Sok értelme nem volna, ha az online oktatásból kimaradt diákok felzárkóztatása is online történne • Fotó: Haáz Vince
Az első félév végén lezáratlanul maradt diákok problémája általában nem kerül a figyelem középpontjába, a koronavírus-járvány miatt azonban idén mégis ez történt, ugyanis országszerte számos tanuló nem tudott részt venni az online oktatásban, így – megfelelő számú értékelés hiányában – nem tudták lezárni tanulmányi eredményeiket a pedagógusok.
Az oktatási minisztérium jelentést is kért a helyzetről a megyei tanfelügyelőségektől a közelmúltban, ugyanis a januári, előzetes felmérések eredménye szerint – amelyre akkor a szaktárca is felhívta a figyelmet – országszerte 65 ezer diák esetében fenyegetett az a veszély, hogy nem tudják lezárni tanulmányi eredményeiket a félév végén. Ez a szám a korábbi évek átlagának a négyszerese.
Hargita, Maros és Kovászna megyében majdnem tízezer diák maradt lezáratlanul a tanév első félévének a végén különböző okok miatt, amelyek közül az egyik az, hogy megfelelő digitális eszköz, illetve internetkapcsolat hiányában nem tudtak részt venni az online oktatásban.
A lezáratlanul maradt diákok száma mindhárom megyében nőtt, noha a tanfelügyelőségek egy része nem tudott pontos összehasonlító adatokkal szolgálni az elmúlt évekből. Ahonnan viszont kaptunk ilyen adatokat, ott az látszik, hogy közel 30 százalékkal nőtt a lezáratlan diákok száma, éppen annyival, mint ahányan nem tudtak részt venni az online oktatásban. Ez alapján feltételezhető, hogy a többi megyében is nagyjából hasonló alakult az arány.
„Ez egy átmeneti állapot”
Hargita megyében 1992 diák maradt lezáratlanul, 28 százalékuknál, vagyis 562 tanuló esetében volt ez annak a következménye, hogy nem rendelkeztek internet-hozzáférési lehetőséggel vagy megfelelő digitális eszközzel az online oktatásban való részvételhez. Az okok között az elemi osztályos évfolyamokon a legmagasabb ennek az aránya, ugyanis a 261 lezáratlanul maradt kisdiák közül 166-nak nem volt eszköze vagy internet-hozzáférése az első félévben. Számbelileg viszont a legtöbben – a 796-ból 325-en – az 5-8. osztályosok közül maradtak lezáratlanul az említett ok miatt – derül ki a megyei tanfelügyelőség által lapunknak adott tájékoztatásból. Az elméleti középiskolákban, valamint szakiskolákban egyaránt 400 fölött van a lezáratlan diákok száma, de az előző két kategóriához képest elenyészően kevés – 29, illetve 42 – esetben oka ennek az eszköz-, vagy internetkapcsolat-hiány.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő arra nem tudott választ adni, hogy a lezáratlanul maradt diákok száma idén mennyivel magasabb, mint a múlt év azonos időszakában, azt közölte, hogy országos szinten növekvő a tendencia. Elmondta viszont, hogy – akárcsak más években – vidéken fordulnak elő gyakrabban ilyen esetek.
A lezáratlanság egy átmeneti állapot, az érintett diákok a második félév elején tudnak javítani helyzetükön, a tanfelügyelőség, illetve az iskolák vezetősége is a második félév végén bukásra álló diákokra fordít nagyobb figyelmet
– jegyezte meg Demeter Levente, kitérve arra is, hogy ezúttal azért fordítottak országszerte nagyobb figyelmet a lezáratlan diákokra, mert részben online zajlott az oktatás az első félévben. Egyébként a lezáratlan diákok felzárkóztatására a második félév első nyolc hetében kerül sor, de még nem jelent meg a tananyagpótlás megszervezésére vonatkozó minisztériumi rendelet – mondta a főtanfelügyelő.
Voltak, akiken az eszköz sem segített
Maros megyében 5965 diák tanulmányi eredményeit nem tudták lezárni az első félév végén, tehát ott lényegesen több az ilyen helyzetben lévő tanulók száma, azonban a diákok összlétszáma is több mint a kétszerese a Hargita megyei hasonló adatnak. Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes nem tudott pontos választ adni arra kérdésre, hogy az említett tanulók között mekkora a részaránya azoknak, akik eszköz- vagy internetkapcsolat-hiány miatt nem tudtak részt venni az oktatásban. Nem nagy ez a szám, noha voltak ilyen esetek is, mondta. Megjegyezte ugyanakkor, a diákok kaptak eszközöket, hogy részt vehessenek az online oktatásban, így csak azoknak nem volt eszköze, akik visszautasították a laptopokat. Ugyanis voltak ilyen diákok is.
Sokan nem vették át számítógépeket, mert meg volt mondva, hogy GPS-jeladó van benne, tehát nem tudják eladni, illetve le vannak kódolva, így játékokat sem lehet telepíteni rájuk, és szerződést kell aláírniuk arról, hogy év végén visszaadják őket
– közölte a helyettes főtanfelügyelő, hozzáfűzve, hogy az említett okok miatt voltak, akik nem vállalták az átvétellel járó felelősséget.
A lezáratlan tanulmányi eredmények oka leggyakrabban nem az eszközhiány vagy az, hogy az érintett diákok nem rendelkeznek internetkapcsolattal, hiszen sokkal több az olyan tanuló, aki hátrányos helyzetű családban, rendezetlen körülmények között él és azért nem jár iskolába. Olyan osztály is van, amelyben a 16 diák közül 9 lány már férjhez ment és azért hagyta ott az iskolát – mondott egy példát Illés Ildikó.
Sok még a kérdőjel
Kovászna megyében a múlt év azonos időszakához képest 500-zal nőtt az első félév végén lezáratlanul maradt diákok száma, éppen annyival, mint ahányan nem tudtak részt venni az online oktatásban. 1700 diák tanulmányi eredményeit nem tudták lezárni – közölte lapunkkal Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Azt viszont még nem tudják – folytatta –, hogy ezen diákok közül mennyit tudnak majd felzárkóztatni a második félév első nyolc hetében, ugyanis sok még a megválaszolatlan kérdés a felzárkóztatás megszervezésével, illetve a csoportok létrehozásával kapcsolatban.
Nem tudni egyelőre, hogy például ott, ahol sárga forgatókönyv szerint zajlik az oktatás – tehát az ötödikes, hatodikos és hetedikes diákok nem járnak iskolába –, miként fog zajlani a délutáni iskolai felzárkóztatás.
A járványügyi előírások értelmében a diákokat nem lehet átvinni más osztályba, de helyet sem cserélhetnek egymással. Akkor viszont hogyan lehet megszervezni a délutáni felzárkóztató órákat egy nagyobb iskolában, ahol például három ötödik osztály működik és mindegyikben vannak olyan diákok, akik részt kellene vegyenek a tananyagpótláson?
Vagy hogyan lehet megszervezni a délutáni felzárkóztatást egy tantárgyból az 5-8. osztályos évfolyam több diákja számára? – sorolta a felmerült kérdéseket a főtanfelügyelő. „Számos ilyen szervezési jellegű probléma van, amire még várjuk a megoldást. Kell ismerjük a módszertant, amely fogja ezt szabályozni, az elszámolási mechanizmust, és azt, hogy miként lehet ezeket a célcsoportokat létrehozni, illetve azt, hogy a forgatókönyvek szerint mikor és hogyan szervezhetjük meg az iskolákban a felzárkóztató tanórákat” – magyarázta Kiss Imre.
24h
