
Sok értelme nem volna, ha az online oktatásból kimaradt diákok felzárkóztatása is online történne
Fotó: Haáz Vince
Közel tízezer diák tanulmányi eredményét nem tudtak lezárni az első félév végén a székelyföldi tanintézetekben, a hasonló helyzetben lévő tanulók egy része nem tudott részt venni az online tanórákon, ezért maradt lezáratlanul. A felzárkóztatásukkal kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés, a tananyagpótlás megszervezését részben éppen az oktatásra vonatkozó járványügyi előírások akadályozhatják.
2021. február 13., 14:332021. február 13., 14:33
Az első félév végén lezáratlanul maradt diákok problémája általában nem kerül a figyelem középpontjába, a koronavírus-járvány miatt azonban idén mégis ez történt, ugyanis országszerte számos tanuló nem tudott részt venni az online oktatásban, így – megfelelő számú értékelés hiányában – nem tudták lezárni tanulmányi eredményeiket a pedagógusok.
Az oktatási minisztérium jelentést is kért a helyzetről a megyei tanfelügyelőségektől a közelmúltban, ugyanis a januári, előzetes felmérések eredménye szerint – amelyre akkor a szaktárca is felhívta a figyelmet – országszerte 65 ezer diák esetében fenyegetett az a veszély, hogy nem tudják lezárni tanulmányi eredményeiket a félév végén. Ez a szám a korábbi évek átlagának a négyszerese.
A lezáratlanul maradt diákok száma mindhárom megyében nőtt, noha a tanfelügyelőségek egy része nem tudott pontos összehasonlító adatokkal szolgálni az elmúlt évekből. Ahonnan viszont kaptunk ilyen adatokat, ott az látszik, hogy közel 30 százalékkal nőtt a lezáratlan diákok száma, éppen annyival, mint ahányan nem tudtak részt venni az online oktatásban. Ez alapján feltételezhető, hogy a többi megyében is nagyjából hasonló alakult az arány.
Hargita megyében 1992 diák maradt lezáratlanul, 28 százalékuknál, vagyis 562 tanuló esetében volt ez annak a következménye, hogy nem rendelkeztek internet-hozzáférési lehetőséggel vagy megfelelő digitális eszközzel az online oktatásban való részvételhez. Az okok között az elemi osztályos évfolyamokon a legmagasabb ennek az aránya, ugyanis a 261 lezáratlanul maradt kisdiák közül 166-nak nem volt eszköze vagy internet-hozzáférése az első félévben. Számbelileg viszont a legtöbben – a 796-ból 325-en – az 5-8. osztályosok közül maradtak lezáratlanul az említett ok miatt – derül ki a megyei tanfelügyelőség által lapunknak adott tájékoztatásból. Az elméleti középiskolákban, valamint szakiskolákban egyaránt 400 fölött van a lezáratlan diákok száma, de az előző két kategóriához képest elenyészően kevés – 29, illetve 42 – esetben oka ennek az eszköz-, vagy internetkapcsolat-hiány.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő arra nem tudott választ adni, hogy a lezáratlanul maradt diákok száma idén mennyivel magasabb, mint a múlt év azonos időszakában, azt közölte, hogy országos szinten növekvő a tendencia. Elmondta viszont, hogy – akárcsak más években – vidéken fordulnak elő gyakrabban ilyen esetek.
– jegyezte meg Demeter Levente, kitérve arra is, hogy ezúttal azért fordítottak országszerte nagyobb figyelmet a lezáratlan diákokra, mert részben online zajlott az oktatás az első félévben. Egyébként a lezáratlan diákok felzárkóztatására a második félév első nyolc hetében kerül sor, de még nem jelent meg a tananyagpótlás megszervezésére vonatkozó minisztériumi rendelet – mondta a főtanfelügyelő.
Maros megyében 5965 diák tanulmányi eredményeit nem tudták lezárni az első félév végén, tehát ott lényegesen több az ilyen helyzetben lévő tanulók száma, azonban a diákok összlétszáma is több mint a kétszerese a Hargita megyei hasonló adatnak. Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes nem tudott pontos választ adni arra kérdésre, hogy az említett tanulók között mekkora a részaránya azoknak, akik eszköz- vagy internetkapcsolat-hiány miatt nem tudtak részt venni az oktatásban. Nem nagy ez a szám, noha voltak ilyen esetek is, mondta. Megjegyezte ugyanakkor, a diákok kaptak eszközöket, hogy részt vehessenek az online oktatásban, így csak azoknak nem volt eszköze, akik visszautasították a laptopokat. Ugyanis voltak ilyen diákok is.
– közölte a helyettes főtanfelügyelő, hozzáfűzve, hogy az említett okok miatt voltak, akik nem vállalták az átvétellel járó felelősséget.
A lezáratlan tanulmányi eredmények oka leggyakrabban nem az eszközhiány vagy az, hogy az érintett diákok nem rendelkeznek internetkapcsolattal, hiszen sokkal több az olyan tanuló, aki hátrányos helyzetű családban, rendezetlen körülmények között él és azért nem jár iskolába. Olyan osztály is van, amelyben a 16 diák közül 9 lány már férjhez ment és azért hagyta ott az iskolát – mondott egy példát Illés Ildikó.
Kovászna megyében a múlt év azonos időszakához képest 500-zal nőtt az első félév végén lezáratlanul maradt diákok száma, éppen annyival, mint ahányan nem tudtak részt venni az online oktatásban. 1700 diák tanulmányi eredményeit nem tudták lezárni – közölte lapunkkal Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Azt viszont még nem tudják – folytatta –, hogy ezen diákok közül mennyit tudnak majd felzárkóztatni a második félév első nyolc hetében, ugyanis sok még a megválaszolatlan kérdés a felzárkóztatás megszervezésével, illetve a csoportok létrehozásával kapcsolatban.
Nem tudni egyelőre, hogy például ott, ahol sárga forgatókönyv szerint zajlik az oktatás – tehát az ötödikes, hatodikos és hetedikes diákok nem járnak iskolába –, miként fog zajlani a délutáni iskolai felzárkóztatás.
Vagy hogyan lehet megszervezni a délutáni felzárkóztatást egy tantárgyból az 5-8. osztályos évfolyam több diákja számára? – sorolta a felmerült kérdéseket a főtanfelügyelő. „Számos ilyen szervezési jellegű probléma van, amire még várjuk a megoldást. Kell ismerjük a módszertant, amely fogja ezt szabályozni, az elszámolási mechanizmust, és azt, hogy miként lehet ezeket a célcsoportokat létrehozni, illetve azt, hogy a forgatókönyvek szerint mikor és hogyan szervezhetjük meg az iskolákban a felzárkóztató tanórákat” – magyarázta Kiss Imre.
Filmbe vagy regénybe illő egyes anyukák és koraszülött babák története, annyi viszontagságon esnek át. Jó, ha látják, hogy nincsenek egyedül, ezért is szervezett nekik találkozót a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.
A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.
Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.
A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.
Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.
Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.
2 hozzászólás