
Az üzemanyagárak is az egekbe ugrottak. A munkagépek használata is többe kerül
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vidéki településeken is megnehezítette a fejlesztéseket a drasztikus építőanyag-áremelkedés. A kormány ugyan nyújtott némi lehetőséget az árkiigazításra, de ez az állami támogatás legtöbbször nem fedezi a teljes pluszkiadásokat. Vannak községek, ahol a kialakult gazdasági helyzet miatt kénytelenek elhalasztani, vagy adott esetben lemondani egyes tervezett beruházásokat.
2022. május 23., 17:402022. május 23., 17:40
Az energiapiac liberalizációja mellett a koronavírus-járvány miatt leállt, illetve megszakadt termelések és az ukrán háborús helyzet hatására az építkezések Európa-szerte megállíthatatlanul drágulnak; ráadásul folyamatosan jelentik be az anyaggyártók az egyre drasztikusabb áremeléseket.
„Amennyiben a helyi költségvetésből kell fedezzük a többletkiadásokat, amelyek az országút mentén épülő járda kapcsán merültek fel, akkor gyakorlatilag takaréklángra kerülünk, és nem tudunk más fejlesztésre költeni” – osztotta meg kérdésünkre aggályait Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere. Mint mondta, a vidékfejlesztési alapból készül jelenleg a községben a járda, az illetékes minisztériumtól már tavaly is kértek félmillió lejes árkiigazítást, illetve idén az új jogszabály előírása szerint letette a kivitelező cég a kérést, ezúttal 300 ezer lejre.
– jegyezte meg a községvezető.
Hozzátette, év elején különítettek el egy jelentősebb összeget a község központjának átalakítására, azonban ennek megvalósítását egyelőre halasztaniuk kell. „Nem merünk hozzáfogni, mert nem látjuk, hogy mi lesz, egyelőre a pénzt tartalékba meghagyjuk, hogy szükség esetén tudjuk fizetni a járdaépítési beruházás önrészét” – magyarázta. Hozzáfűzte,
„Sok tervünk volt idénre, de egyelőre kivárunk. Igyekszünk valahogy fennmaradni” – foglalta össze a jelenlegi helyzetüket az elöljáró. Mivel az európai uniós projektekre az állam által biztosított árkiigazítás nem vonatkozik, ezért szerencsésnek mondhatták magukat, hogy idejében lezárták az uniós pályázatukat. Csíkszentdomokoson a tanuszoda építése még zajlik, ez egy nagyobb beruházás, de ezért az építkezésért az Országos Befektetési Társaság (CNI) felel. A községvezető elmondta, nem jelezték neki, hogy gondok lennének a beruházással, reméli hamarosan be is fejezik a munkálatokat.
Csíkmadarason is nehezítette a beruházások kivitelezését az építőanyagok jelentős drágulása. Péter Dávid polgármester megkeresésünkre arról számolt be, hogy jelenleg egy 8,5 kilométeres erdei út felújítása zajlik az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) révén, amelyet tavaly kezdtek el, és jövőre szeretnék befejezni. A projekt összértéke 2 millió euró, tehát 10 millió lej, a község ehhez önrészként két millió lejt tett hozzá. Mint magyarázta,
Ugyanez a helyzet áll fenn a községi utak aszfaltozásával is, tette hozzá a polgármester. Az önkormányzat ugyanakkor pályázott az Helyi Fejlesztések Országos Programjában (PNDL) a vízhálózat felújítására és bővítésére, amely vízbefogó- és víztisztító állomás kiépítését, illetve tűzcsapok felszerelését is magába foglalja, a kivitelezéssel jól haladtak, közel járnak a befejezéséhez, az újraszámolás után pedig nem növekedett jelentősen a költség. A községvezető szerint fontos, hogy az adott körülmények között a kormány támogatást nyújtson, mert ellenkező esetben úgy véli, egyszerűen leállnak a beruházások.
Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere, a téma kapcsán érdeklődésünkre elmondta, jelenleg egy beruházás van folyamatban a községben, ez pedig a kultúrotthon felújítása, ahol újra kellett számolni a költségeket a drasztikus építőanyag-áremelkedés miatt. Mint magyarázta, mivel a kormány csak 30 százalékos áremelést fogad el, ennyivel lehet többet elszámolni, ezért a fennmaradó összeget, 22 ezer lejt a helyi költségvetésből kell kiegészítsék. A kultúrotthon felújításának kivitelezéséhez idén januárban fogtak hozzá. Az épületen belül már csak kisebb beavatkozásokat kell elvégezzenek, a külső munkálatokhoz is nemsokára hozzáfognak, így hamarosan befejezik ezt a projektet.
Szerencsésebb helyzetben van Csíkszentgyörgy község, ugyanis, mint Réti Zsófia polgármester beszámolt róla, még a drasztikus áremelések előtt befejezték az elkezdett beruházásokat, ezért nincs szükség arra, hogy költségkiigazításért folyamodjanak a kormányhoz. Jelenleg forrásokat keresnek az új elképzeléseik megvalósításához.
Két életképes megoldást lát a kormányalakításra Csoma Botond: a PSD külső támogatásával létrejövő PNL-RMDSZ-USR-kormányt vagy egy kisebbségi PSD-kabinetet.
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
Raluca Turcan nemzeti liberális párti képviselő kérte a képviselőház oktatási bizottságát, hogy tűzze napirendre a mobiltelefonok általános és középiskolai használatát egyaránt betiltó törvénytervezetet.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök pénteken közölte, hogy nem híve a Trikolór terek kijelölését és a tisztségviselők számára a román zászló megcsókolását előíró kezdeményezésnek.
Hivatalosan is megvádolták Raed Arafatot, a romániai belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetőjét abban a büntetőeljárásban, amely egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter vámeljárás nélküli romániai behozatalát vizsgálja.
Három drogkereskedő került a Hargita megyei rendőrség szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályának látószögébe. A nyomozásban részt vett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség is.
Ittas vezetésen kapták egy iskolabusz sofőrjét, amely hét gyermeket szállított egy Brăila megyei óvodába szerdán – közölte a rendőrség. Az eset két nappal egy hasonló, Temes megyei incidens után történt.
A nyári hőmérsékletekkel induló ősz után már holnaptól érezhetően lehűl az idő, amikor hideg légtömeg tör be Romániába, és a meteorológusok szerint az ország nagy részén esőzések várhatók.
Egy 61 éves tartalékos hadseregtábornokot holtan találtak pénteken fejlövéssel a Prahova megyei Paulești községben lévő házában – nyilatkozták rendőrségi források az Agerpres hírügynökségnek.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9709 lej volt, 145 lejjel (1,5 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
szóljon hozzá!