
Már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Habár létező jelenség, gyakorta sem a tanintézet, sem a szülők nem vesznek tudomást az iskola testi-lelki erőszakról. December elejétől törvény tiltja Romániában is az iskolai bullyingot, azaz csúfolkodást, sértést, megalázást, megfélemlítést.
2018. december 23., 17:042018. december 23., 17:04
A képviselőház október 31-én fogadta el a többek között Andrei Pop és Petre-Florin Manole PSD-s képviselők kezdeményezte törvénytervezetet, melyet a szenátus december elején egyöntetűen megszavazott. A bullying meghatározását és megelőzését így az oktatási törvény új cikkelye írja le, e szerint az ütlegelést, elakasztást, lökdösődést, pofozást, azaz a fizikai erőszakot és a csúfneveket, sértéseket, bosszantást, megfélemlítést, megalázást, azaz
Továbbá, a jogszabály arra is kitér, hogy a pedagógusok tájékoztatására és felkészítésére is szükség van a bullyinggal kapcsolatban.
A felkészítés szükségességét Szalay Zsuzsanna iskolapszichológus is rendkívül fontosnak tartja. Meglátása szerint több módszertani képzést kellene szervezni pedagógusok számára, mert a pedagógus, iskola szerepe kardinális ebben.
– magyarázta a szakember. A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium iskolapszichológusa úgy látja, nagyon gyakori az iskolai bullying: már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés.
„Mindig is létezett gyerekek közt agresszió, a fiúk mindig verekedésekben, kisebb-nagyobb összeakaszkodások során mérték össze bátorságukat, erősségüket, máskor is voltak dominanciaharcok, határkijelölések, ami, azt kell mondanunk, egy bizonyos szintig természetes” – hangsúlyozta a pszichológus. Hozzátette, a lányok ezzel szemben az agresszió szubtilis, közvetett módjait választják, náluk beszólások, kiközösítés, pletykálásként jelenik meg.
A térség legtöbb iskolájában „lappangó” jelenség a bullying, ezt igazolja az is, hogy
Amint azt Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója is elmondta: tudomása szerint az iskolában nem fordult elő bullyinggal kapcsolatos eset, legalábbis a tantestület tudomására nem jutott ilyen.
„A társadalom, a média, a felnőttek világa sajnos azt sugallja a gyerek fele, hogy az agressziót kontrollálatlanul ki is kell élni: rágalmazások, minősítések, rossz hírbe hozás, verbális erőszak változatos arzenálját vonultatják fel egyesek a közösségi háló kommentkaratéiban. A gyerekek is ezt teszik kisebb közösségeikben, nem is tudom, miért csodálkozunk ezen” – adja magyarázatul a szakember.
A már említett cyber-bullying (azaz a világhálón, közösségi médiában megjelenő zaklatás) olyannyira gyakori, hogy például a Benedek Elek Elméleti Líceum diáktanácsa Mennyit érsz? címmel kampányt indított az áldozatok megsegítésére, a jelenség tudatosítására. Beszámolójuk sokkoló:
Sőt, a viselkedésforma olyannyira beivódott módszer lett a diákság körében, hogy a zaklatottak idővel maguk is zaklatóvá váltak.
Manapság a bullying (a fizikai és a lelki) tudatosan már negyedik osztályban elkezdődik – magyarázta Szőke Dóra, az iskola diáktanácsának elnöke, a Mennyit érsz? projekt vezetője. „A 4-7 osztályos diákokra jellemző, hogy nyíltan, felvállalva magukat, bántalmaznak, interneten és a való életben is. Nyolcadik osztálytól már ritkább a fizikai bántalmazás. Ebben a korosztályban, a középiskolások körében a lelki bántalmazás a gyakoribb. Ez nagyon komoly probléma Székelyföldön, lévén hogy kis közösségekben élünk, ahol a diákok nagy része ismeri egymást” – mondta el kérésünkre a diáklány. Hozzátette: a projektre kapott visszajelzések megerősítették abban, hogy sokkal többet kell foglalkozni ezzel a témával, beszélni kell róla és tenni az iskola bullying ellen.
De a legfontosabb, hogy beszélnünk kell az esetekről, nem szabad elhallgassuk ezeket, így tudunk csak előrelépni, és segíteni egymáson” – summázott Szőke Dóra.
A költségvetési megszorítások súlyosan érintik a Gyulafehérvári Caritas működését is: több településen szolgáltatások szűnnek meg, leginkább a hátrányos helyzetű gyermekek maradnak segítség nélkül, fejlesztésekre pedig egyáltalán nem jut pénz.
Egy 26 éves Szatmár megyei férfi holttestét találták meg csütörtökön a kolozsvári Györgyfalvi lakónegyed egyik tavában.
Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje párt elnöke megerősítette, szándékában áll visszatérni a Nemzeti Liberális Pártba (PNL), és ez ügyben beszélt Ilie Bolojan pártelnökkel is.
Az egészségügyi, a szállításügyi és a mezőgazdasági minisztériumnak kiegészítik a költségvetését, míg a pénzügyi, a munkaügyi, illetve az uniós alapokért felelős tárcától forrásokat vonnak el.
November 30-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekére szóló felhívására. Az anyaországtól távol élő magyar közösségek segítése a feladat.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta az A8-as autópálya Nyárádszereda és a Neamț megyei Leghin közötti, II-es szakaszának végleges építkezési nyomvonalát, valamint elindította a kisajátítási eljárást – tájékoztat közleményében az RMDSZ.
Összesen 4,5 millió lejre bírságolt öt nap alatt a munkaügyi felügyelőség jogszerűtlenül foglalkoztatott alkalmazottak, valamint a munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások be nem tartása miatt – tájékoztatott csütörtökön az intézmény.
Népszerűtlen intézkedésekre is rábólintott csütörtöki ülésén a sepsiszentgyörgyi tanács: többek között nagyobb koncessziós díjat fizetnek a földszinti lakásokból kialakított üzletek tulajdonosai, továbbá tilos lesz a városban ATV-vel közlekedni.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter elküldte ellenőrző testületét a Hidroelectricához, miután a nyilvánosságban megjelent, hogy a vállalat 20 cégnek és egyházi intézménynek adott el áramot kiállított számla nélkül.
szóljon hozzá!