Választ várnak a rendőrségtől

Az önkormányzat helyi közigazgatási, jogügyi, közrend-fenntartási, állampolgári jogok és szabadságjogok tiszteletben tartásával foglakozó szakbizottságának elnöke, Fülöp Árpád Zoltán által aláírt levél szerint azzal, hogy a városi rendőrség nem tett eleget korábban az önkormányzati szakbizottság meghívásának, valójában lekezelték a választott önkormányzati testületet, és megsértették a város polgárait is. „Ezt a barátságtalan viszonyulást nem tudjuk, de nem is akarjuk elfogadni” – írják a levélben, amelyben hangsúlyozzák, hogy a párbeszéd a legmegfelelőbb módszer a jó kapcsolat, a bizalmi légkör kialakítására, és nem a levelezgetés, a személyes párbeszédet pedig folytatni szeretnék.

Hosszas egyeztetés előzte meg

Mivel a meghívásra az volt a rendőrség válasza, hogy írásban kérik a kérdéseket, az április 4-ei  rendkívüli képviselő-testületi ülésen az önkormányzat tagjai megegyeztek abban, hogy levélben kérnek választ a csíkszeredai rendőrkapitányságtól a testületet foglalkoztató kérdésekre. Nem kevés egyeztetés előzte ezt meg, mivel húsz kérdés már négy héttel ezelőtt, április 14-én készen állt. A román és magyar nyelven írt levelet végül elküldték, és mint Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, a rendőrség ezt meg is kapta. „A törvényes határidőn belül megfelelően dokumentált válaszokat fogunk küldeni” – biztosított a szóvivő.

A csíkszeredai rendőrségnek elküldött kérdések

1. A rendőrség büntető (bírságoló – szerk. megj.) szerepéről értesülünk a napi sajtóból, a rendőrségi beszámolóból, de hogyan érvényesül a rendőrség nevelő szerepe az iskolán kívül, a közéletben, így a közlekedésben is?

2. Van tudomásuk arról, hogy a rendőrség alkalmazottai büntetésként a verést alkalmazzák? – Mit tesznek az ellen, hogy ilyen többé ne forduljon elő?

3. A rendőrség hogyan próbálja megszerezni a lakosság bizalmát, miért nem mutatkozik be a helyi televíziókban, hogy közelebb kerüljön a polgárokhoz?

4. A rendőrség állományában szolgálok közül hányan magyar nemzetiségűek, vagy román anyanyelvűként hányan beszélik a magyar nyelvet?

5. A rendőrségnek van-e tudomása lakásmaffiára utaló ügyekről vagy személyekről, akik ezzel foglalkoznak? Kaptak-e már feljelentést ilyen ügyekben és milyen következtetésre jutottak?

6. A rendőrségnek van-e tudomása a fiatalok megrontását célzó, végző egyénekről, illetve mennyire ismeri az iskolák körüli történteket?

7. A rendőrség honlapja miért csak egynyelvű, hiszen Románia alkotmánya szerint a polgároknak joguk van a közérdekű információkhoz való hozzáféréshez anyanyelvükön is, ráadásul a magyar lakosság 85 százaléka is indokolná a honlap kétnyelvűségét. Nemde?

8. A városi rendőrségnek miért nincs, miért nem lehet saját szóvivője?

9. Erőszakos halál esetén a rendőrség emberei miért próbálnak nyomást gyakorolni a családorvosokra (háziorvosokra – szerk. megj.), hogy azok állítsanak ki halotti bizonylatot? – Ilyen esetben miért nem a törvényszéki orvost értesítik? Miért engedik meg maguknak a rend őrei, hogy a családorvosokat rendelési programon kívül zavarjak és miért nem tartják tiszteletbe a magánélethez való jogot?

10. A közelmúltban szervezésre került egy rendezvény, amely Wass Albert munkásságát helyezte előtérbe. Több romániai bírósági végzés szól arról, hogy Wass Albert már nem tekinthető háborús bűnösnek, és nem lehet zaklatni azon személyeket, akik a munkásságáról értekeznek. Az esemény után az egyik 17 éves szervező lányt a rendőrségre hívták ennek az ügynek a tárgyalására. a.) Miért volt szükséges mégis az egyik szervezőt behívni a rendőrségre? b.) Minden irodalmi esemény után be szokták hívni a szervezőket? c.) Ha egy rendőrtiszt azt mondja, hogy: „Nincs baj, de lesz!” – fenyegetésnek tekinthető? d.) Az említett lány politikai véleménye miatt került az önök látókörébe? e.) Miért nem biztosítottak fordítót a lány számára vagy miért nem olyan rendőr hallgatta ki, aki tud magyarul?

11. Az utóbbi években december 1-jét megelőző napokban fiatalok hívják fel a közvélemény figyelmét plakátok segítségével az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés kiáltványának egyik passzusára, nevezetesen arra, amiben a román nemzet fiai autonómiát ígértek a székelyek számára. A plakátoló fiatalokat minden esetben rendőrautóval szállították el a helyszínről és egy esetben a Csíki Hírlap fotós munkatársát is elvitték. a.) Törvénytelen-e a gyulafehérvári nemzetgyűlés kiáltványának egy passzusát egy plakátra ráírni? b.) Mi tette indokolttá a fiatalok rendőrautóval való elszállítását? c.) Mi tette indokolttá, hogy több órán keresztül a rendőrségen tartsák a fiatalokat? d.) Mi tette indokolttá a sajtó munkatársát elvinni? e.) Miért nevezik a rendőrök disznóságnak a kiáltvány fent említett passzusát?

12. Az idén március 10. előtt fiatalok plakátokat helyeztek ki olyan helyekre, ahol már voltak más kereskedelmi vagy kulturális jellegű plakátok. A plakáton a következő üzenet olvasható: „Az autonómia a megoldás!” A fiatalokat rendőrautóval a rendőrségre szállították. a.) Mi tette indokolttá a fiatalok elszállítását? b.) Az utóbbi években hány plakátolót vittek el a helyszínéről rendőrautóval? c.) Miért nem értesíthettek telefonon senkit az aktivisták? d.) Intézkedhet-e egy rendőr vagy egy csendőr érzelmi vagy politikai alapon hasonló helyzetekben?

13. A március 15-ei sajnálatos autóbaleset nyomán milyen intézkedések születtek a rendőrségen belül? Hogy áll az ügynek a kivizsgálása?

14. A közvélemény szerint a rendőrség és a csendőrség dolgozói külön veszélyességi pótlékot kapnak azért, mert olyan helyen végzik munkájukat, ahol a magyar nemzetiségűek vannak többségben. Igaz a fenti állítás?

15. Tényleg nem tartják indokoltnak a szokásos heti egyeztetéseket a polgármesteri hivatallal? jobb ha elmaradnak, vagy minden egyeztetésre külön kérést kell benyújtanunk ahhoz, hogy folytatódjanak?

16. Van-e tudomása a helyi rendőrségnek az illegális, „fekete” valuta-váltásról Csíkszeredában, a hivatalos valuta-váltó egységeken kívül? Ezt büntetlen előéletű személyek művelik? Amennyiben van tudomásuk ilyen estekről, úgy ítélik meg, hogy ezek megtűrése nem jelent veszélyt egyéb, súlyosabb bűncselekmények kialakulására, szervezett bűnhálózatok megerősödésére? Milyen intézkedéseket tettek ennek megelőzésére?

17. Létezik-e a kerítés (proxenetizmus) jelensége Csíkszeredában, a Csíki-medencében, amikor anyagi haszonszerzés céljából fiatal nőket, lányokat esetleg kiskorúakat prostitúcióra bujtanak fel, szerveznek be vagy kényszerítenek, akár zsarolással vagy fenyegetéssel, erőszakkal? Ismer a rendőrség ilyen eseteket? Milyen intézkedéseket tettek, amennyiben létezik ez a jelenség?

18. Van-e a rendőrség vezetőségének tudomása arról, hogy az éjszakai járőrszolgálatot teljesítők a szolgálati idő egy részét az állandó kapus-szolgálatot tartó intézményeknél, az éjjel-nappali üzletek, vendéglátóipari egységekben töltik, esetenként meccset nézve? A több mind 20 jelentett rongálásból, amelyeket jellemzően éjszaka, hétvégeken követtek el, hány elkövetőt sikerült azonosítani? Tettek-e megelőző intézkedéseket (pl. sűrűbb járőr-szolgálat az érintett zónákban hétvégeken?) Felelősségre vonták-e, netán büntetésben részesítették-e azokat a járőrszolgálatot teljesítő kollégákat, akiknek a szolgálati ideje alatt történtek az azonosítatlan elkövetőjű rongálások?

19. Lehetséges-e, hogy egy feltételezett elkövető ellen a rendőrségen tett feljelentés tartalma „kiszivárogjon” és az illető személy tudomására jusson, hogy aztán a feljelentőt azonosíthassa és fenyegesse a feltételezett elkövető?