Fotó: Veres Nándor
A csíkszéki falvakban még mindig szokásban van, hogy keresztelő, lakodalom, temetés előtt a szomszédok, barátok, rokonok és ismerősök süteménnyel „segítik” az adott családot. Egy csíkbánkfalvi lakodalmas háznál jártunk a nagy napot megelőzően, hogy végigkövessük, hogyan is zajlik a – közösségi eseménynek is beillő – sütemények felvágása.
2016. október 10., 12:572016. október 10., 12:57
2016. október 10., 12:592016. október 10., 12:59
Nagy a sürgés-forgás péntek délután a csíkbánkfalvi Kömény család portáján, amikor megérkezünk, a kapu is tárva-nyitva, egyre másra jönnek a szomszédok, ismerősök: mindenki a másnapi esküvőre készül. A lakodalomra mintegy 250 vendéget várnak, van is tennivaló bőven. Kolléganőnk, Kömény Kamilla lakodalmára mi magunk is hivatalosak voltunk, és hírét vettük, hogy házi készítésű süteményeket fogyaszthatunk a mulatságon.
Miután megérkezünk, csaknem tíz percenként érkezik valaki egy vagy két tálca süteménnyel vagy ahogy errefelé is gyakran nevezik, tésztával. A háziak elmondása szerint már reggel óta gyűlnek a sütemények, a kamrában már roskadoznak a polcok, lassan hely sincs ahová tenni a tálcákat. Szomszédok, rokonok, barátok, közelebbi és távolabbi ismerősök hozzák a finomabbnál finomabb alkotásokat, tehát mindenki, aki úgy gondolja, hogy jól fogna a lakodalomban még egy adag tészta, vagy aki netalán úgy érzi, hogy „tartozik”. Mert ezek a sütemények „visszajönnek” a helybéliek szavával élve, mert a háziasszony is adott esetben szívesen süt, ha a faluban más háznál van ilyen alkalom. „Nem is lehetne megsütni egyszerre. Mindenki, aki úgy gondolja, hozzájárul. Nem a házi kell ilyenkor süssön, ők egy hétig se tudnának ennyit sütni, és a pénz is számít. Mindenki viszi a tésztát” – magyarázza az egyik szomszédasszony. A másik hozzáteszi: „Ha keresztelő van, ha elsőáldozás, ha – isten őrizz – temetés. Ez jó szokás. Ilyenkor kell segítsen az ember, amikor szükség van rá.”
Négy órakor aztán egyre több asszony – mindannyian egy-egy késsel a kezükben érkeznek – kezdenek gyűlni a ház mögött található filagóriánál, ahová két nagy asztalt is felállítottak erre az alkalomra. Ekkor történik ugyanis a sütemények felszeletelése, a tálcákra, dobozokba való rakása, amely – ekkora mennyiségnél – egy-két embernek bizony több órás munka lenne. Rövid – a háziasszony, Paula által tartott – eligazítás után a sütiket kihordják az asztalokra, megkezdődik a szeletelésük, szakavatott mozdulatokkal szántják beléjük a késeket. „Mindig ezt a kést hordom a tésztavágásra, mert sokat számít, hogy jól vágjon. És ezt szoktam meg” – mondja az egyik segítő, miközben egyenletes szeletekre vágja az egyik adag pesti mézest. A mintegy negyvenöt féle süteményből kóstolgatni is szabad ilyenkor, élünk a lehetőséggel.
Az ilyen események jó alkalmak arra, hogy egymás között kicseréljék a recepteket, és hogy az ügyes-bajos dolgaikat megvitassák. Dió, cukor, tojásfehérje, baracklekvár, puding, csokiöntet – hangzik el itt is, ott is, ahogy egymásnak mesélik, melyik sütemény miből és hogyan készült. Fanta-szelet, márvány-szelet, diós-meggyes, kókuszkocka, zserbó, mézes, hájas tészta – vesszük sorra. „Most a Kiskegyedből sütöttem, még jó, hogy nem pesti mézest hoztam, mert látom, hogy van” – mondja az egyik szeletelő.
Mint mesélték, régen is ugyanígy zajlott a lakodalom előtti nap, csak akkor a kultúrotthonba vitte mindenki a süteményt, ott szeletelték fel. Akkor a lagziba szánt ételt is házilag főzték, csütörtökön levágták a disznót, pénteken sütötték a kenyeret, vágták a süteményeket, összehordták a kultúrotthonba a kályhákat és szombat hajnalban nekifogtak főzni a segítő asszonyok. „Nagy divat volt annak idején a hájas tészta, a piskótának minden változata, valamint a tésztalapokkal készült krémesek. Ezelőtt a megmaradt tésztaszéleket megőrölték és gombócot csináltak belőle, hogy ne vesztődjön semmi el” – eleveníti fel az egyik komaaszony, miközben a levágott tésztaszéleket az erre kijelölt tálba teszi. Időközben konytalávaló és kávé is kerül az asztalra. „Sok boldogságot a menyasszonynak és a vőlegénynek” – hangzik el koccintáskor.
Miközben a hátsó udvaron a finomságokat dobozolják, a fiatalok – az ifjú pár és a barátaik – a termet díszítik, ahol másnap a mulatság lesz. „Van segítség, átfogni nehéz a tennivalókat. De van egy csapat. Mindenki szívvel-lélekkel csinálja a dolgát, most már olyan sokat jártunk és csináltuk egymás között, hogy nem kell különösebben mondani, hogy mit hogyan kell. A rutin megvan, gördülékenyen zajlik a készülődés. Mindenki maximálisan odaáll, és ez nagy segítség a családnak” – összegez a háziasszony.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A zarándokok között volt az idei csíksomlyói búcsún Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna is.
szóljon hozzá!