Hirdetés
Hirdetés

Az iskolai testi-lelki erőszakot törvény tiltja – csak fel kell ismerni

Már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Habár létező jelenség, gyakorta sem a tanintézet, sem a szülők nem vesznek tudomást  az iskola testi-lelki erőszakról. December elejétől törvény tiltja Romániában is az iskolai bullyingot, azaz csúfolkodást, sértést, megalázást, megfélemlítést.

Kovács Eszter

2018. december 23., 17:042018. december 23., 17:04

A képviselőház október 31-én fogadta el a többek között Andrei Pop és Petre-Florin Manole PSD-s képviselők kezdeményezte törvénytervezetet, melyet a szenátus december elején egyöntetűen megszavazott. A bullying meghatározását és megelőzését így az oktatási törvény új cikkelye írja le, e szerint az ütlegelést, elakasztást, lökdösődést, pofozást, azaz a fizikai erőszakot és a csúfneveket, sértéseket, bosszantást, megfélemlítést, megalázást, azaz

a lelki erőszakot is törvény tiltja  az óvodától a középiskoláig, az oktatás minden szakaszában.

Továbbá, a jogszabály arra is kitér, hogy a pedagógusok tájékoztatására és felkészítésére is szükség van a bullyinggal kapcsolatban.

A felkészítés szükségességét Szalay Zsuzsanna iskolapszichológus is rendkívül fontosnak tartja. Meglátása szerint több módszertani képzést kellene szervezni pedagógusok számára, mert a pedagógus, iskola szerepe kardinális ebben.

Idézet
Az iskola kategorikus kiállására van szükség, ami egyértelművé teszi diák, szülő számára, hogy a zaklatás minden formája tilos, büntetést von maga után

– magyarázta a szakember. A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium iskolapszichológusa úgy látja, nagyon gyakori az iskolai bullying: már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés.

Fontos azonban megkülönböztetni bullyingot a nem szándékos, véletlenszerű, egyszeri sértésektől.

„Mindig is létezett gyerekek közt agresszió, a fiúk mindig verekedésekben, kisebb-nagyobb összeakaszkodások során mérték össze bátorságukat, erősségüket, máskor is voltak dominanciaharcok, határkijelölések, ami, azt kell mondanunk, egy bizonyos szintig természetes” – hangsúlyozta a pszichológus. Hozzátette, a lányok ezzel szemben az agresszió szubtilis, közvetett módjait választják, náluk beszólások, kiközösítés, pletykálásként jelenik meg.

Hirdetés

A térség legtöbb iskolájában „lappangó” jelenség a bullying, ezt igazolja az is, hogy

a tanintézetek vezetői szerint nem jellemző a testi-lelki agresszió a diákság körében.

Amint azt Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója is elmondta: tudomása szerint az iskolában nem fordult elő bullyinggal kapcsolatos eset, legalábbis a tantestület  tudomására nem jutott ilyen.

„A társadalom, a média, a felnőttek világa sajnos azt sugallja a gyerek fele, hogy az agressziót kontrollálatlanul ki is kell élni: rágalmazások, minősítések, rossz hírbe hozás, verbális erőszak változatos arzenálját vonultatják fel egyesek a közösségi háló kommentkaratéiban. A gyerekek is ezt teszik kisebb közösségeikben, nem is tudom, miért csodálkozunk ezen” – adja magyarázatul a szakember.

Minden második diák érintett

A már említett cyber-bullying (azaz a világhálón, közösségi médiában megjelenő zaklatás) olyannyira gyakori, hogy például a Benedek Elek Elméleti Líceum diáktanácsa Mennyit érsz? címmel kampányt indított az áldozatok megsegítésére, a jelenség tudatosítására. Beszámolójuk sokkoló:

diákévei alatt majdnem minden második székelyudvarhelyi fiatal volt zaklatott vagy zaklató.

Sőt, a viselkedésforma olyannyira beivódott módszer lett a diákság körében, hogy a zaklatottak idővel maguk is zaklatóvá váltak.

Manapság a bullying (a fizikai és a lelki) tudatosan már negyedik osztályban elkezdődik – magyarázta Szőke Dóra, az iskola diáktanácsának elnöke, a Mennyit érsz? projekt vezetője. „A 4-7 osztályos diákokra jellemző, hogy nyíltan, felvállalva magukat, bántalmaznak, interneten és a való életben is. Nyolcadik osztálytól már ritkább a fizikai bántalmazás. Ebben a korosztályban, a középiskolások körében a lelki bántalmazás a gyakoribb. Ez nagyon komoly probléma Székelyföldön, lévén hogy kis közösségekben élünk, ahol a diákok nagy része ismeri egymást” – mondta el kérésünkre a diáklány. Hozzátette: a projektre kapott visszajelzések megerősítették abban, hogy sokkal többet kell foglalkozni ezzel a témával, beszélni kell róla és tenni az iskola bullying ellen.

Idézet
A bullying megoldása az iskolapszichológus, osztályfőnök és szülő háromszögben rejlik.

De a legfontosabb, hogy beszélnünk kell az esetekről, nem szabad elhallgassuk ezeket, így tudunk csak előrelépni, és segíteni egymáson” – summázott Szőke Dóra.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 27., péntek

Kihirdette a költségvetésről szóló törvényeket Románia elnöke

Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a 2026-os állami költségvetésről és a társadalombiztosítási költségvetésről szóló törvényeket.

Kihirdette a költségvetésről szóló törvényeket Románia elnöke
Hirdetés
2026. március 27., péntek

Rekordkísérlettel avatják fel a gyergyóremetei bicikliutat

Ünnepélyes keretek között adják át szombaton Gyergyóremetén az új bicikliutat. Az esemény nem csupán egy hivatalos átadó lesz: a szervezők egy különleges rekordkísérlettel is készülnek.

Rekordkísérlettel avatják fel a gyergyóremetei bicikliutat
2026. március 27., péntek

Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi tömbházlakásban

A marosvásárhelyi tűzoltók egy lakástűzhöz vonultak ki pénteken délután, amely egy tömbház legfelső emeletén keletkezett.

Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi tömbházlakásban
2026. március 27., péntek

Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen

Nem mindennapi tűzesethez riasztották a hatóságokat Székelyudvarhelyen, péntek délután: valaki a plázánál levő lakópark mögött egy betonkerítés tövében akart halat sütni. Azonban a lángok elharapóztak.

Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen
Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen
2026. március 27., péntek

Balul „sült el” a halsütés Udvarhelyen

Hirdetés
2026. március 27., péntek

Ha jön a fagy, hogyan védjük a gyümölcsfákat?

Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.

Ha jön a fagy, hogyan védjük a gyümölcsfákat?
2026. március 27., péntek

Több mint 72 órán át küzdöttek a marosludasi tűzzel

Pénteken délutánra sikerült teljesen eloltani a maroludasi hulladéklerakónál kedden délben keletkezett tüzet. A területet továbbra is megfigyelés alatt tartják.

Több mint 72 órán át küzdöttek a marosludasi tűzzel
2026. március 27., péntek

Országonként másként reagálnak az üzemanyagárak növekedésére

Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.

Országonként másként reagálnak az üzemanyagárak növekedésére
Hirdetés
2026. március 27., péntek

Kétszer több cég vált fizetésképtelenné idén év elején Hargita megyében, mint tavaly ugyanekkor

Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.

Kétszer több cég vált fizetésképtelenné idén év elején Hargita megyében, mint tavaly ugyanekkor
2026. március 27., péntek

Csak ellenőrzött helyről vásároljunk húst

Meg is betegedhetünk, ha nem megfelelő húsból fogyasztunk, ezért csak ellenőrzött helyről vásároljunk, és kerüljük az interneten hirdetett, nem ellenőrzött termékeket. Hargita megyében elkezdődtek a húsvét előtti élelmiszer-biztonsági ellenőrzések.

Csak ellenőrzött helyről vásároljunk húst
2026. március 27., péntek

Nőttek a nyugdíjak, de továbbra is nagyok a területi különbségek

Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.

Nőttek a nyugdíjak, de továbbra is nagyok a területi különbségek
Hirdetés