
Már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Habár létező jelenség, gyakorta sem a tanintézet, sem a szülők nem vesznek tudomást az iskola testi-lelki erőszakról. December elejétől törvény tiltja Romániában is az iskolai bullyingot, azaz csúfolkodást, sértést, megalázást, megfélemlítést.
2018. december 23., 17:042018. december 23., 17:04
A képviselőház október 31-én fogadta el a többek között Andrei Pop és Petre-Florin Manole PSD-s képviselők kezdeményezte törvénytervezetet, melyet a szenátus december elején egyöntetűen megszavazott. A bullying meghatározását és megelőzését így az oktatási törvény új cikkelye írja le, e szerint az ütlegelést, elakasztást, lökdösődést, pofozást, azaz a fizikai erőszakot és a csúfneveket, sértéseket, bosszantást, megfélemlítést, megalázást, azaz
Továbbá, a jogszabály arra is kitér, hogy a pedagógusok tájékoztatására és felkészítésére is szükség van a bullyinggal kapcsolatban.
A felkészítés szükségességét Szalay Zsuzsanna iskolapszichológus is rendkívül fontosnak tartja. Meglátása szerint több módszertani képzést kellene szervezni pedagógusok számára, mert a pedagógus, iskola szerepe kardinális ebben.
– magyarázta a szakember. A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium iskolapszichológusa úgy látja, nagyon gyakori az iskolai bullying: már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés.
„Mindig is létezett gyerekek közt agresszió, a fiúk mindig verekedésekben, kisebb-nagyobb összeakaszkodások során mérték össze bátorságukat, erősségüket, máskor is voltak dominanciaharcok, határkijelölések, ami, azt kell mondanunk, egy bizonyos szintig természetes” – hangsúlyozta a pszichológus. Hozzátette, a lányok ezzel szemben az agresszió szubtilis, közvetett módjait választják, náluk beszólások, kiközösítés, pletykálásként jelenik meg.
A térség legtöbb iskolájában „lappangó” jelenség a bullying, ezt igazolja az is, hogy
Amint azt Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója is elmondta: tudomása szerint az iskolában nem fordult elő bullyinggal kapcsolatos eset, legalábbis a tantestület tudomására nem jutott ilyen.
„A társadalom, a média, a felnőttek világa sajnos azt sugallja a gyerek fele, hogy az agressziót kontrollálatlanul ki is kell élni: rágalmazások, minősítések, rossz hírbe hozás, verbális erőszak változatos arzenálját vonultatják fel egyesek a közösségi háló kommentkaratéiban. A gyerekek is ezt teszik kisebb közösségeikben, nem is tudom, miért csodálkozunk ezen” – adja magyarázatul a szakember.
A már említett cyber-bullying (azaz a világhálón, közösségi médiában megjelenő zaklatás) olyannyira gyakori, hogy például a Benedek Elek Elméleti Líceum diáktanácsa Mennyit érsz? címmel kampányt indított az áldozatok megsegítésére, a jelenség tudatosítására. Beszámolójuk sokkoló:
Sőt, a viselkedésforma olyannyira beivódott módszer lett a diákság körében, hogy a zaklatottak idővel maguk is zaklatóvá váltak.
Manapság a bullying (a fizikai és a lelki) tudatosan már negyedik osztályban elkezdődik – magyarázta Szőke Dóra, az iskola diáktanácsának elnöke, a Mennyit érsz? projekt vezetője. „A 4-7 osztályos diákokra jellemző, hogy nyíltan, felvállalva magukat, bántalmaznak, interneten és a való életben is. Nyolcadik osztálytól már ritkább a fizikai bántalmazás. Ebben a korosztályban, a középiskolások körében a lelki bántalmazás a gyakoribb. Ez nagyon komoly probléma Székelyföldön, lévén hogy kis közösségekben élünk, ahol a diákok nagy része ismeri egymást” – mondta el kérésünkre a diáklány. Hozzátette: a projektre kapott visszajelzések megerősítették abban, hogy sokkal többet kell foglalkozni ezzel a témával, beszélni kell róla és tenni az iskola bullying ellen.
De a legfontosabb, hogy beszélnünk kell az esetekről, nem szabad elhallgassuk ezeket, így tudunk csak előrelépni, és segíteni egymáson” – summázott Szőke Dóra.
Megjelent a szeptember 28. és október 11. közötti, kéthetes időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzése az Országos Meteorológiai Szolgálatnak.
Szokatlanul enyhe volt a hajnal keddre virradóan a Csíki- és Gyergyói-medencében, pláne hogy egy nappal korábban még fagyott. Ma reggel nagyon nem.
Feltehetően egy drón roncsaira bukkantak kedden egy szántóföldön, a Brăila megyei Gropeni közelében – közölte a román védelmi minisztérium. A tárgy lezuhanását és az azt követő kisebb tüzet egy helybéli jelentette az éjszaka folyamán.
A Mureșan-kormány hétfőn meghallgatott hat miniszterjelöltje közül csak ketten kapták meg a parlamenti szakbizottságok támogatását. Kedden folytatódnak a meghallgatások.
A magyarországi középkorúak átlagosan 35 millió forint (mintegy 500 ezer lej) megtakarítást tartanak szükségesnek 65 éves korukra ahhoz, hogy állami nyugdíj nélkül is vállalható életszínvonalat biztosítsanak maguknak.
Az ellenőrzésre kijelölt parcellák jó részén már lezajlottak az APIA által végzett ankétok Hargita megyében. Az intézmény vezetője szerint kevés gazda van, akinél olyan problémákat találtak, amelyek miatt az illető lemondhat az idei juttatásokról.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) őrizetbe vett, a Bukaresti Törvényszék pedig előzetes letartóztatásba helyezett két cégvezetőt, akik a gyergyószentmiklósi akkumulátoros energiatároló építésében vesznek részt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) az alkotmánybírósághoz fordulhat abban az esetben, ha a Mureșan-kormány esetleges elutasítása után Nicușor Dan államfő nem oszlatja fel a parlamentet az előrehozott választások megtartásához.
Ha a TollRo útdíjfizetési rendszer október 1-jén nem működik, a fuvarozókat nem fogják megbírságolni – ígérte hétfőn Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter.
Október 16-án megkezdheti a gazdáknak járó támogatások előlegének kifizetését a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) – jelentette ki hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán.
szóljon hozzá!