
Már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Habár létező jelenség, gyakorta sem a tanintézet, sem a szülők nem vesznek tudomást az iskola testi-lelki erőszakról. December elejétől törvény tiltja Romániában is az iskolai bullyingot, azaz csúfolkodást, sértést, megalázást, megfélemlítést.
2018. december 23., 17:042018. december 23., 17:04
A képviselőház október 31-én fogadta el a többek között Andrei Pop és Petre-Florin Manole PSD-s képviselők kezdeményezte törvénytervezetet, melyet a szenátus december elején egyöntetűen megszavazott. A bullying meghatározását és megelőzését így az oktatási törvény új cikkelye írja le, e szerint az ütlegelést, elakasztást, lökdösődést, pofozást, azaz a fizikai erőszakot és a csúfneveket, sértéseket, bosszantást, megfélemlítést, megalázást, azaz
Továbbá, a jogszabály arra is kitér, hogy a pedagógusok tájékoztatására és felkészítésére is szükség van a bullyinggal kapcsolatban.
A felkészítés szükségességét Szalay Zsuzsanna iskolapszichológus is rendkívül fontosnak tartja. Meglátása szerint több módszertani képzést kellene szervezni pedagógusok számára, mert a pedagógus, iskola szerepe kardinális ebben.
– magyarázta a szakember. A székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium iskolapszichológusa úgy látja, nagyon gyakori az iskolai bullying: már az alsó tagozatokon is gyakoriak a kisdiákok között a beszólások, a szándékos cikizés, a verekedés.
„Mindig is létezett gyerekek közt agresszió, a fiúk mindig verekedésekben, kisebb-nagyobb összeakaszkodások során mérték össze bátorságukat, erősségüket, máskor is voltak dominanciaharcok, határkijelölések, ami, azt kell mondanunk, egy bizonyos szintig természetes” – hangsúlyozta a pszichológus. Hozzátette, a lányok ezzel szemben az agresszió szubtilis, közvetett módjait választják, náluk beszólások, kiközösítés, pletykálásként jelenik meg.
A térség legtöbb iskolájában „lappangó” jelenség a bullying, ezt igazolja az is, hogy
Amint azt Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója is elmondta: tudomása szerint az iskolában nem fordult elő bullyinggal kapcsolatos eset, legalábbis a tantestület tudomására nem jutott ilyen.
„A társadalom, a média, a felnőttek világa sajnos azt sugallja a gyerek fele, hogy az agressziót kontrollálatlanul ki is kell élni: rágalmazások, minősítések, rossz hírbe hozás, verbális erőszak változatos arzenálját vonultatják fel egyesek a közösségi háló kommentkaratéiban. A gyerekek is ezt teszik kisebb közösségeikben, nem is tudom, miért csodálkozunk ezen” – adja magyarázatul a szakember.
A már említett cyber-bullying (azaz a világhálón, közösségi médiában megjelenő zaklatás) olyannyira gyakori, hogy például a Benedek Elek Elméleti Líceum diáktanácsa Mennyit érsz? címmel kampányt indított az áldozatok megsegítésére, a jelenség tudatosítására. Beszámolójuk sokkoló:
Sőt, a viselkedésforma olyannyira beivódott módszer lett a diákság körében, hogy a zaklatottak idővel maguk is zaklatóvá váltak.
Manapság a bullying (a fizikai és a lelki) tudatosan már negyedik osztályban elkezdődik – magyarázta Szőke Dóra, az iskola diáktanácsának elnöke, a Mennyit érsz? projekt vezetője. „A 4-7 osztályos diákokra jellemző, hogy nyíltan, felvállalva magukat, bántalmaznak, interneten és a való életben is. Nyolcadik osztálytól már ritkább a fizikai bántalmazás. Ebben a korosztályban, a középiskolások körében a lelki bántalmazás a gyakoribb. Ez nagyon komoly probléma Székelyföldön, lévén hogy kis közösségekben élünk, ahol a diákok nagy része ismeri egymást” – mondta el kérésünkre a diáklány. Hozzátette: a projektre kapott visszajelzések megerősítették abban, hogy sokkal többet kell foglalkozni ezzel a témával, beszélni kell róla és tenni az iskola bullying ellen.
De a legfontosabb, hogy beszélnünk kell az esetekről, nem szabad elhallgassuk ezeket, így tudunk csak előrelépni, és segíteni egymáson” – summázott Szőke Dóra.
Ilie Bolojan kormányfő kijelentette, hogy a következő hónapokban „több tízezer” álláshelyet szüntetnek meg a központi és helyi közigazgatásban, hozzátéve, az állami vállalatok reformja prioritás, de „nem túl könnyű feladat”.
A választott tantárgy írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán a próbaérettségi.
A húsvét nemcsak a kereszténység legszentebb ünnepe, hanem a hagyományok megélésének kiemelt eseménye is. Most itt a lehetőség, hogy megmutasd, te hogyan ünnepled.
Kovásznán hétfőn óta zajlik, és szombatig tart az 1990 óta minden évben megrendezett Csoma-napok 36. kiadása, amely lényegében a csütörtökön kezdődő tudományos ülésszakra épül rá. A szervező egyesület elnökével, Ferencz Évával beszélgettünk.
A Maros megyei Havad községhez tartozó Gegesen egy 42 éves férfi kedden délután többször is megkéselte feleségét, aki belehalt a sérüléseibe.
Több tízezer levélszavazat vált érvénytelenné korábban apró hibák miatt, ezért fokozott figyelmet kérnek a szavazólapok helyes kitöltésére azoktól, akik részt vesznek a magyarországi választáson.
A Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (IMM România) elnöke, Florin Jianu kedden Zilahon a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács összehívását sürgette az üzemanyagár-korlátozó intézkedések kidolgozására.
Hiába csökken az Európai Unióban a halálos közúti balesetek száma, Románia továbbra is a legveszélyesebb országok között szerepel: az adatok szerint jóval az uniós átlag felett van a halálos balesetek aránya.
A halasztás oka, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács (CES) elnapolta a üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségi rendelet véleményezését – tájékoztatott a kormány sajtóirodája.
Csíkszeredában tartották a XXXVII. Hevesy György Kárpát-medencei kémiaverseny romániai döntőjét a hétvégén. A megmérettetésen résztvevő 300 diákból a döntőben 26-an vettek részt.
szóljon hozzá!