„Mennyivel jobb, ha még annyira friss az alapanyag, hogy szinte érezheted a nap melegét rajta” 
Miért fontos, hogy ételeinkhez szükséges alapanyagaink REL, azaz rövid ellátási láncokból szerezzük be? Miként tudjuk edukálni a jövő generációját, hogy tudatosabb, a környezetükre odafigyelő emberek legyenek? Dimén-Varga Tünde iskolapszihológust, gasztrobloggert, a Nőileg magazin és az Erdélyi Konyha szerzőjét kérdeztük.
Támogatói tartalom
2023. október 13., 12:002023. október 13., 12:00
– Mikor találkozott először a REL, azaz a rövid ellátási lánc fogalmával?
– Őszintén szólva hamarabb kerültem kapcsolatba az angol „Farm to table” mozgalomhoz (szerk. megj. E mozgalom világszerte elterjedt, amelyet az Európai Unió a „Farm to fork”, azaz a „Farmtól a villáig” stratégiaként épített be az European Green Deal politikájába), lévén, hogy gasztrobloggerként előszeretettel próbálom ki különböző éttermek újdonságait úgy külföldön, mint itthon. A „Farm to table”, vagyis a „Termelőtől az asztalig” kezdeményezés általában azokhoz a vendéglátó egységekhez kapcsolódik, akik felelősségteljesebben gondolkodnak, akik számára fontos, hogy a környezettudatosságot beépítsék a működésükbe. A rövid ellátási lánc fogalmát nemrég ismertem meg, de valójában már évek óta e szemlélet mentén élem a mindennapjaimat.
Dimén-Varga Tünde
Fotó: REL-kampány
– Miért tartja fontosnak, hogy a mindennapi életünkhöz szükséges élelmiszereket rövid ellátási láncokból szerezzük be?
– Első gondolataim rögtön a bizalom kérdése köré csoportosulnak, ha erre a témára gondolok. Hiszem azt, hogy igazából mindenki jól jár, úgy a termelő mint a vásárló, ha megtalálják a lehető legrövidebb utat egymáshoz. Ha ismerem a termelőt, akkor biztosra tudom, hogy a legjobb minőségű terméket kapom. Sőt az is egy nagy előny, hogy a legtöbb termelő szívesen fogadja a visszajelzéseket a termékeivel kapcsolatban, míg egy nagyáruházban gyakorlatilag nincs is akivel szóbaállni.
A rövid ellátási láncokból való vásárlás mellett egy másik érvem, hogy ezáltal szezonális alapanyagokhoz juthatunk hozzá. Nincs is annál jobb dolog, amikor a termelő, akihez visszajárunk értesít a legfrissebben megtermett áru érkezéséről. Azt bizonyára nem kell magyaráznunk, hogy miért jobb, ha a fán érik meg az alma és nem a bolt polcain. Mint gasztroblogger számomra különösen fontos, hogy az elkészített ételek tálalásánál az esztétikára is odafigyeljek, viszont ehető virágokat a multinacionális bolthálózatok kínálatában nem is igen találnék, ellenben a kedvenc salátaárusomnál nem csak beszerezni tudom, hanem elmondja, hogy nekem egy kicsit több virágot csempészett a csomagomba.
Őszi finomság
Fotó: REL-kampány
– Munkája során hogyan kapcsolódik a REL-hez?
– Mint iskolapszichológus idén lehetőségem volt a Zöld hét keretében a gyerekekhez is közelebb hozni a helyi termékek piacról való beszerzését és feldolgozását. Elmondhatom, hogy rendkívüli élmény volt látni, hogy az előkészítős és általános iskolás gyerekek mennyire nagy érdeklődéssel vágtak bele ebbe a programba. A koncepciót közösen a fejlesztőpedagógus és logopédus kolléganőkkel találtuk ki, és Együnk az agyunkért! néven indítottuk el. Fontosnak tartottuk, hogy a gyerekeket már a tervezési fázisba is bevezessük, így együtt állítottuk össze a menüt, majd közösen elmentünk a közeli kispiacra. Érdekességként még elmondanám, hogy a termelő, akitől vásároltunk volt diákja az iskolának, így még különlegesebb volt a történet.
Melegítő fogás egy hideg napon
Fotó: REL-kampány
A diákokkal közösen vászonszatyrokkal és kosarakkal felszerelve indultunk el a salátánk és a desszert hozzávalóit megvásárolni, és természetesen közben folyamatos edukációt kaptak a különböző alapanyagok jótékony hatásairól. Az iskolába visszaérve az ételek elkészítését is közösen végeztük el, és még arra is hangsúlyt fektettünk, hogy a munkálatok befejezésekor a hulladékot komposztáljuk. Bízunk benne, hogy az ilyen jellegű programok segítenek megértetni a felnövő generációkkal, hogy milyen óriási érték a helyi termék, és mennyivel jobb, ha még annyira friss az alapanyag, hogy szinte érezheted a nap melegét az adott zöldségen, gyümölcsön.
Ehető virágok a tányéron
Fotó: REL-kampány
– Magánemberként milyen tapasztalatai vannak a rövid ellátási láncokkal?
– Mivel sajnos nincsen saját kertem, és nem is rendelkezem elegendő idővel a földműveléshez, ezért előszeretettel járok piacokra. Nyáron akár hetente kétszer is megfordulok a különböző piacokon vagy vásárokban.
Soha nem tapasztaltam azt, hogy bármelyik termelő át akart volna verni. Nemrég például padlizsánt szerettem volna vásárolni nagy tételben, és csodálkozva vettem észre, hogy a jól ismert termelőmnél mennyire halványak a zöldségek. Félve kérdeztem rá, hogy ezek a padlizsánok biztosan meg vannak érve. Ő meg készséggel elmagyarázta, hogy az elmúlt időszakban hidegebbek voltak az éjszakák, és a hőmérséklet-ingadozás okozza a színbeli különbséget, de ettől függetlenül nagyon finomak.
Mivel hosszú ideje vásárolok tőle, természetesen megbíztam benne, és mondanom sem kell, hogy nem csalódtam, tökéletes lett a padlizsánkrém. Ha ugyanez a történet mondjuk egy boltban történik, akkor megvan annak is az esélye, hogy az adott terméket felmagasztalnak attól függetlenül, hogy jó vagy rossz minőségű, hiszen számukra minden eladó. A termelőnek nem adatik meg az a luxus, hogy becsapja a vásárlóit, mert akkor biztos lehet benne, hogy elveszíti a klienseit. Mindenkit csak biztatni tudok arra, hogy részesítse előnyben a rövid ellátási láncokból való vásárlást, hiszen saját maga, a családja és környezete számára ez a legjobb döntés.
A szezonális termék mindig a legfrissebb
Fotó: REL-kampány
Ha Ön is fontosnak tartja támogatni a helyi termelőket, számít, hogy milyen élelmiszer kerül a családi asztalra, akkor támogassa a Civitas Alapítvány rövid ellátási láncok népszerűsítését megcélzó kampányt azzal, hogy megosztja ismerőseivel a cikket, hogy minél több emberhez eljuthasson. Maradjon velünk a továbbiakban is, hiszen az elkövetkező cikkekben, interjúkban tovább boncolgatjuk a REL, azaz a rövid ellátási láncok mibenlétét, előnyeit. Helyi gazdák, rövid élelmiszer-ellátási láncszakértől és lelkes vásárlók mesélnek majd tapasztalataikról. Sőt, ha szeretne helyi, zamatos, megbízható forrásból származó préselt gyümölcsleveket kóstolni, akkor térjen be a székelyudvarhelyi Helyénvaló boltba (Székelyudvarhely, II. Rákoczi Ferenc utca 15. szám), hiszen egész októberben ingyenes kóstolás zajlik. Interjúinkat meghallgathatja a Rádió GaGa műsorában is, ahol további érdekességeket tudhat meg a REL-ről. További infók: helyenvalo.ro/REL
(X – Fizetett hirdetés)
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában
Hódok, vidrák, környezetvédelmi civil szervezetek, és a bányakatasztrófa megelőzésének meghiúsítása – sok szóbeszéd terjed arról, hogy védett vadfajok óvása is hozzájárult a parajdi sóbányával történt tragédia bekövetkezéséhez. De mi az igazság?
Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában
Gazdasági miniszter: feszített ütemben zajlik a munka, a Korond-patakot július elejéig akarják elterelni
Parajd térségében két műszakban dolgoznak a kotrógépek, hogy tartani lehessen a Korond-patak elterelésének július eleji határidejét – jelentette ki az ügyvivő gazdasági miniszter a szerdai kormányülés után.
Környezetvédelmi miniszter: felelősségre vonják a parajdi bányakatasztrófa vétkeseit
A parajdi sóbánya helyzetét gyorsan rendezni kell, és a vétkeseket felelősségre vonják – jelentette ki a szerdai kormányülés után a környezetvédelmi miniszter.
Környezetvédelmi miniszter: felelősségre vonják a parajdi bányakatasztrófa vétkeseit
Több mint 74 000 liter ivóvizet küldtek az állami tartalékalapból a Kis-Küküllő menti településekre
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Több mint 74 000 liter ivóvizet küldtek az állami tartalékalapból a Kis-Küküllő menti településekre
Harangszó a nemzet szívében – megnyitották Berecz András fotókiállítását Csíkszeredában
A Mikó-vár falai között nyílt meg Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása, aki most képekben mesél. Nemcsak a harangokat mutatja be, hanem azt a lelki világot is, amelyet összekapcsolnak a Kárpát-medence magyarságában.
Harangszó a nemzet szívében – megnyitották Berecz András fotókiállítását Csíkszeredában
Wittner Mária egykori forradalmárra is emlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napja sepsiszentgyörgyi eseménysorozatán
A Sepsiszéki Székely Tanács által a trianoni döntés évfordulójára idén 33. alkalommal megszervezett rendezvény neves vendégekkel zajlott szerdán Sepsiszentgyörgyön: tárlatnyitás és koncert is része volt.
A magyar kormány megduplázza a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére szerdán gyűjtött pénzadományt
A kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia Összetartozunk - Összefogás Székelyföldért című egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet”
Szakértők magyarázzák el a magas sótartalmú vizek negatív hatásait
Az élővilágot és az ivóvízellátást is veszélyezteti a bányaszerencsétlenség miatt megnövekedett sókoncentráció a folyóvizekben. A szakértők szerint a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének és élővilágának megfigyelésével mérsékelhetők az ökológiai károk.
Szakértők magyarázzák el a magas sótartalmú vizek negatív hatásait
Vigyáznunk kell a magyarságunkat egyben tartó belső határokra
Meg kell őrizzük a nemzetünket összetartó belső határainkat, amihez mindennapos cselekvésre van szükség – hangzott el szerdán, a Nemzeti Összetartozás napján Székelyudvarhelyen, a Millenniumi emlékműnél.
Vigyáznunk kell a magyarságunkat egyben tartó belső határokra
A lelki térképen levő országunk
Ökölként csapott le a békediktátum az országa és szétszakította azt. De a lelki térképünkön közel érezzük magunkat ma is egymáshoz. Ma nem versengenünk kell, hanem segítenünk, szolgálnunk egymásnak.
A lelki térképen levő országunk
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!