Az identitás a társadalom immunrendszere

Szesztay Ádám Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulja beszélgetőtársainak azt a kérdést tette fel, hogy ha az identitás szempontjából vizsgáljuk azokat a kérdéseket, hogy milyen Európát akarunk, mitől keresztény Európa, akkor mik vagyunk elsősorban: magyarok, európaiak, vagy keresztények? És minderre milyen választ ad Márton Áron püspök öröksége?

„A mi generációnk még beleszületett egyfajta kereszténységbe, magyarságba. Mi még beleszülettünk ebbe a keretbe. Ez alakított, hordozott. Az új idő, a liberális világ ezt a rendszert szétverte és pusztítja. A porát is el akarja takarítani a globalizáció. Maradj itthon, járj templomba, gyerekeidet neveld magyarnak, kereszténynek. A kérdés az, hogy ki akar ma magyar lenni, ki akar ma keresztény lenni? Ki akar ezzel az identitással élni ebben a térségben?” – fogalmazott Gergely István, a Csibész Alapítvány elnöke.

Géresi Róber, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese szerint itt a Kárpát-medencében nem tudjuk megkerülni azt a témát, hogy az egyházi közösségek számára miért fontos az identitás. Úgy véli, nem fontossági sorrendek vannak, hanem az identitásnak szempontjai vannak. Hogy az egyénnek, a családnak, közösségnek, gyülekezetnek, nemzetnek mi az az érték, amit Istentől kapott ajándékként, amit megkaptunk és tovább éltethetünk.

Hegyi László, az EMMI egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, Európa és benne Magyarország nem lenne az ami kereszténység nélkül. A nemzethez, valláshoz, európai kultúrához való tartozás nem tehető rangsorba, egymást kiegészítik, egyik sincs a másik nélkül. „Próbáljuk meg mártonároni odaadással védeni a kultúránkat. Olyan kultúránk van, hogy ritka. Ne filozofáljunk, hanem tegyünk érte” – hívta fel a figyelmet Imre Zoltán valláskutató. L. Simon László miniszteri biztos rámutatott, azért is fontos az identitás, mert az erős identitás a társadalom immunrendszere.

Az identitást nem védőbástyaként éli meg Európa, hanem egy olyan falként, amely inkább elzárja egymástól az embereket, és nem segíti a megoldást. Pedig az identitás megerősít, erőt ad, hogy ellen tudjunk állni, hogy választ tudjunk adni azokra a kérdésekre, amelyek feszítenek bennünket.

Európa teljesen elveszti a gyökereit azzal, ha megtagadja a nemzetállamokat, ha megtagadja a kereszténységet – így Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke.

„Mi fenntartható Európát akarunk, azt akarjuk, hogy az európai nemzetek, az általuk alkotott európai kultúra olyan érték, olyan ajándék maradjon, amit az unokáinknak is át szeretnénk örökíteni. Az értékek alapján lehet olyan társadalmi folyamatokat elindítani, amelyek biztosítják a nemzetek és az általuk alkotott európai közösség fenntarthatóságát. Ezt a magyar víziót szoktuk keresztény Európa jelzővel említeni, ennek a politikának az identitását leírva.

Abban vagyunk érdekeltek mi, magyarok, hogy a kialakuló helyzet ne megossza, hanem a sokszínűség tiszteletben tartása révén egyesítse az európai kereszténységet. Hiszen ahhoz, hogy a keresztény Európát megmentsük, az európai kereszténységnek egységre és megmaradásra van szüksége” – összegzett a beszélgetés végén Szesztay Ádám.