Na, de ha még mindig lennének kétségeink, olvassuk tovább a tanácselnök gondolatait: „Csökkenteni nem az önkormányzatoknál kellett volna, hanem a rengeteg bürokráciát növelő, a saját fontosságuk alátámasztásával elfoglalt hivatalokat, ügynökségeket és hatóságokat, amelyek más országban, EU-ban nem is léteznek. Lehetett volna csökkenteni nemcsak a költségvetési kiadásokat, hanem a magánvállalatok, vállalkozók és az emberek adminisztratív költségeit is, jelentősen!”

Miután az elnök jól kidühöngte magát, rátért a megyei tanácsot ért világrengető változtatások ecsetelésére. Például: „Az egyik legfontosabb változás, hogy a korábbi vezérigazgató funkciók mindegyikét (director general) megszüntettük, igazgatói funkciókká alakultak át. Ennek következménye, hogy a vezérigazgatóságok (direcție generală) igazgatóságokká alakultak, amelyek így kisebb létszámmal és átszervezett munkakörrel működnek tovább. A jogi igazgatóságból jogi osztály lett.”

Mi már ezzel is megelégedtünk volna, ő azonban így folytatta: „További változás, hogy az irodavezetői állásokat is meg kellett szüntetni, illetve a vezető funkciók számát is szigorúbban korlátozza a törvény. A korábbi 25 vezető tisztségből 6 megszűnt (3 betöltetlen tisztség megszűnt, 3 pedig átalakult végrehajtói állássá). Ezzel együtt 3 irodát is felszámoltunk: az elemző irodát, a digitalizáció irodát és az elnöki ellenőrzési testületét (corp control).”

Mondjuk az továbbra sem világos, hogy eddig miért kellettek ezek az intézmények – az elnöki ellenőrzési testület tagjainak talán belső jelentéseket kellett írniuk arról, hogy mivel foglalkoznak a tanácselnök leendő kihívói.

Az eddig sem volt titok, hogy Borboly Csaba egy rendkívül költséges apparátust működtet, ráadásul közpénzből. Két évvel ezelőtt például tételesen utánanéztünk ennek, és kiderítettük, hogy mind Kovászna, mind pedig Maros megye tanácsa a Hargita megyei számnak (20 százalék) alig felét, 10 százalék alatti arányt fordít a megyei önkormányzat működtetésére. Akkor azt is megvizsgáltuk, hogy

Az elbocsátások, illetve szervezeti átalakítások mindig családokat érintenek, ezért hosszú távú következményekkel járnak. Az azonban jó hír, hogy a megyei tanácsnál, illetve annak alintézményeinél addig tudták csűrni-csavarni a dolgokat, amíg megoldották, hogy gyakorlatilag senkit sem kellett utcára tenni. A legtöbb esetben ugyanis mindössze munkaviszony-átalakításra vagy -módosításra (esetleg nyugdíjazásra) volt szükség.

Az októberi hatalomátvétellel kétségtelenül új korszak kezdődik Hargita Megye Tanácsánál: több irodaajtóra is új nevek és beosztások fognak felkerülni. Most már csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy a fehér ház új ura mennyire fog megbirkózni azzal a traumával, hogy vezérigazgatók helyett csak igazgatókkal lesz kénytelen együtt dolgozni.

Remélhetőleg ezeken hamar túlteszi magát.