
Minden egy helyen. Sokan hordozható otthonként tekintenek a mobiltelefonjukra
Fotó: Veres Nándor
Elhanyagolhatjuk szeretteinket a mobiltelefonunk miatt egy friss kutatás szerint, amely rávilágít az eszköz iránt kialakított túlzott kötődésünkre. Egyfajta hordozható otthonként tekintünk az okostelefonra, amelynek biztonságába bármikor visszavonulhatunk.
2021. június 06., 21:582021. június 06., 21:58
2021. május 18., 20:492021. május 18., 20:49
A mobiltelefon-használatot, az eszközhöz fűződő érzéseinket, magatartásunkat vizsgálta több mint 300 oldalas kutatásában a University College London (UCL); a londoni felsőoktatási intézmény 2019-ben a világ egyetemi rangsorában a 8. helyet foglalta el.
Az átfogó elemzést több mint egy éves terepmunka előzte meg, amely során 11 antropológus világszerte vizsgálta a témát. Eredményeik szerint az emberek érzelmileg kötődnek mobiltelefonjaikhoz, mi több, egyfajta hordozható otthonként tekintenek az eszközre.
A kutatásban többek között rámutattak: az okostelefonok irányába kialakított kötődés miatt háttérbe szorultak a személyes kapcsolatok. Úgy érezhetjük, hogy az eszköz a részünkké vált, a kötelék pedig olyan erős lehet, hogy egyfajta lakásként tekintünk rá. A kutatók megfogalmazása szerint emberi csigákként a zsebünkben hordjuk otthonunkat.
„Ez a viselkedés, és az általa okozott frusztráció, csalódottság vagy éppen sértettség az, amit a közelség halálának nevezünk. Megtanulunk együtt élni azzal a veszéllyel, hogy még ha fizikailag együtt is vagyunk, társas szempontból, érzelmileg egyedül lehetünk” – fogalmazott a kutatást vezető Daniel Miller.
Fotó: Gecse Noémi
A fiatalok esetében az is hozzájárul ehhez a jelenséghez, hogy manapság a legtöbbjüknek nincs lehetőségük saját lakás vásárlására, ezért abba az otthonba vonulnak vissza, amelyet megengedhetnek maguknak, azaz az okostelefonjukba. Általánosságban továbbá az is elmondható, hogy
Ezáltal a megfigyelések szerint az okostelefon csökkenti a valódi otthon elsődleges menedékként betöltött funkcióját.
Román Mónika pszichológus szerint a mobiltelefon túlzott használatának legfőbb veszélye az, hogy elveszi az időt a személyes kötelékektől. Mint érdeklődésünkre kifejtette, személyesen egészen más szinten folyik a kommunikáció, eltérőek a visszajelzések, és sokkal több információt kapunk a másikról, ha látjuk is a reakcióit. A telefonon keresztül zajló beszélgetések ezzel szemben „le vannak butítva”, és a visszajelzés hiánya miatt sokkal többet is megengednek maguknak az emberek, mint a személyes térben, gondoljunk csak a közösségi médiában megjelenő bejegyzésekre, hozzászólásokra.
Fotó: Gecse Noémi
„Ha nem látjuk, hogy mit okozunk vele, könnyebben bántunk meg másokat, illetve hitetjük el magunkkal, hogy az általunk tett kijelentéseknek nincs valós súlya” – mutatott rá a szakember. Hozzátette: a személyes találkozások előtérbe helyezésével védekezhetünk az ellen, hogy ne essünk áldozatául ezeknek a hibáknak.
A szabálykövető embereknek megoldás lehet, ha eldöntik, hogy például a hazaérkezést követő egy órában nem nyúlnak a telefonjukhoz. Azok viszont, akiknek nehezére esik az ilyen merev szabályok követése, általános fortélyokat alkalmazhatnak, például telefonozás helyett elmehetnek egy személyes találkozóra, amely alatt tudatosan nem használják az eszközt. Akiknél viszont elvonási tünetekhez hasonló panaszokat okoz a telefon mellőzése, Román Mónika szerint érdemes szakemberhez fordulniuk, ez ugyanis ugyanolyan betegség lehet, mint például a játékfüggőség.
Akár saját magunkat is tesztelhetjük: ha egy órát sem bírunk ki a mobiltelefonunk nyomkodása nélkül, tudhatjuk, hogy valószínűleg gond van.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!