
Sok értelme nem volna, ha az online oktatásból kimaradt diákok felzárkóztatása is online történne
Fotó: Haáz Vince
Közel tízezer diák tanulmányi eredményét nem tudtak lezárni az első félév végén a székelyföldi tanintézetekben, a hasonló helyzetben lévő tanulók egy része nem tudott részt venni az online tanórákon, ezért maradt lezáratlanul. A felzárkóztatásukkal kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés, a tananyagpótlás megszervezését részben éppen az oktatásra vonatkozó járványügyi előírások akadályozhatják.
2021. február 13., 14:332021. február 13., 14:33
Az első félév végén lezáratlanul maradt diákok problémája általában nem kerül a figyelem középpontjába, a koronavírus-járvány miatt azonban idén mégis ez történt, ugyanis országszerte számos tanuló nem tudott részt venni az online oktatásban, így – megfelelő számú értékelés hiányában – nem tudták lezárni tanulmányi eredményeiket a pedagógusok.
Az oktatási minisztérium jelentést is kért a helyzetről a megyei tanfelügyelőségektől a közelmúltban, ugyanis a januári, előzetes felmérések eredménye szerint – amelyre akkor a szaktárca is felhívta a figyelmet – országszerte 65 ezer diák esetében fenyegetett az a veszély, hogy nem tudják lezárni tanulmányi eredményeiket a félév végén. Ez a szám a korábbi évek átlagának a négyszerese.
A lezáratlanul maradt diákok száma mindhárom megyében nőtt, noha a tanfelügyelőségek egy része nem tudott pontos összehasonlító adatokkal szolgálni az elmúlt évekből. Ahonnan viszont kaptunk ilyen adatokat, ott az látszik, hogy közel 30 százalékkal nőtt a lezáratlan diákok száma, éppen annyival, mint ahányan nem tudtak részt venni az online oktatásban. Ez alapján feltételezhető, hogy a többi megyében is nagyjából hasonló alakult az arány.
Hargita megyében 1992 diák maradt lezáratlanul, 28 százalékuknál, vagyis 562 tanuló esetében volt ez annak a következménye, hogy nem rendelkeztek internet-hozzáférési lehetőséggel vagy megfelelő digitális eszközzel az online oktatásban való részvételhez. Az okok között az elemi osztályos évfolyamokon a legmagasabb ennek az aránya, ugyanis a 261 lezáratlanul maradt kisdiák közül 166-nak nem volt eszköze vagy internet-hozzáférése az első félévben. Számbelileg viszont a legtöbben – a 796-ból 325-en – az 5-8. osztályosok közül maradtak lezáratlanul az említett ok miatt – derül ki a megyei tanfelügyelőség által lapunknak adott tájékoztatásból. Az elméleti középiskolákban, valamint szakiskolákban egyaránt 400 fölött van a lezáratlan diákok száma, de az előző két kategóriához képest elenyészően kevés – 29, illetve 42 – esetben oka ennek az eszköz-, vagy internetkapcsolat-hiány.
Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő arra nem tudott választ adni, hogy a lezáratlanul maradt diákok száma idén mennyivel magasabb, mint a múlt év azonos időszakában, azt közölte, hogy országos szinten növekvő a tendencia. Elmondta viszont, hogy – akárcsak más években – vidéken fordulnak elő gyakrabban ilyen esetek.
– jegyezte meg Demeter Levente, kitérve arra is, hogy ezúttal azért fordítottak országszerte nagyobb figyelmet a lezáratlan diákokra, mert részben online zajlott az oktatás az első félévben. Egyébként a lezáratlan diákok felzárkóztatására a második félév első nyolc hetében kerül sor, de még nem jelent meg a tananyagpótlás megszervezésére vonatkozó minisztériumi rendelet – mondta a főtanfelügyelő.
Maros megyében 5965 diák tanulmányi eredményeit nem tudták lezárni az első félév végén, tehát ott lényegesen több az ilyen helyzetben lévő tanulók száma, azonban a diákok összlétszáma is több mint a kétszerese a Hargita megyei hasonló adatnak. Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes nem tudott pontos választ adni arra kérdésre, hogy az említett tanulók között mekkora a részaránya azoknak, akik eszköz- vagy internetkapcsolat-hiány miatt nem tudtak részt venni az oktatásban. Nem nagy ez a szám, noha voltak ilyen esetek is, mondta. Megjegyezte ugyanakkor, a diákok kaptak eszközöket, hogy részt vehessenek az online oktatásban, így csak azoknak nem volt eszköze, akik visszautasították a laptopokat. Ugyanis voltak ilyen diákok is.
– közölte a helyettes főtanfelügyelő, hozzáfűzve, hogy az említett okok miatt voltak, akik nem vállalták az átvétellel járó felelősséget.
A lezáratlan tanulmányi eredmények oka leggyakrabban nem az eszközhiány vagy az, hogy az érintett diákok nem rendelkeznek internetkapcsolattal, hiszen sokkal több az olyan tanuló, aki hátrányos helyzetű családban, rendezetlen körülmények között él és azért nem jár iskolába. Olyan osztály is van, amelyben a 16 diák közül 9 lány már férjhez ment és azért hagyta ott az iskolát – mondott egy példát Illés Ildikó.
Kovászna megyében a múlt év azonos időszakához képest 500-zal nőtt az első félév végén lezáratlanul maradt diákok száma, éppen annyival, mint ahányan nem tudtak részt venni az online oktatásban. 1700 diák tanulmányi eredményeit nem tudták lezárni – közölte lapunkkal Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Azt viszont még nem tudják – folytatta –, hogy ezen diákok közül mennyit tudnak majd felzárkóztatni a második félév első nyolc hetében, ugyanis sok még a megválaszolatlan kérdés a felzárkóztatás megszervezésével, illetve a csoportok létrehozásával kapcsolatban.
Nem tudni egyelőre, hogy például ott, ahol sárga forgatókönyv szerint zajlik az oktatás – tehát az ötödikes, hatodikos és hetedikes diákok nem járnak iskolába –, miként fog zajlani a délutáni iskolai felzárkóztatás.
Vagy hogyan lehet megszervezni a délutáni felzárkóztatást egy tantárgyból az 5-8. osztályos évfolyam több diákja számára? – sorolta a felmerült kérdéseket a főtanfelügyelő. „Számos ilyen szervezési jellegű probléma van, amire még várjuk a megoldást. Kell ismerjük a módszertant, amely fogja ezt szabályozni, az elszámolási mechanizmust, és azt, hogy miként lehet ezeket a célcsoportokat létrehozni, illetve azt, hogy a forgatókönyvek szerint mikor és hogyan szervezhetjük meg az iskolákban a felzárkóztató tanórákat” – magyarázta Kiss Imre.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
2 hozzászólás