
Orendi szerint az Apám tánca az Udvarhely Néptáncműhely meghatározó előadása lesz
Fotó: Barabás Ákos
Teljes gőzzel dolgoznak az Udvarhely Néptáncműhelynél: az együttes új bemutatóra készül, de az intézmény összes kiegészítő programja is elindult, egyre nagyobb közönséget vonzva. Orendi Istvánnal beszélgettünk az új évadról.
2017. november 02., 19:022017. november 02., 19:02
2017. november 02., 19:032017. november 02., 19:03
Nagyot durrantva, az Erdélyi Táncháztalálkozóval indította el idei évadát az Udvarhely Néptáncműhely, amelyről többen is úgy vélekednek, hogy a hazai néptáncvilágban ez volt az utóbbi negyven év legnagyobb rendezvénye. Orendi István, az Udvarhely Néptáncműhely és a Hagyományok Háza erdélyi hálózatának udvarhelyi vezetője elmondta, a héten döntötték el, hogy
a napokban már el is kezdik a rendezvény szervezését. A kezdeti eufória után elkezdték a munkát, amelyben Orendi István szerint a tavalyi évadhoz képest látványos újulás mindeddig nincs, noha a népzenészképzésre huszonöttel többen jelentkeztek, új tanárt kellett fogadni. Nem tartja látványos újulásnak azt sem, hogy
szerinte mindez csak visszaigazolása annak, hogy eddig jól végezték a munkájukat. A kiegészítő programok változatlanul folytatódnak az idei évadban is, de szeretné, ha népmesemondással bővülne a paletta.
A táncegyüttest illetően elmondta, egyre több meghívást kapnak, szerinte ebben szerepe van az Apám tánca előadásnak. Úgy véli, hogy a jövőre húszéves Udvarhely Néptáncműhelynek ez lesz az egyik meghatározó előadása, hiszen nemcsak folyamatosan érkeznek a meghívások, hanem a februári bemutató óta meglepően sokan látták, és előreláthatóan jövő júniusig le sem veszik a programról. Mint elmondta, a nemrég Nagyváradon megrendezett Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóján a kritikákban kiemelték a hat párból álló tánckar produkcióját. November végén rendezik meg az Össztánc ősszel nevű néptáncfesztivált, melynek különleges meghívottja idén a felvidéki Ifjú Szívek Táncszínház lesz.
A rendező-koreográfus 1998-ban alapította a Néptáncműhelyt, 2004-ben távozott az intézménytől, ám most egy Tamási Áron-novella által ihletett produkcióval tér vissza. Fontos egybeesés ez, hiszen éppen a táncegyüttes huszadik évfordulója alatt játsszák majd az előadását. A próbák novemberben kezdődnek, februárban lesz a bemutató, a Tomcsa Sándor Színház bérletprogramjának része lesz.
Mi lesz, ha elzárják a csapokat?
Január elején sürgősségi kormányrendelettel kötelezte a kormány a kulturális intézményeket fenntartó önkormányzatokat, hogy ötven százalékkal megemeljék a dolgozók bérét, az igazgatók fizetését pedig húsz százalékkal. Orendi István szerint nem a fizetésemelés a probléma, hanem az, hogy ezt az elkövetkezőkben milyen mértékben tudják majd állni az intézményfenntartók. „Ilyen fizetések mellett felmerül a kérdés, hogy mit tud megtartani a székelyudvarhelyi önkormányzat. Előfordulhat akár az is, hogy megmaradnak a kulturális intézmények, kiadjuk a fizetéseket, de semmire nem marad pénz” – mutatott rá. Szerinte a bérek biztosítása a legfontosabb egy intézmény költségvetésének összeállításakor, de emellett a megvalósítások is mérvadók. „Vannak pályázati lehetőségek, idén tudtunk élni ezekkel, de erre nem lehet alapozni, hiszen ha elapadnak a források, akkor levegőben maradnak a produkciók” – magyarázta.
Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
szóljon hozzá!