
Nem mindegyik színész örül. A szerzői jogdíjas szerződéssel dolgozóknak nem jár béremelés
Fotó: Balázs Attila
Az udvarhelyi kulturális intézmények igazgatói szerint időszerű volt már, hogy jobb fizetést kapjanak az ott dolgozó alkalmazottak. A megnövekedett bérköltség azonban terheket is ró az intézményvezetőkre, a fizetésemelés pedig béregyenlőtlenséget eredményezett ott, ahol munkakönyves és szerződéses alkalmazottak is dolgoznak hasonló munkakörben.
2017. április 04., 13:322017. április 04., 13:32
A közpénzből finanszírozott kulturális intézményekben februártól ötven százalékkal megemelték a dolgozók bérét, az igazgatók fizetését pedig húsz százalékkal növelték. Az udvarhelyi intézményekben a sürgősségi kormányrendelet összesen hatvanegy alkalmazottat érint.
Nem hitték el a színészek, amikor január elején sürgősségi kormányrendelettel kötelezte a kormány a kulturális intézményeket fenntartó önkormányzatokat, hogy biztosítsák a béremeléseket. Januárban még nem lehetett tudni, hogy a helyi önkormányzatok miként oldják meg a béremelést, de később kiderült: a bérköltségeket az intézményvezetők már akkor beleszámolták a költségkeretbe. Székelyudvarhelyen összesen hatvanegy alkalmazottat érint a béremelés.
– jelentette ki Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója. Nemcsak az önkormányzatra, a színházra is nagy teher hárul, hiszen a helyzet fenntartásához pluszforrásokat kell előteremteniük. A színház idén 1,35 millió lejt kapott a várostól: ebből 960 ezer lejt személyzeti költségekre fordítanak, de a maradék 390 ezer lejt sem költik mind produkciók létrehozására, ugyanis több mint kétszázezer lejt szállításra, illetékek kifizetésére, irodafenntartásra, eszközvásárlásra fordítanak.
Alaposan meg kell mozgatnunk mindent, hogy saját bevételünkből, pályázati pénzekből kipótolhassuk legalább 300–350 ezer lejjel a fennmaradó összeget – véli a színházigazgató.
de az igazgató úgy érzi, a változás nehéz feladat elé állítja a színház vezetőségét. Nagy Pál szerint a béremelés akár a produkciós költségek kárára is mehet, ezért alaposan át kell gondolniuk a következő évad tervét.
A Tomcsa Sándor Színház tizenkilenc alkalmazottja kap február óta megemelt bért, ennek ellenére vannak olyan színészek, akik szerzői jogdíjas szerződéssel dolgoznak változatlan bérért. Nagy Pál szerint azzal a „pár” színésszel már évek óta így dolgoznak együtt az állások hiánya miatt, nélkülük nem lehetne fenntartani az amúgy is kis létszámú társulatot. Rájuk nem vonatkozik a kötelező béremelés, fizetésüket a produkciós költségből fedezik. Az igazgató szeretné, ha rövid időn belül erre az igazságtalan helyzetre is megoldást találnának. Nagy Pál szerint
Szerinte a helyzet normalizálásához nagyban hozzájárulhat a beígért egységes bérezési törvény, de szükség van városi kulturális stratégiára is ahhoz, hogy az összes intézmény hatékonyan működjön.
A 940 ezer lejes költségvetésből gazdálkodó Haáz Rezső Múzeumra csak a közintézményekben dolgozó alkalmazottak húszszázalékos béremelése vonatkozik – magyarázta Miklós Zoltán múzeumigazgató. Szerinte a büdzsé összeállításakor a legfontosabb irányelv a személyzeti és a fenntartási költség fedezése volt, így a produkciós, illetve más jellegű kiadásokon lehet spórolni.
A múzeum új épületében nagyobbak a kiadások, így hatékonyabban kell beosztaniuk a költségvetést
Fotó: Barabás Ákos
Mivel most új székházban van az intézmény, nőtt a fenntartására fordított összeg. Míg a Kossuth Lajos utcai épületben 256 négyzetméter felületből százat fűtöttek, az újban ezerötszázat kell fűteni, és az áramfogyasztás is nagyobb. Ezért hatékonyabban kell beosztaniuk a pénzt, hogy fizetni tudják a rezsit, illetve a béreket is. A múzeumvezető szerint a kisebb költségvetés nem befolyásolja az idénre tervezett rendezvényeket és tárlatokat, hiszen azokra találtak külső forrásokat.
Az Udvarhely Néptáncműhely idei költségvetéséhez az önkormányzat 790 ezer lejjel járult hozzá.
– mondta az Udvarhely Néptáncműhely vezetője, Orendi István. A néptáncműhely tizenöt alkalmazottja közül tizenhármat, a táncosokat érinti az ötven százalékos fizetésemelés, a két irodai alkalmazott bére, beleértve az igazgatóét is, húsz százalékkal növekszik. Emellett az intézmény egy újabb adminisztrációs állást is kapott az igazgató tehermentesítésére, amit vélhetőleg áprilistól töltenek be. Az utóbbi két évben tartalékolták a bevételt, így idén abból, illetve az Apám tánca előadás jegyeladásaiból befolyt összegből egészítik ki a büdzsét. Orendi szerencsés helyzetnek tartja, hogy sok pályázati lehetőségük is van, szerinte más intézmények számára nincs annyi kiírás.
A román légierő vezérkara (SMFA) továbbra is figyelemmel kíséri a román légtérbe behatoló orosz drónokat, és a pilóták engedélyt kaptak a megsemmisítésükre – nyilatkozta kedden a védelmi minisztérium szóvivője.
Két orosz drón hatolt be keddre virradóra a román légtérbe Tulcea és Galați megyékben. Román és német vadászgépeket is a levegőbe küldtek, hogy felmérjék a helyzetet.
„Beköltöztek” a reggeli mínuszok a hegyközi medencékbe, így Csík- és Gyergyó-térségében hidegebben indult a reggel, mint máshol.
A Kovászna megyei vízszolgáltató, a Hydrokov főként az alacsony- és a magasnyomású vízvezetékek cseréjén dolgozik Sepsiszentgyörgyön. A Sajtó utcában le is zárultak ezek a munkálatok, a jövő évre csupán egy régi vezeték cseréje maradt.
Eddig a kereskedők jóindulatán múlt, hogy kicserélik-e a 30 napon belül meghibásodott termékeket, vagy hosszú útra indítják, vissza a gyártóhoz. Ám ezentúl már a vevő dönthet, a bolt pedig borsos bírságot kaphat, ha nem cseréli ki a hibás terméket.
Minél távolabb van egy település az orvosi egyetemi központoktól, annál jobban érezhető a szakemberhiány Romániában. A stabil finanszírozás ígérete segíthet a szakorvoshiányon, de egy jól működő digitális adattérre is égető szükség van.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hétfői ülésén jóváhagyta azt a kérelmet, amelyet Románia az Európai Bizottsághoz készül benyújtani a SAFE védelmi hitelprogram keretében rendelkezésére álló uniós források lehívásához.
Õrizetbe vették hétfőn a rendőrök a Beszterce-Naszód megyei Jád (Livezile) község polgármesterét.
A kormány „nagytakarítási”, vagyis átfogó cselekvési tervet dolgoz ki a veszteséges állami vállalatok hatékonyságának növelése, a menthetetlen cégek felszámolása érdekében, oly módon, hogy a közpénzekből működő vállalatok valóban a közérdeket szolgálják.
Szabálysértőket és ittas sofőröket is elkaptak a Hargita megyei közlekedésrendészek Csík- és Udvarhelyszéken hétvégén.
szóljon hozzá!