
Már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Habár létező jelenség, gyakorta sem a tanintézet, sem a szülők nem vesznek tudomást az iskola testi-lelki erőszakról. December elejétől törvény tiltja Romániában is az iskolai bullyingot, azaz csúfolkodást, sértést, megalázást, megfélemlítést.
2018. december 23., 17:042018. december 23., 17:04
A képviselőház október 31-én fogadta el a többek között Andrei Pop és Petre-Florin Manole PSD-s képviselők kezdeményezte törvénytervezetet, melyet a szenátus december elején egyöntetűen megszavazott. A bullying meghatározását és megelőzését így az oktatási törvény új cikkelye írja le, e szerint az ütlegelést, elakasztást, lökdösődést, pofozást, azaz a fizikai erőszakot és a csúfneveket, sértéseket, bosszantást, megfélemlítést, megalázást, azaz
Továbbá, a jogszabály arra is kitér, hogy a pedagógusok tájékoztatására és felkészítésére is szükség van a bullyinggal kapcsolatban.
A felkészítés szükségességét Szalay Zsuzsanna iskolapszichológus is rendkívül fontosnak tartja. Meglátása szerint több módszertani képzést kellene szervezni pedagógusok számára, mert a pedagógus, iskola szerepe kardinális ebben.
– magyarázta a szakember. A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium iskolapszichológusa úgy látja, nagyon gyakori az iskolai bullying: már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés.
„Mindig is létezett gyerekek közt agresszió, a fiúk mindig verekedésekben, kisebb-nagyobb összeakaszkodások során mérték össze bátorságukat, erősségüket, máskor is voltak dominanciaharcok, határkijelölések, ami, azt kell mondanunk, egy bizonyos szintig természetes” – hangsúlyozta a pszichológus. Hozzátette, a lányok ezzel szemben az agresszió szubtilis, közvetett módjait választják, náluk beszólások, kiközösítés, pletykálásként jelenik meg.
A térség legtöbb iskolájában „lappangó” jelenség a bullying, ezt igazolja az is, hogy
Amint azt Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója is elmondta: tudomása szerint az iskolában nem fordult elő bullyinggal kapcsolatos eset, legalábbis a tantestület tudomására nem jutott ilyen.
„A társadalom, a média, a felnőttek világa sajnos azt sugallja a gyerek fele, hogy az agressziót kontrollálatlanul ki is kell élni: rágalmazások, minősítések, rossz hírbe hozás, verbális erőszak változatos arzenálját vonultatják fel egyesek a közösségi háló kommentkaratéiban. A gyerekek is ezt teszik kisebb közösségeikben, nem is tudom, miért csodálkozunk ezen” – adja magyarázatul a szakember.
A már említett cyber-bullying (azaz a világhálón, közösségi médiában megjelenő zaklatás) olyannyira gyakori, hogy például a Benedek Elek Elméleti Líceum diáktanácsa Mennyit érsz? címmel kampányt indított az áldozatok megsegítésére, a jelenség tudatosítására. Beszámolójuk sokkoló:
Sőt, a viselkedésforma olyannyira beivódott módszer lett a diákság körében, hogy a zaklatottak idővel maguk is zaklatóvá váltak.
Manapság a bullying (a fizikai és a lelki) tudatosan már negyedik osztályban elkezdődik – magyarázta Szőke Dóra, az iskola diáktanácsának elnöke, a Mennyit érsz? projekt vezetője. „A 4-7 osztályos diákokra jellemző, hogy nyíltan, felvállalva magukat, bántalmaznak, interneten és a való életben is. Nyolcadik osztálytól már ritkább a fizikai bántalmazás. Ebben a korosztályban, a középiskolások körében a lelki bántalmazás a gyakoribb. Ez nagyon komoly probléma Székelyföldön, lévén hogy kis közösségekben élünk, ahol a diákok nagy része ismeri egymást” – mondta el kérésünkre a diáklány. Hozzátette: a projektre kapott visszajelzések megerősítették abban, hogy sokkal többet kell foglalkozni ezzel a témával, beszélni kell róla és tenni az iskola bullying ellen.
De a legfontosabb, hogy beszélnünk kell az esetekről, nem szabad elhallgassuk ezeket, így tudunk csak előrelépni, és segíteni egymáson” – summázott Szőke Dóra.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Csángóföldön tájékozódtak a magyar kormány képviselői a moldvai csángók helyzetéről, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) munkájáról.
Szeptember végén a hazai villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) száma elérte a 394 868-at – közölte Facebook-oldalán szerdán az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE).
Kiégett nyerges vontató nehezíti a forgalmat Arad közelében az A1-es autópályán, a Nagylak felé tartó menetirányban.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden élesen bírálta a Szociáldemokrata Párt (PSD) területi-közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatát.
Csődbe ment a román állami teherfuvarozási vasúttársaság, a CFR Marfă – írja a profit.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.
szóljon hozzá!