Kártyavárként dőlhet össze egy-egy község költségvetése, amennyiben előre be nem tervezett, jelentősebb kiadások következnek be az év folyamán. Több csíki település van ebben a helyzetben, és előfordul olyan eset is, hogy biztosnak hitt jövedelem kiesése borítja fel a számításokat.
2014. július 16., 10:442014. július 16., 10:44
2014. július 16., 10:512014. július 16., 10:51
Nincsenek felkészülve a települések arra, ha előre be nem tervezett nagyobb kiadásokkal kell megterhelni a helyi költségvetést. Egy-egy ilyen eset felborítja a számításokat, némelykor kilátástalan helyzetbe sodorva a szűkös pénzügyi kerettel működő falvakat.
Az elmúlt esztendők gazdasági helyzete arra késztette a községvezetőket, hogy a lehető legmegfontoltabb költségvetéseket állítsák össze. „A széle üti a hosszát” megfogalmazás érvényes talán a legtöbb csíki vidéki településre, így nem csoda, ha egy-egy váratlan változás akár csődközeli helyzetbe is sodorhat egy községet.
Tanácstalanság Csíkrákoson
„Eléggé rossz helyzetben vagyunk” – így jellemezte röviden Császár Attila polgármester a csíkrákosi állapotokat. Mint az elöljáró fogalmazott, az idei költségvetés úgy volt összeállítva, hogy év végéig az önkormányzati intézmények fenntartására és némi beruházásra is elég lett volna. Ám egy jogerős bírósági döntés miatt ez év végéig 154 ezer lejt kell visszafizetniük az államkasszába, ezt a pénzt nincs honnan kigazdálkodja a község. Az elöljárótól megtudtuk, a történet 2012-re nyúlik vissza, amikor a kormánytól 240 ezer lejt kaptak különböző beruházások finanszírozására, köztük a községközpontban található iskolaépület 2007-től zajló bővítésére és felújítására. Császár elmondta, ebből az összegből több kintlevőséget is kiegyenlítettek, köztük a szóban forgó beruházásra is kifizettek 154 ezer lejt.
És itt kezdődtek a problémák. A kormányhatározat szövege szerint a kiutalt pénzeket uniós pályázatokra vagy különböző, adósságot felhalmozó projektekre lehetett fordítani. Az iskola esetében a kormányhatározat megjelenésekor csak proforma számla volt kiállítva az elvégzett munkálatokra, csupán ezt követően írta meg a fiskális számlát a kivitelező. A számvevőszék úgy ítélte meg, hogy nem adósságra költötte el a jelzett összeget az önkormányzat, így visszakövetelte azt. A község a törvényszéken kereste az igazát, első fokon meg is nyerte a pert a marosvásárhelyi táblabíróságon. Nem így a bukaresti Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszéken, amely helyt adott a pénzügyi hatóság fellebbezésének, a 154 ezer lej visszafizetésére kötelezve Csíkrákos önkormányzatát ez év végéig.
„Februárban született meg a jogerős döntés, amit e hónap elején közöltek ki nekünk. Tanácstalan vagyok, mert nem tudjuk, honnan teremtjük elő ezt a pénzt. A beruházásokra szánt keretből nem tudunk átcsoportosítani erre a célra, hiszen ennek a tételnek a hatvan százalékát jelentené ez” – méltatlankodott az elöljáró, aki szerint volt már ennél rosszabb helyzetben is a település. „Egy-két hónap múlva többet tudok mondani ezzel kapcsolatban. Annyi viszont biztos, nem adjuk fel terveinket, szeptemberre például befejezzük az iskolánál zajló munkálatokat” – ígérte Császár Attila.
Elmaradt bevétel Madéfalván
Akár működésképtelenné is válhat augusztustól a madéfalvi községháza. Szentes Csaba polgármestertől megtudtuk, a tavalyi pénzügyi jelentés szerint erre az évre 440 ezer lejt kap a község a központi költségvetésből történő leosztásból. Idén viszont kiderült, a pénzügyi hatóság csupán 40 ezer lejt hagyott jóvá ebből. Az történt ugyanis, hogy a településen dolgozó postai alkalmazottak közül tavaly leépített, munkanélkülinek küldött dolgozók végkielégítést kaptak, amire értelemszerűen nagyobb személyi jövedelmi adót fizettek. Ennek negyvenegy százaléka illeti a községet, minek következtében így a központi visszaosztásból származó bevétele nőtt Madéfalvának. „A törvények szerint ha egy település bevétele nő, akkor következő évben csökken a központi hozzájárulás. Hibás ez az egész rendszer, hiszen nem a munkát ösztönzi” – panaszkodott az elöljáró. Kiemelte, a patthelyzet miatt több uniós pályázatból zajló beruházás áll, mivel ezekre előfinanszírozást kell biztosítani, a jelenlegi helyzetben viszont erre képtelen az önkormányzat. „A jelen állás szerint az biztos, augusztustól már nem jut pénz alkalmazottaink fizetésére” – tudtuk meg Szentestől.
Gyimesközéplok: árvíz miatt fájhat a fejük
„Nem lett volna baj idén, ha nem történt volna mintegy másfél héttel ezelőtt az árvíz” – számolt be Mihók Péter. Gyimesközéplok polgármesterétől megtudtuk, e hónap első vasárnapján jégeső és felhőszakadás miatt áradt ki két patak, a károk helyrehozatala jelentős összegeket emészt fel. Az áradás a Kápolnapatakra vezető utat mintegy másfél kilométeren elmosta, teljesen elszigetelve ezt a falurészt a községtől. Bükkhavas irányában is voltak problémák, ott egy megyei utat rongált meg a kiáradt patak.
„A kápolnapataki út helyreállítása rendkívül fontos, és mintegy százezer lejbe fog kerülni. A munkálatot egyelőre hitelben végeztetjük el, a költségvetésből nem tudtunk erre forrást biztosítani” – magyarázta az elöljáró. Tőle azt is megtudtuk, a prefektúra kárfelmérő bizottsága a napokban látogat a helyszínre, így bíznak abban, hogy kapnak valamilyen segítséget.
Csíkszentsimon: decemberre lehetnek problémák
„Ha mindegy így marad, az év utolsó hónapjában merülhet fel probléma a fizetések biztosítása terén” – jelentette ki Csató Gábor. Csíkszentsimon alpolgármestere elmondta, a szűkös költségvetés miatt nem a tervezett ütemben haladnak több fontos beruházással: ilyen például a szentsimoni kultúrotthon felújítása, valamint az új ivóvízhálózat kiépítése.
szóljon hozzá!