Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:18

Nem szavainkból, hanem tetteinkből tanulnak a gyermekek

19:37

Az AUR szerint George Simonnak tulajdonított hamis levél terjed a közösségi oldalakon

18:57

Nicușor Dan: a romániai magyaroknak is joguk van beleszólni abba, hogy milyen irányban haladjon az ország

18:41

Májusi hó a Madarasi Hargitán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval

Hatalmas jégeső okozott károkat Udvarhelyszéken

Meghalt egy húszéves fiatal, egy kiskorú pedig súlyosan megsérült, miután autójukkal felcsavarodtak egy fára

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Kelemen Hunor Simion elsöprő győzelméről: óriási veszélyt jelent

Bors Béla a provokatív plakátokról: ez a realitás

Simion és Nicușor Dan jutott be a második fordulóba

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

Egy kutatás szerint okostelefonunkkal emberi csigákként a zsebünkben hordjuk lakásunkat

Minden egy helyen. Sokan hordozható otthonként tekintenek a mobiltelefonjukra

Fotó: Veres Nándor

Elhanyagolhatjuk szeretteinket a mobiltelefonunk miatt egy friss kutatás szerint, amely rávilágít az eszköz iránt kialakított túlzott kötődésünkre. Egyfajta hordozható otthonként tekintünk az okostelefonra, amelynek biztonságába bármikor visszavonulhatunk.

Iszlai Katalin

2021. június 06., 21:582021. június 06., 21:58

2021. május 18., 20:492021. május 18., 20:49

A mobiltelefon-használatot, az eszközhöz fűződő érzéseinket, magatartásunkat vizsgálta több mint 300 oldalas kutatásában a University College London (UCL); a londoni felsőoktatási intézmény 2019-ben a világ egyetemi rangsorában a 8. helyet foglalta el.

Az átfogó elemzést több mint egy éves terepmunka előzte meg, amely során 11 antropológus világszerte vizsgálta a témát. Eredményeik szerint az emberek érzelmileg kötődnek mobiltelefonjaikhoz, mi több, egyfajta hordozható otthonként tekintenek az eszközre.

A közelség halála

A kutatásban többek között rámutattak: az okostelefonok irányába kialakított kötődés miatt háttérbe szorultak a személyes kapcsolatok. Úgy érezhetjük, hogy az eszköz a részünkké vált, a kötelék pedig olyan erős lehet, hogy egyfajta lakásként tekintünk rá. A kutatók megfogalmazása szerint emberi csigákként a zsebünkben hordjuk otthonunkat.

Ezáltal bármilyen élethelyzetben egy másodperc alatt visszavonulhatunk az „otthonunk” biztonságába, tehát például egy étteremben ülve is, magára hagyva ezáltal a beszélgetőpartnereinket.

„Ez a viselkedés, és az általa okozott frusztráció, csalódottság vagy éppen sértettség az, amit a közelség halálának nevezünk. Megtanulunk együtt élni azzal a veszéllyel, hogy még ha fizikailag együtt is vagyunk, társas szempontból, érzelmileg egyedül lehetünk” – fogalmazott a kutatást vezető Daniel Miller.

Fotó: Gecse Noémi

A fiatalok esetében az is hozzájárul ehhez a jelenséghez, hogy manapság a legtöbbjüknek nincs lehetőségük saját lakás vásárlására, ezért abba az otthonba vonulnak vissza, amelyet megengedhetnek maguknak, azaz az okostelefonjukba. Általánosságban továbbá az is elmondható, hogy

kortól függetlenül a legtöbb mobiltelefon-használó azért alakít ki szoros kötődést az eszközzel, mert mindent egy helyen biztosít számára, legyen szó társas kapcsolatokról, munkáról, kikapcsolódásról, tanulásról vagy bármi egyébről.

Ezáltal a megfigyelések szerint az okostelefon csökkenti a valódi otthon elsődleges menedékként betöltött funkcióját.

Tesztelhetjük magunkat

Román Mónika pszichológus szerint a mobiltelefon túlzott használatának legfőbb veszélye az, hogy elveszi az időt a személyes kötelékektől. Mint érdeklődésünkre kifejtette, személyesen egészen más szinten folyik a kommunikáció, eltérőek a visszajelzések, és sokkal több információt kapunk a másikról, ha látjuk is a reakcióit. A telefonon keresztül zajló beszélgetések ezzel szemben „le vannak butítva”, és a visszajelzés hiánya miatt sokkal többet is megengednek maguknak az emberek, mint a személyes térben, gondoljunk csak a közösségi médiában megjelenő bejegyzésekre, hozzászólásokra.

Fotó: Gecse Noémi

„Ha nem látjuk, hogy mit okozunk vele, könnyebben bántunk meg másokat, illetve hitetjük el magunkkal, hogy az általunk tett kijelentéseknek nincs valós súlya” – mutatott rá a szakember. Hozzátette: a személyes találkozások előtérbe helyezésével védekezhetünk az ellen, hogy ne essünk áldozatául ezeknek a hibáknak.

Érdemes telefonmentes időszakokat beiktatni a mindennapokba, de ennek módja függ az illető személyiségétől is.

A szabálykövető embereknek megoldás lehet, ha eldöntik, hogy például a hazaérkezést követő egy órában nem nyúlnak a telefonjukhoz. Azok viszont, akiknek nehezére esik az ilyen merev szabályok követése, általános fortélyokat alkalmazhatnak, például telefonozás helyett elmehetnek egy személyes találkozóra, amely alatt tudatosan nem használják az eszközt. Akiknél viszont elvonási tünetekhez hasonló panaszokat okoz a telefon mellőzése, Román Mónika szerint érdemes szakemberhez fordulniuk, ez ugyanis ugyanolyan betegség lehet, mint például a játékfüggőség.

Akár saját magunkat is tesztelhetjük: ha egy órát sem bírunk ki a mobiltelefonunk nyomkodása nélkül, tudhatjuk, hogy valószínűleg gond van.