
Az oltásprogramba tartozó vakcinák többségét Hargita megyében általában 85 százaléknál nagyobb arányban beadatják a szülők gyermekeiknek. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Évről évre változik valamelyest az az arány, amely az adott esztendőben születettek beoltottságát tükrözi, de Hargita megyében az országos átlagnál nagyobb, 85 százaléknál magasabb a szamárköhögés elleni átoltottság – tájékoztatott a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője, akitől az Európa-szerte jelentősen megnőtt szamárköhögéses esetek kapcsán érdeklődtünk.
2024. május 21., 21:122024. május 21., 21:12
Jelentősen megnőtt a szamárköhögéses megbetegedések száma Európában az elmúlt évben és az idei esztendő első részben. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tájékoztatása szerint az esetek száma a tízszeresére ugrott a növekedés előtti két esztendőben előfordult megbetegedésekhez képest.
Igaz ugyanakkor az is, hogy az említett két esztendőben – 2021-ben és 2022-ben – az átlagosnál alacsonyabb volt a szamárköhögéses esetek száma a koronavírus miatt bevezetett lezárások és korlátozások miatt. De még ezt figyelembe véve is magas a szamárköhögéses megbetegedések száma:
2023-ban és az idei első negyedévben majdnem 60 ezer szamárköhögéses megbetegedés történt az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térség országaiban, és – az ECDC adatai szerint – 11 gyermek, valamint 8 felnőtt halt bele a megbetegedésbe.
nyilatkozta a témával kapcsolatos megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. A szamárköhögés elleni, védőoltás általi védettséget illetően arról tájékoztatott, hogy Hargita megyében az országos átlagnál magasabb az átoltottsági arány, de például a magyarországinál alacsonyabb, ott ugyanis kötelező a védőoltás.
Noha évről évre változik valamelyest Hargita megyében is, hogy az oltási naptár által meghatározott korcsoportba tartozó csecsemőket és gyerekeket milyen arányban viszik el az immunizálásra szüleik, de az oltásprogramba tartozó oltások többségét általában 85 százaléknál nagyobb arányban beadatják, és a szamárköhögés elleni vakcina is ezek közé tartozik – közölte Tar Gyöngyi.
magasabb ez is az országos átlagnál – fűzte hozzá.
A szamárköhögés elleni védőoltást – akárcsak számos más vakcinát – kombinált, azaz többféle fertőző megbetegedés elleni oltóanyagot tartalmazó vakcinában kapják meg a csecsemők, kisgyermekek és serdülők. A fertőző betegségek felügyeletét és ellenőrzését végző országos központ (CNSCBT) tájékoztatója szerint szamárköhögés ellen összesen öt oltást alkalmaznak: 2, 4 és 11 hónapos korban, továbbá 5–6, valamint 14 éves korban is kapnak egy-egy emlékeztető oltást a gyermekek.
A légutakat és a tüdőt érintő bakteriális fertőzés leginkább a csecsemőkre és az idősekre jelent veszélyt. Romániában az 1960-as években vezették be a szamárköhögés elleni védőoltást, így
„Az oltás jó védettséget ad annak, akinek jó az immunrendszere. Mert nyilván azoknak, akiknek immunproblémája van, nem ad megfelelő védettséget. Ilyen esetek vannak, ezért nem mondják soha egyetlen oltóanyagról se, hogy százszázalékos védettséget ad. Nem tud, mert vannak olyan emberek, akiknél nem alakul ki az immunválasz, mert valamilyen immunproblémájuk van. Ez általában kiderül előbb-utóbb, mert más egészségügyi problémáik is lesznek, más fertőző betegségeket is gyakran, könnyen elkapnak, és egy idő után kiderül” – fogalmazott a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője.
Az ECDC szerint egyébként három-öt évente még azokban az országokban is megugorhat a megbetegedések száma, ahol magas az átoltottsági arány, a szervezet szerint ugyanakkor érdemes lehet az idősebbeknek is emlékeztető oltást adni.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!