Már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Habár létező jelenség, gyakorta sem a tanintézet, sem a szülők nem vesznek tudomást az iskola testi-lelki erőszakról. December elejétől törvény tiltja Romániában is az iskolai bullyingot, azaz csúfolkodást, sértést, megalázást, megfélemlítést.
2018. december 23., 17:042018. december 23., 17:04
A képviselőház október 31-én fogadta el a többek között Andrei Pop és Petre-Florin Manole PSD-s képviselők kezdeményezte törvénytervezetet, melyet a szenátus december elején egyöntetűen megszavazott. A bullying meghatározását és megelőzését így az oktatási törvény új cikkelye írja le, e szerint az ütlegelést, elakasztást, lökdösődést, pofozást, azaz a fizikai erőszakot és a csúfneveket, sértéseket, bosszantást, megfélemlítést, megalázást, azaz
Továbbá, a jogszabály arra is kitér, hogy a pedagógusok tájékoztatására és felkészítésére is szükség van a bullyinggal kapcsolatban.
A felkészítés szükségességét Szalay Zsuzsanna iskolapszichológus is rendkívül fontosnak tartja. Meglátása szerint több módszertani képzést kellene szervezni pedagógusok számára, mert a pedagógus, iskola szerepe kardinális ebben.
– magyarázta a szakember. A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium iskolapszichológusa úgy látja, nagyon gyakori az iskolai bullying: már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés.
„Mindig is létezett gyerekek közt agresszió, a fiúk mindig verekedésekben, kisebb-nagyobb összeakaszkodások során mérték össze bátorságukat, erősségüket, máskor is voltak dominanciaharcok, határkijelölések, ami, azt kell mondanunk, egy bizonyos szintig természetes” – hangsúlyozta a pszichológus. Hozzátette, a lányok ezzel szemben az agresszió szubtilis, közvetett módjait választják, náluk beszólások, kiközösítés, pletykálásként jelenik meg.
A térség legtöbb iskolájában „lappangó” jelenség a bullying, ezt igazolja az is, hogy
Amint azt Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója is elmondta: tudomása szerint az iskolában nem fordult elő bullyinggal kapcsolatos eset, legalábbis a tantestület tudomására nem jutott ilyen.
„A társadalom, a média, a felnőttek világa sajnos azt sugallja a gyerek fele, hogy az agressziót kontrollálatlanul ki is kell élni: rágalmazások, minősítések, rossz hírbe hozás, verbális erőszak változatos arzenálját vonultatják fel egyesek a közösségi háló kommentkaratéiban. A gyerekek is ezt teszik kisebb közösségeikben, nem is tudom, miért csodálkozunk ezen” – adja magyarázatul a szakember.
A már említett cyber-bullying (azaz a világhálón, közösségi médiában megjelenő zaklatás) olyannyira gyakori, hogy például a Benedek Elek Elméleti Líceum diáktanácsa Mennyit érsz? címmel kampányt indított az áldozatok megsegítésére, a jelenség tudatosítására. Beszámolójuk sokkoló:
Sőt, a viselkedésforma olyannyira beivódott módszer lett a diákság körében, hogy a zaklatottak idővel maguk is zaklatóvá váltak.
Manapság a bullying (a fizikai és a lelki) tudatosan már negyedik osztályban elkezdődik – magyarázta Szőke Dóra, az iskola diáktanácsának elnöke, a Mennyit érsz? projekt vezetője. „A 4-7 osztályos diákokra jellemző, hogy nyíltan, felvállalva magukat, bántalmaznak, interneten és a való életben is. Nyolcadik osztálytól már ritkább a fizikai bántalmazás. Ebben a korosztályban, a középiskolások körében a lelki bántalmazás a gyakoribb. Ez nagyon komoly probléma Székelyföldön, lévén hogy kis közösségekben élünk, ahol a diákok nagy része ismeri egymást” – mondta el kérésünkre a diáklány. Hozzátette: a projektre kapott visszajelzések megerősítették abban, hogy sokkal többet kell foglalkozni ezzel a témával, beszélni kell róla és tenni az iskola bullying ellen.
De a legfontosabb, hogy beszélnünk kell az esetekről, nem szabad elhallgassuk ezeket, így tudunk csak előrelépni, és segíteni egymáson” – summázott Szőke Dóra.
A megszorítások miatt az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatta beruházások közül a legfontosabbal, a megyeháza felújításával versenyt futnak az idővel – vázolta a helyzetet a Hargita megyei tanács elnöke, Bíró Barna Botond.
Ilie Bolojan hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.
Elutasította hétfőn a szenátus 40 támogató és a 82 ellenszavazattal a Daniel David oktatási miniszter elleni ellenzéki egyszerű indítványt.
Idén eddig közel 280 tűzesethez riasztották a Hargita megyei tűzoltóságot, azonban leggyakrabban a rohammentőknek (SMURD) kellett beavatkozniuk, több mint kétezer esetben vonultak helyszínre segíteni.
Teljes gázzal, mindenféle körültekintés nélkül mentek be az útkereszteződésbe a fiatalok egy motorral, ahol egy autó érkezett. Borulás lett a vége, de szerencsés kimenetelű.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Florin Manole munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Szociáldemokrata Párt (PSD) gazdaságélénkítő javaslatait a munkaügy területén.
Életét vesztette egy 66 éves férfi a resicabányai megyei kórház területén. A páciens vélhetően leesett a lépcsőn, miután annak egyik foka beszakadt a súlya alatt. A rendőrség kivizsgálást indított.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – ismerte el hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
A diákok november 20-án kapják kézhez a szeptemberi és októberi ösztöndíjat. A dokumentumokat október 2-áig kell leadni az iskolák titkárságán. Idén azonban a tantárgyversenyeken jól teljesítőknek már nem jár a motiváló ösztöndíj.
szóljon hozzá!