
Már több a járulékfizető, mint amennyien ingyenesen jogosultak az egészségbiztosításra. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Tíz év óta először ugrott meg jelentősen – szinte ötven százalékkal – az egészségbiztosítási hozzájárulást fizetők száma Hargita megyében, ám eközben a biztosítással nem rendelkezők száma is növekedett. Van magyarázat az ellentmondásosnak tűnő trendre.
2025. december 22., 11:452025. december 22., 11:45
Jócskán megváltoztatták az utóbbi időszakban az egészségbiztosítási kategóriák összetételére vonatkozó adatokat a kormány által a nyáron elfogadott megszorító intézkedések, amelyek célja a költségvetési hiány csökkentése és az állami bevételek növelése. Ezek ugyanis
Levonják már az egészségbiztosítást
a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjat kapó idősek járandóságának 3000 lejt meghaladó részéből (10 százalékot),
a munkanélküli segélyből,
a felzárkóztatási minimáljövedelemből (korábban szociális segély),
a gyermeknevelési, illetve örökbefogadási szabadságon lévő szülők havi jövedelméből,
a korábbi politikai üldözöttek, munkaszolgálatosok, deportáltak, forradalmárok, háborús veteránok, valamint leszármazottaik havi jövedelméből,
de kiterjesztették ezt a szerzetesrendek tagjaira is,
továbbá megszüntették a társbiztosítás lehetőségét is.
A júliusban elfogadott törvénycsomag előírásait szeptembertől alkalmazzák, így októbertől, tehát az utolsó negyedév kezdetétől már jól láthatók az intézkedések hatásai az egészségbiztosítási pénztár adataiban.
Jelentősen, mintegy 47 százalékkal megnőtt a járulékfizető biztosítottak száma, derül ki a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár frissen összesített adataiból. Az év közepén még 85 957 személy tartozott ebbe a kategóriába Hargita megyében, októberre viszont 126 577-re nőtt ez a szám.
– fogalmazott Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. Ez részben már eddig is így volt, folytatta, hiszen a várandós nők közül is csak azok válnak biztosítottá úgy, hogy nem fizetnek hozzájárulást, akiknek nincs jövedelme, és hasonló a helyzet a mozgássérültek esetében is – aki jövedelmet valósít meg, attól levonják az egészségbiztosítási hozzájárulást. Ezt terjesztették ki a legutóbbi törvénymódosításkor a korábban említett biztosítotti kategóriákra.
A gyermeknevelési szabadságon lévő anyák és a szociális segélyben részesülők esetében nem kellett volna ezt kötelezővé tenni, válaszolta kérdésünkre a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője, hangsúlyozva azt is, hogy ez csak magánvélemény a részéről.
A legnagyobb növekedést a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjban részesülő nyugdíjasok száma adja: a valamivel több mint 61 ezer Hargita megyei nyugdíjas közül 25 216-an kerültek át a járulékfizetők kategóriájába. Ez ugyanakkor arra is rávilágít, hogy
ami sajnos elég rossz arány – mutatott rá Duda Tihamér.
A járulékfizetők körének részletes számszerűsített bővülése a következőképpen néz ki:
25 216 nyugdíjas,
5260 felzárkóztatási minimáljövedelemben részesülő személy,
3819 olyan ember, akik korábban speciális törvények kedvezményezettjei voltak (többségükben a kommunista rezsim által politikailag üldözött, deportált vagy bebörtönzött személyek, illetve leszármazottaik),
2261 gyermeknevelési szabadságon lévő szülő,
1219 munkanélküli segélyben részesülő személy.
Növelték ugyanakkor ezt a számot az építőiparban, valamint az IT-szektorban dolgozók is, ám ők már korábban kiestek a kedvezményezettek, azaz a járulékot nem fizető biztosítottak köréből.
Az egészségbiztosítási hozzájárulást fizetők számának jelentős megugrása mellett nőtt a biztosítással nem rendelkező Hargita megyeiek száma is – 44 715-ről 52 118-ra, ami 16,5 százalékos emelkedést jelent. Erre az ellentmondásosnak tűnő tényezőre a társbiztosítás megszűnése ad magyarázatot.
Az intézkedés bevezetésekor 10 405 társbiztosított volt a megyében, akik közül csak 1507-en váltak biztosítottá, úgy hogy – jövedelmük nem lévén – elkezdték fizetni a minimális egészségbiztosítási hozzájárulást. A többségük viszont ezt nem tette meg, elvesztették biztosítotti státuszukat, ezért nőtt az egészségbiztosítással nem rendelkezők száma.
Utóbbiak valószínűleg úgy döntöttek, hogy
véli Duda Tihamér. Az okok között szerepet játszhat az is, hogy ha nyilatkozatot tesznek az adóhivatalban arról, hogy nincs jövedelmük és a minimális járulék befizetése ellenében biztosítottá szeretnének válni, akkor is ki kell fizetniük az éves összeget, ha időközben munkát találnak. Ez 2430 lejt jelent, aminek a 25 százalékát, azaz 607 lejt a nyilatkozattételkor, a fennmaradó részt pedig a következő év májusának 25-ik napjáig kell befizessék.
A megyei egészségbiztosítási pénztár adatai alapján a megye 291 950 lakosa közül összesen 239 832-en rendelkeznek egészségbiztosítással. Ez csökkenést jelent a nyár közepén mért 247 235-höz képest.
A biztosítottak közül 126 577-en fizetnek hozzájárulást, 106 705-en pedig ingyenes egészségbiztosításra jogosultak (gyermekek, diákok, egyetemisták, a nyugdíjasok nagyobbik része stb.). Utóbbi szám mintegy 50 ezerrel csökkent a nyár közepén feljegyzett 156 052-höz képest. A lényeges változás viszont az, hogy
ami fontos a társadalmi szolidaritás elvén működő egészségbiztosítási rendszer fenntarthatóságát tekintve.
A törvénymódosítás előtt minden Hargita megyei járulékfizetőre majdnem két olyan biztosított jutott, aki ingyen volt jogosult az egészségbiztosításra.
Növekedik az egészségbiztosítási pénztár bevétele is. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az adatokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a járulékfizetők és nem fizetők aránya nagyjából visszatért a tíz évvel ezelőtti szintre. Addig ugyanis, azaz 2015-ig a 750 lejt meghaladó nyugdíjak után szintén kötelező volt a járulékfizetés, 2017-ig pedig a gyermeknevelési szabadság idején folyósított jövedelmekből, valamint a munkanélküli és szociális segélyekből is visszatartották az egészségbiztosítási hozzájárulást.
Noha a járulékfizetők aránya majdnem 50 százalékkal nőtt, az egészségbiztosítási pénztár bevételnövekedése nem lesz ilyen mértékű. Országos viszonylatban 8 milliárd lejes többletbevételre számítanak a 85 milliárdos költségvetéshez képest.
Hargita megye esetében 10 százalékosnál nagyobb növekedésre számít Duda Tihamér, de ezt az értéket egyelőre még hozzávetőlegesen se lehet megsaccolni, annyira különbözők a jövedelmek alapját képező értékék, amelyekkel számolni kellene.
Hantavírus-fertőzést igazoltak pénteken egy betegnél az aradi megyei sürgősségi kórházban, de állapota jó. A PCR-teszt pozitív lett, a vírus törzsét azonban egyelőre nem azonosították.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Nicușor Dan államelnök pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, az ország pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében azt szeretné, hogy a kormány a jövő évi költségvetést már idén ősszel előterjessze.
Gyergyószentmiklós önkormányzata elfogadta a város 2026-os költségvetését. Az elsőszámú cél a korábban félbemaradt és elhúzódó beruházások lezárása, a felásott utak helyreállítása. Számos beruházást készítenek elő és új szociális program is indul.
Válsághelyzet van – jelentette be Székelyudvarhely polgármestere a város iskolahálózatában felmerült problémákat illetően. Az Orbán Balázs Általános Iskolában statikai problémák merültek fel, ott a következő tanévben mégsem indulhat újra az oktatás.
Kézdivásárhely önkormányzati képviselő testülete soros havi ülésén a város által adományozható elismerés kérdésben is döntést hozott. Idén Gábor Rezső matematikatanár, a Gábor Áron Szakképző Líceum nyugalmazott igazgatója veheti át a Pro Urbe díjat.
A Kájoni János, a Márton Áron és a Nagymező utcában, valamint a Szék útján zajlik pénteken a kátyúzás és az aszfaltréteg javítása – számolt be Facebook-oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
A hétfői cotroceni-i konzultációk abból a kérdésből indulnak majd ki, hogy milyen kormánytöbbséget javasolnak a parlamenti pártok, legyen szó „teljes értékű”, kisebbségi vagy technokrata kabinetről – jelentette ki Nicușor Dan, Románia elnöke.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpresnek kijelentette, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
szóljon hozzá!