Hirdetés
Hirdetés

Amikor a gazda kezdi visszanyerni rendes arcszínét

A csíksomlyói Salvator-kápolna •  Fotó: Farkas Andrea/Székely Kalendárium

A csíksomlyói Salvator-kápolna

Fotó: Farkas Andrea/Székely Kalendárium

Ma van Urunk színeváltozásának – latinul: transfiguratio – napja: a hagyomány szerint ekkor szentelték fel a galileai Tábor-hegyen, Jézus megdicsőülésének helyén még az arab hódítás előtt megépült három bazilikát. Hozzánk, magyarokhoz emellett a nándorfehérvári csata okán is kapcsolódik, no meg annak okán is, hogy már a Szent István előtti őseink úrnak nevezték istenüket. Ebből kifolyólag aztán népi tapasztaltunk gazdag tárházában is találunk rá vonatkozó utalásokat.

Kocsis Károly

2023. augusztus 06., 08:432023. augusztus 06., 08:43

Nándorfehérvár, az akkori Magyarország déli végvára ostroma ugyan 1456. július 4–22. között zajlott, ám internet is mobiltelefon hiányában a Hunyadi János nevével fémjelzett diadal híre csak augusztus 6-ra jutott el Rómába, amikor is a spanyol származású III. Kallixtus pápa örömében egyetemes ünneppé nyilvánította a következő évtől;

a déli harangozást már június 29-én elrendelte, így szólítván imára a földkerekség katolikusait a magyar keresztes sereg törökök elleni győzelméért.

Addig jobbára csak a keleti egyházban tartották számon, ahol az 5. századtól kezdve máig a legszentebb ünnepnek tekintik karácsony, húsvét és pünkösd után. Nálunk az 1493. évi esztergomi tartományi zsinat emelte parancsolt ünnep rangjára. Az Érdy-kódexben Úr színe változatja, a Müncheni kódex naptárában Úrnak megváltozása, illetve Jézus táborhegyi színváltozásának ünnepe néven említik.

Az alsócsernátoni katolikusok is ma tartják búcsújukat •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Az alsócsernátoni katolikusok is ma tartják búcsújukat

Fotó: Kocsis Károly

Búcsúk Székelyföldön

Nem véletlen tehát, hogy a népi emlékezet a csíksomlyói Salvator-kápolna felépültét is a nándorfehérvári diadalhoz köti, amelyet Urunk színeváltozása tiszteletére emeltek. De Székelyföldön, illetve közvetlen vonzáskörében Székelyhidegkúton, Alsócsernátonban (11.30-tól), Iszlón, Görgényszentimrén (várkápolna), Gyimesbükkön (Áldomás-pataki kápolna, 12 órától), a Hidegségben (Harangláb), Nyikómalomfalván (12.30-tól), Menaságújfaluban, Csíkvacsárcsiban, a Gyergyószentmiklós fölötti Pricske-tetőn, Gyergyószárhegyen (Szármány-hegyi kápolna, 12 órától) Atyhán (fogadalmi kápolna) és Marosszentannán is

ma tartják a templom, kápolna vagy éppen kereszt búcsúját.

Az 1545 méter magas Pricske-tetői, 2004-ben felállított, 8 méter magas kereszthez például idén is már szombat estére sokan felvonultak, ott sátoroztak-virrasztottak, és természetesen a ma délben kezdődő búcsús szentmisén is részt vesznek. Régen a Futásfalva alatti Kápolna-mezőn is állt egy kis kápolna, amit ugyancsak Urunk színeváltozása tiszteletére szenteltek.

Hirdetés

Az atyhai katolikusok a tűzvészek és más csapások elhárítására azt követően választották fogadalmi ünnepükké, hogy falujukat egymás után többször is tűzvész pusztította el.

A múlt század közepéig szigorú dologtiltó napnak tartották, mezei munkát egyáltalán nem végeztek,

mint ahogy például a korondiak sem – egy kicsit az ekkortájt szokásos nagy időtől is tartván. No meg ők is ismerhették a Nagy–Somlyó oldalában rejtőző kőosztováta legendáját.

Az atyhai templom •  Fotó: Beliczay László Galéria

Az atyhai templom

Fotó: Beliczay László

A kővé változott asszony

E szerint volt egyszer egy dúsgazdag asszony, talán Csobotnénak hívták, aki nem átallotta Urunk színeváltozása ünnepén is gyapjút szőni. Első harangszókor a hűséges szolgálója hiába figyelmeztette, hagyja félbe a munkát, ő tovább dolgozott. A második harangszókor is szólt neki, hogy kezdjenek már öltözködni, lekésik a misét. Amikor a harmadik harangszókor is ezt tette, az asszony így válaszolt: „Az Úr színe változzon, de az én szövőm jól nyíljon.” Erre rögvest

kővé vált osztovátástól, de még a kotló is huszonegy csirkéjével a szövőszék alatt.

Régente sokan jártak ki megnézni, a búcsúsok is mutogatták egymásnak, de miután a környékbeli fuvarosok innen hordták a követ az épülő csíksomlyói KALOT-épülethez, kevés nyoma maradt, idővel azt is benőtte a moha…

A Pricske-tetői búcsú igazi közösségi ünnep •  Fotó: Balázs Katalin Galéria

A Pricske-tetői búcsú igazi közösségi ünnep

Fotó: Balázs Katalin

Visszatérve Atyhára, nemcsak itt voltak gyakoriak a tűzvészek, hanem a két Sófalván és Parajdon is, közli Barabás László néprajzkutató. Szólásmondás járta arról, aki tönkrement: leégett, mint Sófalva…

A moldvai magyarok szerint

Úr színeváltozásakor az idő is többnyire szelesre, hidegre vált.

Halász Péter feljegyzése szerint Diószénben úgy fogalmaztak: „az idő ősz felére változik”. De akár szentsimoni szólást is idézhetünk: „Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató.” Ami azt jelenti, hogy felszántják a tarlót, az aratás idején ugyancsak megbarnult gazda pedig kezdi visszanyerni rendes arcszínét.

1980-ig a Korondhoz tartozó Fenyőkúton ezen a napon tartották az unitáriusok búcsúját, utána „összeolvasztották” a fenyőkúti katolikusok Bertalan-napot (augusztus 24.) követő vasárnapi búcsújával. A nyikómalomfalviak ilyenkor igyekeznek kicsinosítani portáikat, a székely kapukat leporolják, és esetenként újra is festik. Nemcsak lélekben készülnek az ünnepre…

korábban írtuk

Pricskei búcsú: Uram, jó nekünk itt lenni!
Pricskei búcsú: Uram, jó nekünk itt lenni!

Konok meggyőződést felváltó szelíd bizonyosság, eget és földet összekötő híd, ezernyi összekulcsolt kézpár – szombaton gyűltek össze a zarándokok a Gyergyói-havasok legmagasabb pontján, az 1545 m magas Pricske tetején, hogy együtt éljék át a Tábor-hegy által árasztott hangulatot: Uram, jó nekünk itt lenni!

korábban írtuk

Lelki feltöltődés a Gyergyói-havasok legmagasabb pontján
Lelki feltöltődés a Gyergyói-havasok legmagasabb pontján

„Jó nekünk itt lenni az érintetlen természet ölén, ahol érződik Isten jelenléte, és ahol békében vagyunk. Tanuljuk meg, ha lemegyünk a hegyről, hogyan lehet a völgyben is embernek maradni” – szólt prédikációjában György Tibor marosvásárhelyi plébános a több mint négyszáz zarándokhoz szombaton.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 20., csütörtök

Sáncba borult egy autó, egy kiskorú súlyosan megsérült

Sáncba borult autóhoz riasztották a dédai tűzoltóság munkatársait csütörtökön este: a balesetben egy kiskorú sérült súlyosan.

Sáncba borult egy autó, egy kiskorú súlyosan megsérült
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Az összetartozást és az államalapítást ünnepelték Sepsiszentgyörgyön is

Augusztus 20-án nagy közösségben ünnepelték meg a sepsiszentgyörgyiek államalapító Szent István királyunkat, egyúttal az új kenyeret is a Szent József templom udvarán megtartott ökumenikus ünnepségen.

Az összetartozást és az államalapítást ünnepelték Sepsiszentgyörgyön is
2026. augusztus 20., csütörtök

A kenyér megosztása is azt jelenti, hogy egy közösséghez tartozunk

Amikor megtörjük a kenyeret és megosztjuk egymással, akkor azt fejezzük ki, hogy egy közösséghez tartozunk – hangzott el a székelyudvarhelyi Jézus-kápolnánál a magyar államalapítás és az új kenyér napján tartott ünnepségen.

A kenyér megosztása is azt jelenti, hogy egy közösséghez tartozunk
2026. augusztus 20., csütörtök

Jövő héten egyeztetnek az új bértörvényről az államfővel a volt kormánykoalíció képviselői

A volt kormánykoalíció vezetői jövő héten ismét egyeztetnek Nicușor Dan államfővel a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről - jelentette be Radu Burnete elnöki tanácsadó a Cotroceni-palotában tartott csütörtöki megbeszélés után.

Jövő héten egyeztetnek az új bértörvényről az államfővel a volt kormánykoalíció képviselői
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Áldást kértek az új kenyérre és a magyar nemzetre Marosvásárhelyen is

Augusztus 20-án, Szent István és az Új kenyér ünnepén idén is összegyűlt a marosvásárhelyi magyarság egy része, hogy áldást kérjenek a magyar népre és az új kenyérre, amely összeköt bennünket vallási és közösségi hovatartozástól függetlenül.

Áldást kértek az új kenyérre és a magyar nemzetre Marosvásárhelyen is
2026. augusztus 20., csütörtök

Előztesben maradnak a mentőre botokkal, fejszékkel, kövekkel támadók

Előzetes letartóztatásban marad az a hét személy, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskehátán – döntött csütörtökön a Kolozs megyei törvényszék.

Előztesben maradnak a mentőre botokkal, fejszékkel, kövekkel támadók
2026. augusztus 20., csütörtök

Anyját védte a 13 éves lány, aki megkéselte az apját

Megkéselte apját egy 13 éves lány a Temes megyei Bogároson (Bulgăruș), miután a férfi késsel támadt a gyermek édesanyjára – közölte a Temes megyei rendőrség.

Anyját védte a 13 éves lány, aki megkéselte az apját
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

A közösség, a hit és az új kenyér ünnepe Csíkszeredában

Az államalapító Szent István királyra emlékeztek augusztus 20-án Csíkszeredában. A Mikó-vár udvarán tartott ünnepségen a magyar államiság és a keresztény örökség mellett a közösség összetartó ereje, valamint az új kenyér is a középpontba került.

A közösség, a hit és az új kenyér ünnepe Csíkszeredában
2026. augusztus 20., csütörtök

Nem kell aggódni az uniós gázellátás miatt az Európai Bizottság szerint

Az Európai Bizottság szerint nincs ok aggodalomra az unió gázellátásának biztonságával kapcsolatban a téli szezon előtt, a gáztározók töltöttsége csaknem 62 százalékos – közölte csütörtökön Eva Hrncirova, a brüsszeli testület illetékes szóvivője.

Nem kell aggódni az uniós gázellátás miatt az Európai Bizottság szerint
2026. augusztus 20., csütörtök

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János
Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János
2026. augusztus 20., csütörtök

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

Hirdetés