A következő tanévtől nagyobb arányban számít bele az országos felmérés eredménye a középiskolai felvételi jegybe, mint az öt-nyolc osztály átlaga. A változást a felvételi jegyet adó két érték közötti nagy különbségek miatt hozták. Hargita megyében is van olyan iskola, ahol öt jegynyi az eltérés az öt-nyolc osztály és az országos felmérés átlaga között.
2013. szeptember 06., 19:412013. szeptember 06., 19:41
2013. szeptember 06., 19:522013. szeptember 06., 19:52
Módosítanak a középiskolai felvételi jegy összetételén – jelentette be pénteken Remus Pricopie oktatási miniszter, aki a kormány egyes tagjaival és a tanfelügyelőségek, illetve egyéb illetékes hatóságok megyei vezetőivel videokonferencián ismertette a tanévkezdés előtti tudnivalókat. A következő tanévtől életbe lépő változtatás szerint a középiskolai felvételi jegy 75 százalékát az országos felmérésen elért eredmények átlaga teszi ki. Az eddigi fele-fele arány helyett pedig az öt-nyolc osztály médiája csak 25 százalékban számít bele a felvételi jegybe.
A bejelentés után Bartolf Hedvig, Hargita megye főtanfelügyelője érdeklődésünkre elmondta, ismeri az okot, amiért az oktatási tárca meghozta ezt a változtatást. A főtanfelügyelő szerint valóban nagy különbségek vannak az öt-nyolc osztályos média és a nyolcadik osztály végén letett záróvizsga, az országos felmérés eredményeinek átlaga között. A miniszter indoklásában hét vagy hatpontos különbségekről is beszélt. Hargita megyében nincsenek ekkora eltérések a két média között, de nálunk is előfordulnak nagy különbségek – mondta Bartolf Hedvig. Közölte, a tanfelügyelőségen is megvizsgálták az idei, Hargita megyei felvételi jegyeket, és azt találták, hogy a jegyet fele-fele arányban kitevő öt-nyolc osztályos átlag és az országos felmérés médiája közötti legkisebb különbség 0,7 pontnyi, a legnagyobb pedig 5,07 pontnyi.
„Ez azt mutatja, hogy van pedagógus, aki könnyedebben és van, aki nagyon szigorúan osztályoz, talán még szigorúbban is, mint a vizsgán, hisz az öt-nyolc osztály médiájába nemcsak a három vizsgatárgy, hanem minden tantárgy beleszámít, azon tárgyak is, ahol könnyebb jobb jegyet elérni, például a zene, testnevelés, a rajz, a vallás\" – fejtette ki a főtanfelügyelő.
Bartolf Hedvig ismertette, Hargita megyében a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban állt legközelebb egymáshoz idén a két átlag, az öt-nyolc osztály és az országos felmérés médiája között itt csak 0,7 pontnyi volt az eltérés. A legkisebb különbségek listáján második és harmadik helyen két román tannyelvű gimnázium, a csíkszeredai Octavian Goga és a maroshévízi O. C. Tăslăuanu áll, ezen iskoláknál 0,75 illetve 0,83 az eltérés a két média között. A legnagyobb különbség Korond két iskolájánál, a fenyőkúti és a pálpataki iskoláknál van, előbbinél 5,07, utóbbinál 4,56 az eltérés a két média között – mondta el a főtanfelügyelő. A legnagyobb különbségeket mutató iskolák között a harmadik helyen a csíkbánkfalvi általános iskola van, itt 4,18 pontnyi eltérés van az öt-nyolc osztály és az országos felmérés médiája között – közölte Bartolf Hedvig.
Rámutatott, azért döntött úgy az oktatási minisztérium, hogy korrigálni kell a felvételi jegy arányain, mert igazságtalan helyzet alakult ki a középiskolákba való bejutásnál. Azon iskolákból származó gyerekek, ahol könnyebben kapták a kilencest, tízest, ennek nyomán kialakuló felvételi jegyükkel gyakran kiszorították az erősebb középiskolákból azon diákokat, akiknek meg kellett dolgozniuk keményen ugyanazon jegyért – mutatott rá a főtanfelügyelő.
Úgy véli, a nagy öt-nyolc osztályos médiákat eredményező osztályozás nem feltétlenül jelent szándékosságot, nem rosszindulat, esetleg túlzott engedékenység a pedagógusok részéről, hanem így alakult ki annak a pedagógusnak az osztályozási szokása és ehhez szoktak hozzá a diákok is. A jegyadási rendszer szubjektív és mindenkinek megvan a kialakult szokása, van például, aki egyestől vagy hármastól, négyestől osztályoz felfele és van, aki tízestől lefele – mutatott rá Bartolf Hedvig. „Véleményem szerint a tíztől lefele való osztályozás a helyes, mert a tanügyi törvény is azt írja, hogy az osztályozás Romániában tíztől egyig van, ami azt jelenti, hogy tíz a legmagasabb és egynél állunk meg, nem pedig fordítva\" – fejtette ki. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a vizsgáknál viszont más a helyzet, hisz ott mindenkinek az egyes a minimum és ehhez is hozzá kell szoktatni a diákokat, hogy nyolcadik osztály végén ne érje sem őket, se a szülőket meglepetés.
Bartolf Hedvig szerint a középiskolai felvételi problémáit az új rendelkezés részben fogja orvosolni. Saját véleménye viszont az – fejtette ki – hogy azon középiskolákban, ahol nagy a verseny és túljelentkezés van, felvételit kellene szervezni, a többi középiskolába pedig a felvételi jegy alapján, számítógépes elosztással lehetne továbbra is szétosztani a felvételizőket.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
szóljon hozzá!