Lassan tényleg életre kel a legenda

A búcsújárás felelevenítése után a Szent László-kápolnát is újraépítenek a Kicsi Pogányhavason

„2006-ban született meg a Szent László-legenda újjáélesztésének gondolata” – kezdte mondandóját a községvezető. Első lépésként, 2007-ben tervet készítettek a Szent László tér megépítésére Szépvíz központjában. „Ezt követően kerestük fel a Kicsi Pogányhavason található egykori búcsújáró helyet, idősek mutatták meg, hogy mit hol találhatunk” – sorolta a fejleményeket a polgármester. 

A természet szolgáltatta vissza

A korábban fákkal, avarral teljesen beborított kápolnaromokat Kosza Antal Hargita megyei régészfelügyelő, illetve Daczó Katalin helytörténész azonosította 2007-ben, a tulajdonképpeni feltárást Botár István végezte tavaly nyáron. Amint azt a régész jelentésében leírta, a Szent László-kápolna első, általa ismert említése egy 1699-es térképről való. Visconti térképén jól követhető, hogy a hegyekben két kápolna található az országút mellett. A keletebbi Széphavason, az út jobb oldalán szerepel a Szent Lélek-kápolna, míg tőle nyugatra, az országút bal oldalán a Szent László-kápolna. A régész továbbá leírja, a 18. század végén Benkő József az imént feltárt helyzetet rögzítette, majd egy évszázad múlva Orbán Balázs már mindkét kápolnát romosként írja le. A szakember arra is kitér, hogy a szépvízi hagyomány szerint a kápolnát a múlt század hatvanas éveiben a kőbeszolgáltatásra kötelezettek teljesen lebontották, pontos helyét még a helyiek is elfeledték.

A feltárás során kiderült, hogy Orbán Balázs leírásával ellentétben, aki félköríves záródást emleget, a szentélyzáródás sokszögű. Ugyanakkor a keleti oldalon van egy támpillér, eredeti helyén, de nem a sarkon, ahol elvárhatnánk, hanem középen, és jóval kisebb. Egy 6,6 m hosszú és 5,2 m széles kis, tömzsi kápolnáról van szó, amelyet részben sziklára építettek, és amely az alaprajza, valamint a környezetében talált leletek alapján a 17. században épülhetett. A régész megállapításai szerint a kis kápolna belső tere gyakorlatilag négyzetes volt, és a zsindellyel födött épületet nem képezték ki túl igényesen. Az omladékokból az is kiderült, hogy falainak egy részét erőszakkal döntötték le, köveit elhordták. A kápolna rosszra forduló sorsa alighanem az országút áthelyezésével magyarázható, hiszen az egykor út melletti épület a 19. század elejétől már nehezen megközelíthető, elhagyatott lett.

Jövőre már fel is szentelnék a kápolnát

„Remélem, hogy lassan kiteljesedik az elképzelésünk, hiszen Szépvíz központjában már megépült a Szent László tér. Ha sikerül visszarendeznünk a kápolnát, életet lehelni ebbe a helybe, akkor tulajdonképpen egy álom valósul meg” – fejtette ki Ferencz Tibor.

A községvezetőtől megtudtuk, önkormányzaton belül szakbizottságot is létrehoztak, amely azt hivatott eldönteni, hogyan és milyen formában épülne újra a kápolna, illetve hogyan lehetne megőrizni a romokat. „Szakembereket is meghívtunk sorainkba, így például Bogos Ernő építészt, a falunk szülöttjét azzal bíztuk meg, készítse el a terveket. Ő közelebbről elő is fogja terjeszteni elképzeléseit” – említette az elöljáró. Az építkezést mindenképpen közmunkával végeznék, a faluból már nagyon sokan érdeklődnek ez iránt. Ezzel együtt a katolikus egyház, illetve a helyi közbirtokosság is támogatja a projektet.

„Próbáljuk kivinni a köztudatba Szépvíz és Szent László kötődését. Azért, hogy bárki, aki hallja a településünk nevét, azt rögtön köthesse a legendához. Ez a faluturizmus szempontjából is igen fontos lehet” – nyomatékosított az elöljáró. Hangsúlyozta, igazából az lenne nagyon szép,  ha a pünkösdi búcsúra igyekvő gyimesiek ismét ezen az úton jönnének, ahogy tették azt évszázadokon át.