleset miatt. A rendőrség egyelőre nem közölte a baleset okait.
Több mint ötezer cég és egyéni vállalkozó jelentett fizetésképtelenséget az országban. Ez a mennyiség 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, az év első kilenc napjában. Akkor alig több mint 4500 esetet regisztráltak.
A Meseszó Egyesület mesemondói idén is bejárják az országot, és mesélnek kis és nagyobb közösségekben. Akik szeretnének gyerek- vagy felnőtt közösség számára mesét kérni, november 8-ig tehetik ezt meg.
Nyolcan sérültek meg, miután két gépjármű összeütközött péntek délután Sáromberkénél – tájékoztat a Maros tűzoltóság sajtóosztálya.
Több mint hatvan rendőr és csendőr részvételével tartottak összehangolt akciót Nyárádkarácson községben péntek reggel a közrend biztosítása érdekében.
2 hozzászólás